Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-05-31 / 23. szám

• Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára ellátogatott a strahovi alagút építői közé. Megtekintette az építkezést, amelynek néhány munkahelye 90 méter mélyen van. • Ülést tartott az SZSZK NF Központi Bizottsága. Megtárgyalta a Nemzeti Front szerveinek és szervezete­inek a környezet alakításában és védelmében való részvé­telét és további időszerű feladatokat. A SZNF KB elnöki funkciójából saját kérésére felmentette Jozef Lenártot és ebbe a funkcióba Ignác Janákot. az SZLKP KB első titkárát választotta meg. • Prágában tanácskoztak a szocialista országok test­véri ifjúsági szervezetei központi bizottsági elnökei és első titkárai. A küldöttségek vezetőit Miloá Jakes is fogadta. KÜLFÖLDÖN • Moszkvában ülésezett a KGST végrehajtó bizottsá­gának 127. ülése. • Budapesten tanácskozott az MSZMP országos kon­ferenciája. Megvitatta és jóváhagyta az „Állásfoglalás a párt feladatairól és a politikai intézményrendszer fejlesz­téséről" cimü dokumentumot. Az országos pártkonferen­cia zárt ülésen megválasztotta a 108 tagú új központi bizottságot, amely első ülésén a párt elnökévé Kádár Jánost, főtitkárává pedig Grósz Károlyt választotta. A pártkonferencia egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a párt a megújulás, a demokratizálás és a reformok útján kíván haladni, azt akarja, hogy a magyar nép a szocializmus útján járjon a jövőben is. CSTK-FEL VÉTELEK A 21. HÉT ESEMÉNYEIBŐL ITTHON: • Hivatalos baráti látogatást tett hazánkban a Bolgár Népköztársaság Népi Gyűlésének küldöttsége Sztanko Todorovnak, a Bolgár KP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Népi Gyűlés elnökének vezetésével. • Prágában lezajlott a „Sport mindenkinek" mozga­lom kongresszusa Juan Antonio Samaranchnak, a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság elnökének részvételével. Sa­­maranchot fogadta Lubomir Strougal is. Míg tart a bizalom Mi, nők tudjuk legjobban, mennyi időt és energiát vesz el a mindennapi bevásárlás, a család legszükségesebb élelmiszerének, a tejnek és a kenyérnek rendszeres beszerzése. Reggel nem kapják meg időben az árut, délutánra meg, mire az üzletbe érünk, már elfogy. Faluhelyen az elárusító ismeri vevőit, számon tartja, ki mennyit vásárol naponta, s eszerint rendeli az árut. De a városban ki törődik ilyesmivel? Itt nagyobb a kilengés az áruhiány és az árufölösleg között s ez növeli az üzletvezető kockázatát ami ellen a leggyakrabban úgy védekezik, hogy inkább kevesebbet, mint többet rendel. A vásárló pedig elégedet­len, folyton tele van panasszal. Bratislavában ez napi téma. Tömegszervezetek, polgári bizottságok foglalkoznak vele, a nemzeti bizottságok kereskedelmi osztályán egymást érik e problémák megoldását követelő levelek. E hiányossá­gok mielőbbi kiküszöbölését a nőszövetség alapszervezetei is sürge­tik. HELENA ZELENKOVÁ. a nőszövetség városi bizottságának titkára, a megoldásokra váró feladatok között tartja számon az óváros és a lakótelepek élelmiszerüzleteinek hiánytalan ellátását és az ott dolgozó nők munkafeltételeinek mielőbbi javítását — Önök az SZNSZ városi konfe­renciája határozatainak értelmé­ben tavaly széles körű felmérést készítettek városkerületi nemzeti bizottsággal, a népi ellenőrző bi­zottságokkal és a kereskedelmi dolgozók városi szakszervezeti bi­zottságával együtt. A nőszerveze­tek részéről több mint kétszáz tag kapcsolódott be az ellenőrző munkába. Milyen eredménnyel? — A felmérés elsősorban az élel­miszerüzletek ellátására és az ott dolgozó nők munkafeltételeire irá­nyult. Ugyanis mindkét oldalon sok a panasz; a vásárlók a hiányos ellátást róják fel. az elárusítók pedig a mun­kafeltételeket. S mivel ez itt is, ott is a nőket érinti, a nöszövetségnek kö­telessége vele foglalkozni. Bratisla­vában évek óta arra vártunk, hogy a dúbravkai és ligetfalusi (Petrzalka) lakótelepen üzembe helyezzék a pékséget. Azt reméltük, ez megoldja a város kenyér- és péksüteményellá­tását és bővül a választék is. Sajnos, nem igy történt. Kenyérből azóta ugyan többféle kerül az üzletekbe, de a délutáni órákban leggyakrab­ban már csak egyfélét, s azt is szára­zát lehet kapni. Péksüteményből reggel még van két-háromféle, de mire a dolgozó nők munka után el­jutnak az üzletekbe, már semmilyet sem kapnak. Nagy a kereslet a dia­betikus készítmények iránt is, ame­lyeket csak