Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-01-26 / 5. szám
Egészségünk védelmében Óriási bánalom, hogy nagyon hull a hajam. Nö létemre már szinte egészen kopasz vagyok elöl. Mi lehel e fokozott hajhullás oka, és mit tehetnék ellene?” „Halvány őszirózsa” A kopaszodás (orvosi szaknyelven alopécia) a hajzat, illetve a testszőrzet végleges vagy időleges hiánya. A szakirodalom két tucatnál is több okot sorol fel arra, hogy miért és mikor következhet be az állapot, ám a megjelenési formából még a tapasztalt bőrgyógyász sem tudja mindig és azonnal az okot diagnosztizálni. A kiváltó okok két fő csoportra oszthatók: helyi vagy a szervezet egészét érintő külső behatás) (azaz betegség eredetű hajhullás), de nem ritka az sem, hogy tulajdonképpen nincs szó károsodásról, hanem csak egy — túlságosan is korai, talán öröklött, de többnyire ismeretlen eredetű — állapotváltozásról. Ez lényegében abban nyilvánul meg, hogy a normális körülmények közötti szőrzetváltás megszűnik, vagy legalábbis nagymértékben csökken: az élettanilag és rendszeresen kihulló hajszálak helyett nem nő új, a hajhagymák nem termelnek. Maradandó kopaszságot nemcsak jól felismerhető külső ártalmak (sérülés, égés stb.) okozhatnak. hanem sok kórokozó is. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy némely „lelki” betegségek — a pszichés állapot kóros elváltozásai — is előidézhetnek másodlagos következményként átmeneti vagy tarlós, nemritkán végleges kopaszságot. Fokozott hajhullással jár a fejbőr seborrheás elváltozása is. Ez a bőr faggyúmirigyeinek fokozott működésén és a termelt bőrfaggyú összetételének megváltozásán alapuló kóros folyamat: ennek során a termelődött faggyú egy része a mirigyek kivezető csatornáiban marad. Ilyenkor a bőrön megjelenő zsírtöbblet fénylő réteget képez; ez jelentkezik a homlokon, az orron, az orcákon, de a hajas fejbőrön is. Persze ilyenkor a hajszálak gyorsan zsírosodnak, összetapadnak, fokozódik a korpásodás. és megindul a kopaszodás. Mivel ez többnyire a serdülőkorban gyakoribb, létrejöttében a nemi hormonoknak tulajdonítanak fontos szerepet. Ilyenkor kozmetikushoz, ha pedig gyulladásba megy át. haladéktalanul szakorvoshoz ajánlatos fordulni. Elképzelhető, hogy a kopaszodó ember étkezési szokásaiban keresendő a baj oka. Ha valaki (különösen ha ez hosszabb ideig tart) nélkülözi a szükséges fehérjéket, az úgynevezett eszenciális zsiradékokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, akkor a haj újraképződése is károsodhat. De előfordulhat az is. hogy — különösen a nem Kihez forduljunk? F. A. vágat (Váhovce) olvasónk azt kérdezi, hogy nem emelhetnék-e fel a rokkant nyugdíját. Havi 526 Kcs teljes rokkantsági nyugdíjat kap. férje dolgozik, de nem írja meg, hogy mennyit keres. A teljes rokkantsági nyugdíj legalacsonyabb összege havi 400 Kcs. Olvasónk a tényleges keresetéből kiszámított alap után havi 526 Kcs nyugdíjat kap. A nyugdíjbiztosítási törvény értelmében azoknak a nyugdíjasoknak (öregségi, rokkantsági. kellően edzett ember — fejbőre „megfázik”. Ez akkor szokott előfordulni, ha vizes hajjal megy ki a hidegre. Amint a téli hidegben a hajadonfőit való tartózkodás ártalmas lehet, úgy a túlzottan meleg sapka (kucsma!) is csak alacsony hőmérsékleten indokolt; a folytonosan megizzadó fejbőr potencionálisan ugyancsak hajhulláshoz vezethet. De lehet a kopaszodásnak egy — néha rejtett — fertőző góc is az oka, amely például a mandula, a foggyökér vagy a szervezet más részén bújik meg, noha huzamos ideig különösebb tüneteket nem okoz. Ezt az eshetőséget persze megfelelő orvos-laboratóriumi vizsgálattal ki lehet zárni. Mint látható, a kopaszságnak több oka lehet. Ezért eleve képtelenség azt hinni, hogy e bajt egyetlen gyógyszer meggyógyítja. Ez korántsem jelenti azt, hogy a létező hajnövesztő szerek — némely esetben — nem fejthetnek ki valóban figyelemreméltó hatást, még olyan esetekben is. amelyekben már lemondott az eredményről a beteg és az orvos egyaránt. A legfontosabb az, hogy az ilyen szerek ne legyenek ártalmasak, azt, hogy valóban használnak-e, úgyis csak a, széles körű gyakorlat döntheti el. Vonatkozik ez a régebben használt szerekre (alkoholos bedörzsölés. hajszerek), akárcsak az újabban divatossá vált készítményekre. Kétségtelen, hogy a már elpusztult hajhagymát egyik sem tudja „feltámasztani”, de éppen az előzőkben említettem, hogy milyen sok más oka lehet a hajhullásnak s a kopaszodásnak. Semmi okunk nincs feltételezni, hogy bizonyos esetekben nem valóban csodálatos hatékonysággal alkalmazták e szereket. Röviden: azt tudják ezek a készítmények, ami elvárható tőlük, meggyógyítják azt a panaszt, aminek az oka általában megszüntethető. De hajhullást megállító csodaszer nincs. Aki azonban kezdettől fogva gyógyítja, kipróbálja a hajszerek változatos skáláját, az az esetek egy (nem is kis) részében megállíthatja a kopaszodást. Ha ez a módszer nem segít, még mindig érdemes a szakorvost felkeresni, és más (most már gyógyszereket is magába foglaló) beavatkozásokkal, kivizsgálásokkal megpróbálkozni, hiszen könynyen lehet, hogy — megtalálva az alapbajt — ez sikerre vezet. Ami a parókaviselést illeti, az a külső megjelenés szempontjából talán hasznos lehet, de a paróka alatt befúlledő fejbőr még fokozottabb kopaszodását indíthatja meg. Ezért, amíg remény van más módszerekkel hatást elérni, az állandó parókaviseletet jobb mellőzni. Dr. KOVÁCS LÁSZLÓ melt nyugdíj az egyéb kereseti forrásból származó jövedelemmel (nyugdíjjal, keresettel) együtt ne haladja meg a havi 1 700 Kcs-t. Olvasónk nyugdija a férje keresetével együtt nyilván meghaladja a havi 1 700 Kcs-t, ezért nem kaphat nyugdíjemelést. < Ami a szénnel kapcsolatos kérdését illeti, azt ajánljuk, forduljon a járási népi ellenőrző bizottsághoz, amely hivatva van kivizsgálni és megállapítani, hogy jogos-e a panasza. Dr. BERTHA GÉZA özvegyi nyugdíjasoknak), akiknek a nyugdíjuk az egyetlen kereseti forrásuk, ha egyedülállóak, a nyugdíjukat havi 1 000 Kcs-ra, s ha ráutalt jogosult családtagjuk (házastársuk, iskolaköteles korban lévő gyermekük stb.) van, akkor havi 1 700 Kcs-ra lehet felemelni. Ha a nyugdíjasnak és ráutalt jogosult családtagjának a nyugdíján kívül más kereseti forrása is van (nyugdíj, fizetés), akkor az alacsony nyugdijat oly mértékben lehet felemelni, hogy a fele-A gyermek játékhelye Bármilyen kicsi is a lakás, ha gyermek is ól benne, helye kell hogy legyen személyes holmijainak, értékeinek. Nem azért, mert a magántulajdon érzését vagy az önzö törekvéseket kívánjuk erősíteni benne. Hanem azért, mert csak így tudjuk öt ránevelni arra, hogy megbecsülje saját eszközeit, értékelje saját teljesítményét, és így tanulja meg tiszteletben tartani az édesanya, az édesapa, a testvér dolgait. Az a zug, ami az övé, amit birtokolhat, azt is jelenti, hogy a másikra vigyázzon, másokra tekintettel legyen. A csecsemőkorban érjük azt el, hogy a baba igényelje a rendezettséget maga körül, veszély nélkül próbálkozhasson a játékszerekkel és nyugodt mozgásához a feltétel biztosított legyen. Amíg nem tud kúszni, kb. 5 hónapos koráig, a játszóhelye a hempergő. Ebbe tegyük be azt a négy-öt játéktárgyat, amivel szívesen foglalatoskodik. A többi játékot polcon kosárban helyezzük el. Így, ha megunta a tevékenykedést a megszokottal, kicseréljük, és a régi játék új játékká lép elő. A hempergőnek azonban valóban hempergőnek kell lennie, vagyis olyan méretűnek, hogy a baba szabadon tudjon forgolódni benne. Nem felel meg ennek a célnak a kiságynál alig nagyobb méretű, vagy a kerek, hálóval bekerített járóka. Mit tegyünk? A szoba egyik védett sarkát kerítsük el ráccsal — akár a szétszedett hempergő rácsaival is megtehetjük. Az elkerített rész padlójára pokrócot tegyünk, hogy ne fázzon meg a baba, és akkor ott biztonságban mozoghat, nem korlátozza tevékenységét a szűkre méretezett hempergő. A járni tudó kisgyermek számára nagyobb játékhelyre és mozgástérre van szükség. Ettől az életkortól kezdve a gyermek egyik legfontosabb bútordarabja a nyitott játékpolc, amelyről ö maga, egyedül is leszedheti azt a játékot, amivel próbálkozni akar, ami érdeklődését felkeltette. A polc mellett egy nagy doboz vagy ládikó legyen, amibe ki-be rakodhat, mig kicsi, és amikor már óvodás, félretett és összegyűjtött kincseit helyezheti el benne. A 2—3 éves gyermeknek a játékpolc mellett kisasztalra és kisszékre is szüksége van. így szokik hozzá, hogy vannak olyan játékok, amelyekkel csak az asztal mellett ülve tud nyugodtan játszani, mert ott nem zavarja senki, nem botlanak bele, nem küldik odébb, nincs útban. De ne gondolja senki, hogy a szépen megszervezett feltételek azt is jelentik, hogy a kicsi gyermek a kuckóba félrevonul, és ott csendben ülve játszik, és nem lép be a felnőttek birodalmába. Erről szó sincs. Járkál az egész lakásban, mert szüksége van a mama jelenlétére vagy a kisautónak nagyobb autópályára, mint ami az ő birodalmának határa. Óvodás korú gyermeknél is gyakori az elvándorlás a játéksarokból; de ahogy növekedik, mind több időt tud egyedül játszani, saját játékhelyén eltölteni. Még a külön szoba sem jelent teljes biztosítékot arra, hogy a gyermek ne vonuljon be kockáival, vagy ezer részből álló épitőjátékával a papa mellé, a kislány főzőedényeivel a mamához az igazi konyhába. Ezek természetes velejárói a gyermek kapcsolatigényének. Nem a játékhely, hanem a mama hiányzik. Minél kisebb a gyermek, annál nagyobb az igénye arra, hogy együtt legyen a szülőkkel. Nem követelhetjük meg tehát azt, hogy ne barangoljon a játékával. Amikor azonban befejeződik a játék, következetesen és mindig tegyünk rendet. Minden játéknak helye van. A kicsinek mutatjuk: „lefekszik a kutyuska", „aludni megy a kocka", egymás után éltévé a játékokat, még ha kevés az időnk, akkor se dobáljuk azokat', i félresöpörve. A gyermek a mi értékelésünket átvéve értékeli játékait. Kevésbé dobálja, rongálja, ha azt látja, hogy a felnőtt rendet tart. A nagyobb gyermekkel már közösen rendezkedjünk, mindig hangsúlyozva, hogy minden milyen szép, amikor a helyére kerül, és ö ügyesen segített ebben. A 4—5 éves gyermeknek még szüksége van arra, hogy jelen legyünk a rendrakásnál, hogy méltányoljuk igyekezetét, de a nagyóvodás és az iskolás gyermek számára már szokássá válik, hogy mindent elrak, ha már nem játszik, mert zavarja a rendetlenség. Az így szoktatott gyermek nemcsak játékaira vigyáz, hanem később taneszközeire és munkadarabjaira is A nagy rend nem jelenthet kényszerességet: szükség van a zűrzavaros kacatládára is. Ebbe kerülhet minden, amit fontosnak tart a gyermek, amit gyűjtöget. Időnként közösen — soha nem nélküle — végignézzük, hogy vajon nem lenne-e jó megszabadulni már a kerék nélküli autótól, a kagylóktól, zsinegdarabkáktól, szalagmaradékoktól, hogy legyen hely az újabb „kincsek" gyűjtésére. K. H. A. nő 11
