Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-09-13 / 38. szám
A múlt év tavaszán Petr Antoninnal együtt az elesett szovjet katonák olSany temetőjében tizennégy ötágú csillagon lopott el, május 31-én pedig a kora reggeli órákban harminc sírkövet döntőnek le ugyanitt, és még vagy tucatnyi csillagot szereltek le. A bolgár katonák temetőjében a szobrot döntötték le, és ledobták talapzatáról az örök lángot tartalmazó tálat is. Felbolygatták azoknak a végső nyugvóhelyét, akik az ő szabadságukért is az életüket áldozták. ANTONÍN: Petr mondta, hogy a síremlékeken fém csillagok vannak, azokkal jól lehet hajig élni. Ő mondta, hogy menjünk a temetőbe, és szereljünk le belőlük néhányat. így mindegyikünk lecsavarozott egyet és addig dobáltunk vele célba a fa törzsébe, míg tönkre nem mentek. Azon az éjszakán, mikor a Kroky együttes koncertjén voltunk Kladnóban. alaposan berúgtunk. Hazafelé kedvet kaptunk a randalírozásra. Elhatároztuk, hogy balhét csapunk Prágában. Előbb egy csatornafedelet görgettünk a Gottwald hídon át. majd átdobtuk a korláton, hogy lássuk, hogyan esik. Aztán kőlapokat dobáltunk a mélybe, ezeket a lépcső burkolatából téptük fel. OlSany felé vettük az irányt, és útközben még ezt-azt kitörtünk. Amikor a temetőben a sírkőnek támaszkodtam, elvesztettem az egyensúlyomat. A sírkő ledőlt. Petr nevetett, tetszett neki a dolog. Majd maga is ledöntött egyet és elkezdtük sorba döntögetni a sírköveket Mint akik az eszüket vesztették, úgy viselkedtünk. Fölfordítottunk valamilyen olimpiai lángot jelképező szobrot, de a szoborról nem sokat tudok, nagyobb volt mint én. (Az éjszakára virradó reggel egy ötágú csillagot dobtak egy haladó mozdony szélvédő üvegébe.) „Megszerették" a vasutat. Különböző tárgyakat raktak a sínekre, így próbálkoztak a vonatok kisiklatásával. Egyszer 61 kilogrammos kődarabot helyeztek el a sínen (csak azért nem következett be tragédia, mert valaki a szerelvény befutása előtt eltávolította onnét az akadályt). Máskor meg kábeldarabokat farönköket helyeztek a sínekre, majd ismét kődarabokat húsz méterenként, sínre került a távolságjelző is... A véletlen szerencsének köszönhető, hogy mindez csak pénzébe és időeltolódásába került a vasútnak. ... es a bíróság Antonin M-et nyolcévi. Petr H-t ötévi. Aiexandr E-t hat és félévi szabadságvesztésre, valamint sexuológiai gyógykezelésre ítéli. Büntetésüket mindhármuknak a második javítócsoportban kell letölteniük. Bozena E-t 18 hónapos szabadságvesztésre ítélik, büntetésének letöltését három évi próbaidőre felfüggesztik. A bírósági határozat még nem emelkedett jogerőre. Az éles reflektorfényben tv-kamerák pásztáznak az arcokon, sűrűn kattognak a fényképezőgépek is. Petr édesanyja lehajtott fejjel ül a teremben, haja az arcába hull, görcsösen szorítja az előtte levő szék támláját. Aiexandr anyja aránylag jói'uralkodik magán. Ö is megkapta a maga részét. Antonín édesanyja hiányzik, fájós lába miatt nem tudott eljönni. De hol vannak az édesapák ? Az egyik meghalt, a másik Ausztriában él, a harmadik valahol a tengeren túlon ... A terem lassan kiürül. A ráérős nyugdíjasok, akik nem hagynak ki egyetlen érdekesnek ígérkező tárgyalást sem, a folyosón hangosan méltatlankodnak: ..Legalább életfogytiglanira Ítéltem volna őket azért, amit az olSanyi temetőben elkövettek!" „Én a szülőket ítélném el!" — summázza véleményét egy idős nénike. „Szerintem meg sokat kaptak. A gyilkosok korábban szabadulnak, mint ezek, emlékezzenek csak a tavalyi gyümölcspiaci esetre!" nem pedig emberéletekbe. Mindezt még tökéletesítették is a Lysé nad Labem —■ a Prága-Vysoőany-í útvonalon utazva: üléseket téptek ki és tettek tönkre, letördelték a széktámlákat összetörték a vonatban található tükröket. Többnyire ők ketten, olykor Aiexandr is velük volt. Belekóstoltak a közúti tükrök összetörésébe is, kiforgatták helyükből a közlekedési jelzőtáblákat, az útjelző oszlopokat... „Gyúrd össze! Tökéletesen csinálod" — buzdította és dicsérte Petr a tőle erősen függő Antonínt. Nem volt mit egymás szemére vetniük, mindketten feltételes büntetés alatt álltak, a bíróság már több kisebb ügyükkel foglalkozott. Petr ismerte barátja új vétségeit is. Mindketten szerettek játszani a gyufával, különösen Petr. Az ő kezük nyomán gyulladtak ki a hloubétíni Hrádek épület kis tornyai, Celákovicében egy faépüiet. Prága 9. városkerületben a Vasút- és útépítő vállalat volt munkásszállója és sok más épület. Gyújtogató akcióik csúcsa az volt, mikor Petr az egyik épület lángra lobbanása után riasztotta a tűzoltókat, és az oltásban maga is segített. Hogy ne essenek ki a gyakorlatból, továbbra is szívesen „foglalkoztak" a sínekkel, most viszont már a villamossínekre tértek át A villamosvezeték jó kis rövidzárlatot tudott okozni! De mi volt ez egy kiadós robbanáshoz képest. Petr kiismerte magát a pirotechnikában is. A házilag készített robbanókeveréket egy tűzoltókészülékbe szórták, majd az egészet egy betoncsőbe helyezték. Óriásit robbant. Egy másik alkalommal a Vysoöanská utcai gázvezeték melletti csőben robbantottak, nyílt láng segítségével. ALEX: Vagy két másodpercig úgy sivitott, mint egy rakéta indításakor. Jómagam fejvesztve rohantam el. aztán elrepedt a cső egy darabja a fenekemre esett, de semmi komolyabb baj nem történt. .. Következő alkatommal travexszel robbantottak egy halastóban. Petr „Nevada tervnek" hívta ezt föld alatti robbantásokat végzett, majd a levegőben is robbantott. Petr és Antonín további „kihágásai" közé tartozott, hogy sprayfestékkel mázoltak a falakra különböző jelszavakat, gyalázták a köztársasági elnököt, éltették a fasizmust. Vajon mit gondolhattak a járókelők olyan kifejezések olvastán, mint a Heil Hitler, Ich Hebe Adolf Hitler, NSDAP, Mussolini, SS ? Mit gondolhattak a járókelők a horogkereszt láttán? ANTONÍN: Petr tanított meg rá. hogyan kell jói lerajzolni a horogkeresztet. Alexandrral barátkozott, főleg a fasizmus dolgában értették meg jól egymást. Tetszettek neki a koncentrációs táborok, a fajgyűlölet és más hasonló dolgok. Bosszantotta őt. hogy nem északi típus. Szerettünk volna fegyverekhez jutni, hát üzérkedtünk. . . A tűzoltók jelzőfényeit már látták, s szerették volna azt is átélni, milyen az, ha a közbiztonsági ügyeletet riasztják. 