Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-11-08 / 46. szám

Firenze Itt. a Dóm téren született a reneszánsz Emilia Romagna itáliai tartomány fővárosán, Bolognán túl a Napsugár útja — ahogy az olaszok nevezik az Autostrada del Sole — egyenesen az Appenninek felé tart. Olaszországnak e legforgalmasabb útvonalán éjjel­nappal özönlik északról dél felé a gépkocsik áradata. Az út a napfényes Itália legszebb tájain halad át Velencétől Rómába, az örök városba, onnan pedig Reggio di Calabrá­­ba, a Messinai tengerszoros partjára, egy kőhajításnyira Szicíliától. Az egyik útkanyar mögül váratlanul elénk tárul patinás kupoláival, magasba nyúló tornyaival Firenze. Itt alkotó művészek két évszázadon át hatottak munkájukkal egész Itália és a világ művészetére egyaránt. E hajdani város-köztársaság demokratizmusa egyben utat nyitott a gondolatok szabad fejlődésének is. A város szivébe vezető út — a Piazza del Duomo — a Dóm téren ér véget. Itt született a reneszánsz művészet. A Dóm lenyűgöző látványt nyújt monumentális kupolájá­val és zöldes-fehér berakásos márványfalaival. A katedrá­­lis csak gyalog járható körbe, és ez a nagy forgalom miatt nem is veszélytelen. Belülről a Dóm meglepően egyszerű, szinte puritán. Ilyen egyszerű és mégis roppant kifejező a Dantét ábrázo­ló kép is, amint Dante kezében tartja könyvét, tőle balra szeretett városa — ahonnan száműzték —, jobbra pedig a Divina Comedia hegyi víziója látható. Nézem Michelangelo négyalakos Piétáját, a mester aggkori müvét. Mennyire más ez, mint a római a Szent Rátér bazilikában. Azt suttogják mellettem, hogy a kom­pozíció egyik alakjának, Nicodémusnak az arca Miche­­langelóé. Saját sírjára szánta ezt a művét, de ki tudja nő 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom