Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-17 / 21. szám
Egészségünk védelmében A pajzsmirigybetegségek A pajzsmirigybetegségek a belső elválasztásé mirigyek leggyakoribb rendellenességei közé tartoznak. Töbnyire a pajzsmirigy megnagyobbodásában — strumában — nyilvánulnak meg. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint 1960-ban a világon közel 200 millió ember szenvedett strumában. Csehszlovákia is azon országok közé tartozik, ahol aránylag gyakran fordul elő ez a megbetegedés. Az ötvenes években a lakosság egynegyedének volt strúmája. Ha a palzsmirígyben túl sok hormon termelődik, komoly betegség lép fel: hyperthyreózis (thyreotoxikózis). A betegség számos szív- és érrendszeri panaszt, idegrendszeri és emésztőszervi rendellenességet vált ki. Hasonlóképpen számos tünettel jár a pajzsmirigy csökkent működése, a hypothyreózis is. A vér és a szövetek hormonszintjének csökkenése a fizikai és szellemi tevékenység lelassulását idézi elő. A pajzsmirigybetegségek tüneteit az esetek többségében rendszeres gyógykezeléssel normalizálni lehet, ennek során azonban a beteg és az orvos jó együttműködésére van szükség. A pajzsmirigybetegségek problémája hazánkban állandóan napirenden van. Felvetődik a kérdés, hogy milyen szerepet tölt be a pajzsm irigy a szervezetben, mi okozza a rendellenességeket, és milyen eredményeket várhatunk a modem gyógyító-megelőző módszerektől. A pajzsmirigy a nyak elülső részén szorosan a gége alatt, a légcső két oldalán helyezkedik el. Két lepkeszárnyhoz hasonló lebenyét egy szoros, az ún. isthmus köti össze. Felnőtt emberben a súlya kb. 25 g-ot ér el. A vizsgálat során sem szemmel, sem tapintással nem érzékelhető. A pajzsmirigyet üreges alakzatok, ún. folikálák képezik. Ezekben vegyi anyagok — hormonok — termelődnek (a hormon görög szó, jelentése: tevékenységre serkent), amelyek a folikulák zselatinos folyadékában, a kolloidban raktározódnak el. Innen aztán a szükséges arányban egyenesen a vérbe kerülnek. Ezért tartozik a pajzsmirigy a belső elválasztásé mirigyek közé. A pajzsmirigy hormonjai sok szerv működését befolyásolják. Elősegítik a fehérjék képződését és azoknak az enzimeknek a termelését, amelyek a sejtekben a tápanyagok, főleg a szénhidrátok égését szabályozzák. így jön létre a szív, az izomzat, és egyéb szervek működéséhez szükséges energia, és hő is termelődik. A pajzs mirigyhormonok szabályozzák a víz, az ionok és az ásványi anyagok, pl. a mész és a foszfor szállítását is. Hatást gyakorolnak a termékenységre, a terhesség lefolyására, az anyatejképzödésre. Fontos szerepet töltenek be a. növekedés regulációjában. Egyik legfontosabb hatásuk a központi idegrendszer normális fejlődésének biztosítása a méhen belüli élet során, illetve közvetlenül a szülési utáni időszakban. A pajzsmirigy-rendellenességek nagyjából a következő csoportba oszthatók: 1. a pajzsmirigy megnagyobbodása — strúma (golyva), amelynél a pajzsmirigy működése normális marad; 2. a pajzsmirigy csökkent működése, az ún. hypothyreózis, 3. a pajzsmirigy fokozott működése, az ún. hyperthyreózis vagy thyreotoxikózis, 4. a pajzsmirigygyulladás, 5. a pajzsmirígydaganatok. Következő írásunkban a strúma kialakulásának okairól, a betegség tüneteiről lesz szó. Dr. VYBERAL ZSUZSANNA
