Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-04-05 / 15. szám

KINEK MI KÖZE HOZZÁ?! A háztömb építését már jó egy éve befejezték. Az égig érő darut elvontatták s a még hasznavehető maradék építőanyagot nagyjából el is hordták onnan a szakma dolgozói (vagy a szemfülesek), csak egy habarcskeverő masinériát hagytak ott. talán feledékenységből, talán emlékeztetőül, névjegyük helyett, hogy ezeket a hatal­mas tizenkét emeletes bérházakat ők húzták fel, ha kilétüket nem is véshették alkotásuk szögletébe, mint a képzőművészek. A szerencsés újlakás-tulajdonosok sor­jában beköltöztek, s a habarcskeverő csak nézte, amint a hatalmas bútorszállító kocsik fordulnak-perdülnek, s az emberek, mint szorgos hangyák hordják, cipelik a rakományt, időnként gyalogszerrel is, fel a tizenkettedik emeletre, amikor az új felvonó a megterheléstől fel-fel­­mondta a szolgálatot. Az elhagyott habarcskeverő csak álldogált. Néha útban is volt s bizonyára rosszul esett neki a hevenyén odavetett káromlás: Miért nem viszik már a fenébe?! De hiszen ennek hasznát is lehet venni, fedezték fel a gyerekek. Bújócskázás közben egyik-másik itt keresett rejtekhelyét magának. S ha ketten is betolakodtak a keverőbe, úgy kandikáltak ki belőle, mint tavasszal fészkükből a madárfiókák. Kedves szerepcsere a ha­barcskeverő számára, mondhatnám, ha nem tudnám, hogy még igen sok építkezésnél helyt állt volna eredeti küldetésében. Sokéves újságírói gyakorlatom alatt, lehet, már emlí­tettem is, hogy otthon azt tanultam, mindent meg kell becsülni, ami akárcsak egy fillért is ér. Semmit nem eldobni, semmit arrébb rúgni, amibe belebotlunk, ha­nem megnézni, milyen hasznát lehetne még venni. És eltenni, egyszer biztosan jól jön majd. Apám, ha egy rozsdás szöget, vasdarabot látott, felvette; megtisztogat­ta az elhajított tömítést, a kócot összetekerte, elrakta. Volt is olyan „gyűjteménye”, amivel bárki nem dicse­kedhetett. De tudták az ismerősök, a szomszédok, ha hiányzott valami apró-cseprő dolog, amire gyors szüksé­günk volt. hozzá mindig biztosra mennek. S lassan rájöttek, nem is bolondos gyűjtőszenvedély van abban, amit tesz. hanem bölcs előrelátás, takarékosság, a dol­gok megbecsülése. Mindez ismét eszembe jutott — már ki tudja hányad­szor —. amikor az ellenkezőjével, a könnyelmű pazarlás szemetszúró példájával találkoztam egy iskolalátogatás alkalmával. Ahogy beléptem az épületbe, kellemetlen orrfacsaró szag töltötte meg a folyosót. Ragasztószag, az éttermek padlózatát újítják fel (mivelhogy kettő van. egyikben az alapiskolások, másikban az ipari tanulók étkeznek) kaptam a magyarázatot kísérőmtől. Benyitot­tam az egyik étterembe, ahol tavaszi szünidő lévén mindössze tíz-tizenkét gyerek étkezett. Itt már elszállt a kellemetlen illat. És milyen ízléses, aprómintás, valóban iskolai étterembe illő gumit választottak! — áradoztam a konyhafonöknek. Ám ő felvilágosított, hogy ennek a helyiségnek a tatarozására csak a következő napokban kerül sor, most a másik helyiségben dolgoznak a meste­rek. Hogyhogy? Most már kíváncsi lettem a másik étteremre is. Vidáman, fiityörészve ment a munka. A helyiség egyik felében már az új, éktelen sárga padló­burkoló kérkedett, a másik oldalon meg még ott sze­rénykedett a régi. szinte hibátlan, az elhasználódásnak, kopásnak nyomát sem viselő másik, olyan mint az előző étteremben. — A terv, az terv, megvan rá a pénz, el kell fogyasz­tani — kaptam vállvonogatva választ a mestertől felhá­borodott kérdésemre. — Itt az ideje, hogy a gumit kicseréljük. Ki tehet róla, hogy még nem kopott el. . . Gyorsan számolni kezdtem: egy négyzetméternyi padlóburkoló ennyibe kerül, s két étterem hány négy­zetméter ... Csupán itt, most, mennyi érték megy veszendőbe. S ha nyakamba venném a várost, az országot... De végül is. kinek mi köze hozzá?! Hiszen ez nem magántulajdon, és közös vagyonúnkkal azt tehetünk, amit akarunk. Vagy talán mégse? ft Fotó: ARCHÍV Főszerkesztő: PÁKOZDI GERTRUD Helyettes főszerkesztő: NÁDASKYNÉ ZÁCSEK ERZSÉBET Szerkesztőségi titkár: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovák Nőszövetség KB íven a kiadóvállalata. 812 64 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava, Leninovo námestie 12. Telefon — titkárság: 334 745 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítő­nél — Előfizetési díj negyed évre 36,40 Kés. — Külföldi megrendelések: Posta Központi Sajtókivitelí és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaée, 810 05 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) — 1900 Budapest, XIII, Lehel út 10/a. Előfizetési dij: évi 180,— Ft — Csekkszámlaszám MNB 215—96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské ttaéíame, n. p., 042 67 Kosice. Svermova 47. Indexszám: 49413 Kéziratokat és képeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza! Címlapunkon: Ka'rofyi Erika szociális ku­rátor (írásunk a 17. olda­lon) Könözsi István felvétele nő 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom