Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-03-29 / 14. szám
A 12. HÉT ESEMÉNYEIBŐL ITTHON: • Az SZLKP KB Elnöksége ülésén megtárgyalta és támogatásáról biztosította a számítástechnikában használt perspektív és nagy kapacitású memóriaegységek előállítására vonatkozó javaslatot. Ez a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán megszabott követelményekből indul ki. • Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök Prágában fogadta Vlagyimir Guszevet, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét. Megállapodtak, hogy a jelenlegi gazdasági reform és társadalmi átalakítás elengedhetetlen feltétele a szocializmus megvalósításának. Vlagyimir Guszev bírálón szólt a vegyipar fejlődésének elmaradásáról, megállapította, hogy a vállalatok közvetlen kapcsolataiban sem születtek jó eredmények, s eddig egyetlen közös vállalatot sem hoztak létre. • Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára Viktor Kulikov marsallal — a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokával, aki munkalátogatást tett hazánkban — áttekintette a szocialista közösség országai védelmi képességének további szilárdításával, a Csehszlovák Néphadsereg és a Varsói Szerződés többi hadserege együttműködésének elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket. • Pavel Hrivnák szövetségi miniszterelnök-helyettes Bratislavában megbeszélést folytatott Vlagyimir Guszevvel, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesével a vegy- és fafeldolgozó iparban, valamint a mikrobiológiában kifejtett csehszlovák—szovjet együttműködés konkretizálásának kérdéseiről. Pontosították a csehszlovák és a szovjet vállalatok szakosításának és kooperációjának számos kérdését. KÜLFÖLDÖN: • A jugoszláv államelnökség és a JKSZ KB Elnöksége meghívására hivatalos baráti látogatást tett Jugoszláviában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Megkoszorúzta Tito sírját, ellátogatott a Barátság Parkba, s tárgyalásokat folytatott Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével. Az Ivó Lole Ribarról elnevezett gépgyárban beszélgetett a dolgozókkal, majd részt vett a szkupstyina két kamarájának együttes ülésén, ahol beszédet mondott. Látogatásának utolsó előtti napján a ljubljanai Iskra-automatika üzembe látogatott, majd innen Dubrovnikba repült, ahol a horvátországi vezetőkkel tárgyalt. • Mongóliában értekezletet tartottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjai ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai. A csehszlovák delegációt Josef Havlín, a CSKP KB titkára vezette. • Bernben találkozott Dmitrij Jazov hadseregtábornok, szovjet honvédelmi miniszter és Frank Cariucci amerikai hadügyminiszter. Az első ilyen szintű megbeszélésen a Szovjetunió és az Egyesült Államok katonai doktrínájának alapelveit vitatták meg és hasonlították össze, s áttekintették a fegyverkorlátozás kérdéseit. A CSTK felvétele Fővárosunk ma és holnap Fotó: KÖNÖZSI ISTVÁN Beszélgetés Michal Grega mérnök-kandidátussal, a szlovák főváros polgármesterének első helyettesével Fővárosunk jelentős történelmi múltra tekint vissza. Területe több mint hétezer éve lakott, a település közel kétezer éve város jellegű. 1991 -ben készül megünnepelni várossá válásának kétezredik, valamint III. Endre magyar király által adományozott városi kiváltságainak hétszázadik évfordulóját. Hosszú fennállása alatt sok változáson ment keresztül, hisz a kelta és a római idők után majd három évszázadon keresztül Magyarország fővárosa s egyben a magyar királyok koronázóvárosa is volt. Leggyorsabb fejlődését mégis a 20. század, főleg az 1945. április 4-ei. a Vörös Hadsereg általi felszabadítása utáni időszak hozta meg. — Kérem, fő vonalakban érzékeltesse a fejlődést! — Városunknak a felszabaduláskor 140 ezer lakosa volt, mára ez a szám 430 ezerre emelkedett. Az állandó lakosokon kívül naponta itt dolgozik és tanul további 120—140 ezer fő. A város Szlovákia ipari központja, s az országrész ipari termelésének mintegy 12 százalékát adja. Legfejlettebb és a legjobban működik a vegyipar, de fontos szerepe van a gép- és főleg az elektrotechnikai iparnak, mely a következő években is gyorsan fog fejlődni. A gazdaság mellett ez a város Szlovákia politikai, kulturális és tudományos életének központja is. Főiskoláin évente átlagosan 