néhány üzletben árulnak s ott sem mindig. Teljes a hiány tea­süteményekből. Ez érthetetlen, mi­vel a pékség mintaboltjában ezek az áruk megvehetők. Miért nem tudnak hát annyit készíteni, hogy minden­hová jusson ?!... — A kenyeret, ha van, meg le­het enni másnap is. Sokkal rosz­­szabb, ha tejet nem kapni! — A Szlovák Nöszövetség Köz­ponti Bizottsága már évek óta nagy súlyt fektet a tejellátás javítására. Együttműködnek a Milex n. v. veze­tőivel, köszönhetően ennek vala­micskét javult az ellátás. Ám felmé­résünk során lépten-nyomon talál­koztunk a tejtermékhiánnyal; és sok panasz hangzott el a választékkal kapcsolatban is. Nem kell más or-Helena Zelenková. a nöszövetseg vá­rosi bizottságának titkára szágba menni a tapasztalatokért, elég a prágai Milexet példának állí­tani, ahol a termékek innoválásával tették gazdagabbá a választékot. Tőlük a mieink is tanulhatnának, mert ha alapanyag van bőven, csak a tejfeldolgozóktól függ a választék. — A felméréskor bizonyára a hiányosságok okait is kutatták ... — Természetesen. Mind az üzle­tekben, mind az üzemekben első helyen a munkaerőhiányt említették. A pékségekben arra törekednek, hogy a megrendelt mennyiséget el­készítsék, a többféle kenyér előállí­tására sem emberük, sem idejük nincs. Ezért aztán marad az egyféle kenyér. A dolgozók keveset keres­nek, nagy a fluktuáció, ami maga után vonja a hozzá nem értést, a rossz minőséget. Bratislava üzletei­ben főleg vidéki elárusítók dolgoz­nak. A nehéz munkakörülmények, az alacsony fizetés miatt gyakran cse­rélnek munkahelyet, ez pedig nem szolgálja az üzlet érdekét. A belvá­rosban munkaerőhiány miatt több élelmiszerüzletet be kellett zárni. Ugyanilyen okból több csak délelőtt üzemel, ami jogosan váltja ki a dol­gozó nők elégedetlenségét, mert a munkaidő letelte után nem tudnak bevásárolni. A megszakított nyitva­tartás a bolti előadóknak kedvezőt­len. Az egész napjuk rámegy a mun­kára. s ezt főleg a családos, kisgyer­mekes anyák nem vállalhatják. A belváros kis üzleteiben szinte sehol nincs pihenősarok, a szomszédba kell járni illemhelyre; nem jöhet szá­mításba üzemi étkezés, az egy-két női alkalmazottnak kell a tizenöt ki­lónál nagyobb csomagokat is emel­getni. és így tovább. Röviden fogal­mazva; olyanok a munkafeltételek, hogy nem csoda, ha a nők más ága­zatban keresnek munkát. Akik pedig maradnak — köztük sok nő Szlová­kia magyarlakta vidékeiről is —, azoknak hála és köszönet jár azért, hogy ilyen feltételek mellett is kibír­ják. — De a lakótelepek korszerű üzleteiben már jók a munkafelté­telek, hiányosságok mégis van­nak! — Már ahol van üzlet... Mert sok helyen éppen az a hiba, hogy az üzleteket jóval beköltözés után kez­dik el építeni. Látni kell azt a sort, amely délutánonként, vagy szomba­ton délelőtt kígyózik egy-egy üzlet előtt!... Itt vész el a nők ideje és ereje, amit éppen a családra, a gye­rekekre, vagy magukra kellene fordí­taniuk. Egy-két pénztár működik csak, mert nincs munkaerő. Ma már alig találni üzletet, melynek ajtaján nem függ: elárusítót keresünk. Pár napja plenáris ülésünk volt a ligefa­­lusi lakótelepen. Tagjaink azzal fo­gadtak: már napok óta nincs tej, mert elromlott az üzlet hűtője. Hord­hatják a tejet a munkahelyről, fut­koshatnak érte a belvárosban, vagy órákig állhatnak sorban a lakótelep másik üzletében. S arra senki sem gondol az illetékesek közül, hány család dolga nehezedik meg csak azért, mert rugalmatlanul, felelőtle­nül rendezik a dolgokat. — A nőszervezeti tagok jelzik a hiányosságokat, a nőszövetség bi­zottsága ezt továbbítja a nemzeti bizottság kereskedelmi osztályá­ra. beszélünk róla és levelezünk, a helyzet azonban változatlan. — Nem a mi hatáskörünkbe tar­tozik a problémák megoldása, fela­datunk csupán annyi, hogy rámutas­sunk a hiányosságokra. De mind a nemzeti bizottságnak, mind a városi pártszervezetnek kiindulópont az ál­lásfoglalásunk a további intézkedé­sekhez. Sajnos, sok esetben a nem­zeti bizottságok is tehetetlenek. Komplex intézkedésre lenne szük­ség és minél hamarabb, mert azt ta­pasztalom. hogy lassan nőszervezeti tagjaink is elvesztik türelmüket és bizalmukat, hiszen egyik felmérést a másik után végezzük, soroljuk, hogy mit kellene sürgősen megoldani, közben alig észlelhető valami javu­lás. Gyorsan kell hát intézkedni, amíg tart a bizalom! H. ZSEBIK SAROLTA FOTÓ: KÖNÖZSI ISTVÁN na 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom