Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-08-09 / 33. szám
NYARALÓK GONDJA... Véletlenül nem bukkanhat rá a turista. A főúttól távolabb terül el, így a Zólyom (Zvolen)—Losonc (Luóenec) útvonalon közlekedők sem tudhatják, hogy egy nagyszerű üdülőközpont mellett haladnak el. Erre ugyanis semmi sem hívja fel figyelmüket. Ennek ellenére évente — sőt idényben szinte naponta — turisták ezrei keresik fel ezt a helyet. — A tervezők eredetileg nem számoltak üdülőközponttal. A víztározót öntözés céljából létesítették a mezőgazdaság számára. Amikor 1973-ban elkészült, úgy láttuk, az itteni természeti feltételek alkalmasak üdülésre. Ez a 170 hektáros tó Szlovákiában a Síravai, Liptovská Mara-i, oravai után a legnagyobb — Dél-Szlovákiában pedig kitűnő fürdési, pihenési lehetőségével egyedülálló. A tó partján ma már kétszázötvennél is több családi víkendház és számos vállalati üdülő található — tájékoztat Endrődy Pál. a Losonci Járási Nemzeti Bizottság területrendezési szakosztályának vezetője. A tó Ru2íná (Rózsaszállás) és Divín (Divény) községekkel határos. Közigazgatásilag e két nemzeti bizottsághoz tartozik. Az üdülőket a rutinéi részen a losonci Restaurácie vendéglátó vállalat, a divínin pedig a járási idegenforgalmi igazgatóság látja el. Rajtuk kfvül más szervezetek is érdekeltek az üdülőközpont kiépítésében, fenntartásában. Nem lehet minden ingyen A tó ruzinái partját már vagy tizenkét éve a Restaurácie vendéglátó vállalat „uralja". Ezalatt igyekeztek kényelmes pihenést biztosítani az üdülőknek. Ján Nociarik mérnök, a vállalat igazgatója elmondta, hogy idényben naponta 1 200—1 500 fürdövendégről gondoskodnak, de hétvégeken a látogatók száma eléri a 6—8 ezret is. Az összkomfortos nyaralókban, faházakban és a négyszemélyes sátrakban összesen kétszáz vendéget tudnak elszállásolni. Ezenkívül a turistáknak kemping áll a rendelkezésükre szociális helyiségekkel, konyhával, játszóterekkel. Nyáron teljes ellátást biztosítanak kétszáz vendégnek, a többiek az önkiszolgáló étteremben aránylag olcsón étkezhetnek. Közvetlenül a vízparton található még a gyorsbüfé, ahol sülteket, lángost, cukrászsüteményeket, fagylaltot árulnak. Vízparti kölcsönzőjükben csónakot, szörfdeszkát, vízibiciklit, közúti kerékpárt és gumimatracokat is kivehet a vendég. — A követelmények egyre nagyobbak. Néhány évvel ezelőtt még elegendőnek bizonyult, ha jóllakattuk és elszállásoltuk a turistákat, ma már a kulturális és sportolási lehetőségek hiányát is a szemünkre vetik. Joggal, mert ezen a téren még adósak vagyunk. A kávéházban megszüntettük a diszkót, mert nem tudtuk féken tartani a fiatalokat. Most a faluban van számukra videodiszkó. Televíziót a táborban napidíjért lehet kölcsönözni. Filmvetítésre nincs lehetőségünk, a sportpályák építésében is a területhiány akadályoz bennünket. A nemzeti bizottság nem akarja rendelkezésünkre bocsátani a futballpályát — holott a falunak van még egy sportpályája — ahol tenisz- és golfpályát építhetnénk — sorolja az igazgató, s azt is többször hangsúlyozza, hogy számukra az egész üdülőközpont üzemeltetése gazdaságilag nem kifizetődő vállalkozás, csupán a lakosság igényeinek jobb kielégítése miatt végzik. Idényben 80—90 dolgozót foglalkoztatnak, szeptember 15-től a következő év júniusáig azonban üresen tátonganak az épületek, a 15—20 fős személyzetnek alig akad dolga. Az önfinanszírozás önáluk is előtérbe került, nem csoda hát. ha megnézik, miért mit kapnak, mennyit hoz egy-egy vállalkozás a „konyhára". A bevételek növelése céljából bevezették például a fürdözők belé-JAN NOCIARIK MÉRNÖK: MA MAR NEM ELÉG JÓLLAKATNI A TURISTÁKAT... pödíját, ami bizony elégedetlenséget váltott ki az üdülők körében. Hogy a kempingben, a parkolóban fizetni kell, az rendjén van, de külön a vízért is?... A napi négy korona fizetési díjat — a gyerekek a felét fizetik — sokan igazságtalannak tartják. Szabad víz partján sehol sem kell „belépődíjat" fizetni — érvelnek a fürdözők, ám a vendéglátó vállalat dolgozói tudják a választ: a nyaralók már szinte mindent ingyen szeretnének! Nekik pénzbe kerül a víz melletti őrszolgálat, a tópart tisztítása, az üdülőknek nyújtott soksok szolgáltatás, ezért ezt valakitől vissza is akarják kapni. A strand körülkerítésére — fekvése miatt — nincs lehetőség, ezért ma még sok minden megoldatlan. Érthető, hogy a vállalat minél nagyobb bevételre törekszik, ám abban a vendégnek kell igazat adnunk, hogy más hasonló helyen — például a duchonkai tónál, ahol sokkal több szolgáltatást kap ingyen a turista — a fürdésért nem kell külön fizetni... Ezenkívül más kifogásolnivalót is tapasztaltunk. Az élelmiszerüzletben, amelyet szintén a vendéglátó vállalat üzemeltet, délelőtt tíz órakor már nem volt se tej, se kenyér. Állítólag egy ifjúsági csoport felvásárolta az egésznapi készletet. A vendéglátó vállalat eredetileg csak saját üzemeivel akarta a ruzinái part teljes ellátását biztosítani, értve ezalatt a frissítőket, élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt stb. — kiszorítva ezzel minden konkurenciát a „piacról". Szerencsére a Zelenina nem értett egyet, és ideiglenes üzletet nyitott a strand közelében. Darina Kráková, nemcsak gazdag áruválasztékkal, hanem kedves mosolynál, szíves szóval is hozzájárul az üdülők jó hangulatához. Napi áruforgalma három-négy ezer korona. Az elkerített kempinget Ján Spodniakkal a ruzinái oldal vezetőjével járjuk be. Még csak az idény elején tartunk, de már minden hely foglalt. A legtöbben Csehországból jönnek, de vannak külföldi vendégek is: németek, magyarok, persze jártak már itt szovjet, svéd, olasz meg görög turisták is. A szép természeti környezetnek az aránylag olcsó és jó kempingnek hamar híre megy. így aztán vendég lenne bőven, csak a hely kevés... — Első éve vagyok itt, de már felújítottuk a víkendházakat, rendbetettük a tábort. Eddig csak dicsérő bejegyzéseket kaptunk a vendégektől, persze ez nem azt jelenti, hogy ennyi ezer ember között nem akad néhány elégedetlen is. Tudom, sokaknak nem tetszik, hogy a fürdésért fizetni kell és van, aki kifogásolja, hogy a kávéházunk este a második árkategóriában üzemel. Kiadásaink növekedése kényszerítette ki ezeket a rendelkezéseket. A vízparton például 12 dolgozónk tart mentőszolgálatot, a bérüket valamiből fedezni kell ... Hogy ma elfogyott a tej, a kenyér, ez részben a mi hibánk, de hogyan oldjuk meg a folyamatos ellátást, ha a napi megrendelést reggel 9 óráig lehet csak pontosítani, utánszállítás meg nincs ...?! Tavaly óriási gondot okozott az ivóvíz. Az idén még nem volt baj fele, de a környék általános vízhiánya miatt a veszély állandóan fennáll. Mi igyekszünk vendégeink kedvében járni, kellemes üdülést biztosítani számukra, sajnos ez nem csak rajtunk múlik. Az elégedettség az igénytelenségből fakad A divini oldalon is „telt ház" van. A 75 férőhelyes kempingben minden hely foglalt. Ján Báfka, a járási idegenforgalmi igazgatóság vezetője elégedett lehetne, hiszen rendben mennek a dolgok, mégis elégedetlen. — Ha belegondolok, hogy ha okosan élnénk meglevő lehetőségeinkkel, mennyire fellendíthetnénk járásunk idegenforgalmát — elfog a keserűség. Igaz, amit lehetett, azt megtettük, évente egy-két új szolgáltatással is „kirukkolunk", de mi ez ahhoz képest, ami itt lehetne?!... Elsősorban bővíteni kellene a tábort, mi az a hetvenöt férőhely, amikor már a tél közepén százával jönnek a helyigénylö levelek... ?! Évek óta nem tudom elérni, hogy három hektárral bővíthessük a tábor területét. Pedig a járásban biztosan akadna olyan eddig parlagon heverő föld, amelyet helyette kis ráfordítással szántóvá lehetne tenni. Csakhogy erre mindenkinek oda kellene figyelni, nem csupán az idegenforgalmi igazgatóságnak. A járás jó híréről
