Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-11-28 / 49. szám

FOTÓ: PRIKLER LÁSZLÓ

A lévai (Levice) vár — sok büszke társával ellentétben — alig emelkedik ki környezetéből. Kis lapos dombon áll, a mai város magjának szélén. Jelentősége annál nagyobb volt évszázadokon keresztül a korabeli .hadi eseményekben. A királyi jövedelmek forrásának legfontosabbikát, a bányavárosokat — Selmecbányát (Banská Stiavnica), Bélabányát, Bakabányát, Körmöcbányát (Kremnica) —, ill. a hozzájuk vezető utat védte. Építésének ideje pontosan nem ismert. Azonban feltételezhető — s ezt a területén az 1980-as évek elején a Műemlékvédelmi Intézet által folytatott

ásatások is igazolták —, hogy a XIII. század végén már állt a kővár IV. Béla királyunk rendelete szerint. Előtte egy kisebb erődítmény volt ezen a helyen, amely azonban a tatárjárás alatt elpusztult.

Később a török ostromolta a várat, s el is foglalta háromszor. A szerencse azonban, mint tudjuk, forgandó. A sok várúr között 1560-ban éppen Dobó István, .a híres törökverő hős egri kapitány kapja meg az erősséget a királytól, s bírja haláláig. Az ö ideje alatt épül a várfalak tövébe a szép kastély, amely a mai napig is a hős nevét viseli.

A dicsőségnek ezúttal is tűzvész vetett véget, amely persze ezúttal sem véletlen szikrából pattant. A kuruc-labanc háborúságok során a kuruc vezér, Ocskay László kétszer is elfoglalta Lévát. Ám seregei a város alatt vereséget szenvedtek a császáriaktól. Vak Bottyán még egy ideig tartotta a várat, s mikor ö is kivonulásra kényszerült — 1 709-ben, — előbb felgyújtotta az építményt, hogy ne jusson labanckézre.

A Dobó-kastélyban ma leánykollégium működik. Miután ez kiköltözik az épületből, s a Műemlékvédő Intézet elkészül a restaurálás munkálataival — tehát az ezredforduló táján —, a vár és épületegyütteseinek összességét elfoglalja a Barsi Múzeum, amelynek irodái és raktárhelyiségei már most is a vár területén vannak, aminthogy itt tekinthetők meg az ideiglenes kiállításai is.-ka-