1987. június 23-án kitárcsázták a közbiztonsági ügyelet számát és bejelentették, hogy a Sokolov metróállomáson plasztikbombát helyeztek el, mely 22 órakor robban. Amit az ügyelet a hívást követően tett meg az emberek biztonságáért, az a közlekedési vállalatnak 19 209 koronájába került Aiexandr ugyanakkor odahaza is túlságosan aktív volt szüntelenül molesztálta a kiskorú húgát akit el akart csábítani. Szokatlan viselkedésüket édesanyjuknak is látnia kellett volna, s meg kellett volna hallania lánya panaszait is. Ezen kívül fiának szadista hajlamai is voltak, állatokat kínzott, felboncolta és preparálta azokat. A bíróság annyit szabott ki a bűnösökre, amennyit a büntetőtörvénykönyv határoz meg ilyen esetekben. De miért kellett ennek bekövetkeznie? Ki tehet mindezért? Miben rejlenek e szörnyű tettek gyökerei ? Petr Jelentéktelen fiú, az utcán bizonyára észre sem vennénk. Alexandrral járt alapiskolába, akkor együtt robbantgattak a homokozóban. Azt mondhatnánk, hogy apró gyerekcsínyek ezek. A tanítónő azonban más véleményen volt, és figyelmeztette erre az édesanyákat is. Alex mamája nem reagált erre, de Petr mamája elvitte kivizsgálásra a fiát. Petrnek az iskolában időnként kettese volt magaviseletből. 1979-ben szülei elváltak, apja külföldön maradt, s alig-a lig jelentkezett. Néhány év múlva az édesanyja ismét férjhez ment, gyermeket is szült. Petr nem jött ki jól mostohaapjával. Semmi sem érdekelte őt. Továbbra is járt a pszichiátriára, de a gyógyszereket már nem szedte rendszeresen. Szeretett volna villamoscikk-bolti elárusító lenni, de gyakori hiányzása miatt kidobták az iskolából. Gyakran megszökött otthonról, csavargó«, a háztartásra nem adott pénzt az édesanyjának, váltogatta a munkahelyét, majd nem ment többé munkába. Ismét társult Alexandrral. Mindketten az erő, az agresszió, a militarizmus hívei voltak, szerintük Hitler egy menő volt. Petr a házukban jól viselkedett, a lakók dicsérték udvarias viselkedéséért. A börtönben gyakran rajzolt és édesanyját emlegette. Az orvosi vizsgálat alapján kiegyensúlyozatlan, éretlen személyiségként értékelték. Antonín Egyke, rendezett családban nevelkedett fiú, aki tizenhat évi házasság után született. Míg édesapja élt szívesen járt vele horgászni, segített neki az autójavításnál. Az özvegy édesanyja egyedül nem bírt vele. Nem fogadott szót neki, szemtelenül és durván viselkedett vele szemben a fia. A szakmunkásképzőt otthagyta, nem érdekelte a fémmegmunkálás. A Kroky zenekarhoz szegődött hangtechnikusnak, de mértéktelen ivása és kisebb lopásai miatt szembe került a törvénnyel, így ezt a helyét is elvesztette, jóllehet tetszett itt neki. Érzékeny, labilis idegrendszerű, ugyanahhoz a pszichiáterhez járt kezelésre, ahová Petr. Először azonban a városkerületi katonai parancsnokságon találkoztak. Mindketten szerették volna megúszni a katonaságot. Ettől kezdve rendszereset) összejártak, Petr ismertette meg őt Alexandrral is. Antonin élete végre értelmet nyert, tudta, mit akar. Az unalom helyett mozgalmas életet, vad férfimulatságokat. Aiexandr Hármuk közül a legbonyolultabb személyiség. Egyéves volt, mikor szülei elváltak, és édesapja Ausztriába emigrált. Azon a nézeten volt, hogy Csehszlovákiában semmibe veszik a politikai és vallásszabadságot. Később azonban mégis visszatért családjához. A szülőknél laktak, s Alexandrnak húga született. Szülei ismét összeházasodtak. Majd ismét egy emigrációs kísérlet következett, és újra viszatérés. Rendszerünkkel kapcsolatos véleményét az apa nem titkolta, és kivándorlási engedélyért folyamodott az egész család számára. Mikor megkapta, egyedül ment Ausztriába, az asszony nem akart vele tartani. Az apa azt mondta Alexandrnak. hogy a barnaszemű emberek rosszak, a kékszeműek — az árják — a jók és magasabbrendűek. Alex szenvedett külseje mi-