33 ezer diák tanul nappali tagozaton, illetve munka mellett. A lakosság számának rohamos növekedése megkövetelte a lakásépítés gyors fejlesztését is. Az elmúlt 18—20 évben 90 000 lakás épült fel. — Bratislava a jövőben természetesen tovább fejlődik. A kormány nemrég hagyta jóvá azt a fontos dokumentumot. amely alapvetően meghatározza a város fejlődését 2000-ig, illetve 2010-ig. Milyen lesz e szerint a város az ezredfordulón ? — Az a gyors fejlődés, amelyen a város az utóbbi években keresztül ment. az eredmények mellett rengeteg problémát is magával hozott. Van néhány, már évek óta aktuális problémakör, amit meg kell oldanunk, a város lakossága életszínvonalának emelése érdekében. Gondolok itt a beruházások tökéletesítésére és főleg arra, hogy a lakótelepeket, amelyeken emberek ezrei élnek a járulékos építményekkel együtt adjuk át. Sokat dolgozunk a városi tömegközlekedés javításán. Ennek legjobb módja a környezetkímélő villamos- és trolibuszhálózat további fejlesztése, valamint a földalatti gyorsvasút megépítése. Ennek első szakaszát — amely Ligetfalut (Petrzalka) köti össze a belvárossal — az idén kezdjük el építeni. Hosszú évek óta sok gondot okoz, hogy a főváros a kellőnél jóval kevesebb kórházi ággyal rendelkezik. Ezt a gondot talán enyhíti majd a Ligetfalun felépülő kórház és rendelőintézet. Aktívan dolgozunk a város történelmi magvának felújításán és a környezet javításán. Ezeknek a kérdéseknek az említett dokumentum is központi figyelmet szentel. Fővárosunk az előzetes számítások szerint 2000-ben körülbelül 494 ezer ember otthona lesz. Ezért a város gazdasági erejét úgy kell irányítani, hogy szerkezeti átépítése után nagyobb értékek eléréséhez vezessen. Elsődlegesnek kell lennie a kömyezetszépítésnek és főleg a környezetvédelemnek. A közeljövőben meg kell szüntetni a környezetre legártalmasabb, levegőszennyező ipari termelést (például a műselyemgyártást). Az évezred végéig terveinkben szerepel többek között a kulturális létesítmények hálózatának tökéletesítése és további fejlesztése mind a város központjában, mind a peremkerületekben, elsősorban Ligetfaluban. Az országos jelentőségű kulturális beruházások közül a legfontosabb az új Szlovák Nemzeti Színház építése és ebben az időszakban kezdődik meg az új Szlovák Nemzeti Múzeum, az Állami Bábszínház és a Munkásmozgalmi Múzeum építése. Ezen kívül külön figyelmet szentelünk a város műemléképületei karbantartására is. Jelentősen javul majd a város közlekedése és úthálózata is. Ennek egyik fontos tényezője lesz az Ifjúság híd, mely lehetővé teszi, hogy a tranzitforgalom elkerülje a város központját. Nemcsak az új építkezéseket tartjuk a város fejlődése szempontjából fontosnak, hanem a rekonstrukciót is, és főleg azt, hogy képesek legyünk mindannak, ami e városban épül, történik — az ipari termeléstől a kulturális létesítmények produkcióinak színvonaláig — javítani a minőségét. — Milyenek a szolgáltatások javításának távlatai? — Tudatában vagyunk, hogy a lakosság igényei állandóan változnak. és mi ezeket kötelesek vagyunk kielégíteni. Ezért külön foglalkozunk a szolgáltatások javításával. Célunk, hogy ezek mindenki számára könynyen hozzáférhetők, széleskörűek és gyorsak legyenek. Emellett számolnunk kell azzal, hogy az állandó lakosság mellett a bejárók igényeit is ki kell elégítenünk. A fizetett szolgáltatások szerkezetét úgy alakítjuk, hogy az megfeleljen a lakosság igényeinek. A lakossági szolgáltatásoknak főleg azt a részét fejlesztjük, amely összefügg a lakáskarbantartással, valamint a személyi szolgáltatásokat és a tartós fogyasztási cikkek javítását. A kereskedelemben, közétkeztetésben, a turistaforgalomban elsősorban az árusítás kulturáltságát, a szállítás folyamatosságát és minőségét kell szem előtt tartanunk, valamint meg kell teremtenünk a kényelmes bevásárlás feltételeit. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a város központjában továbbfejlesszük az üzlethálózatot. Elsősorban a bútor- és élelmiszeráruház építése aktuális, de tervezzük a Dunaj áruház átépítését és Ligetfaluban megfelelő raktárak építését is. — Hány nő él a városban, és milyen a részarányuk a város életében? — A város lakosságának 52 százaléka nő, szám szerint 226 ezer. Bratislava egyjke azon városoknak, ahol a munkaerők közel fele, 49,6 százaléka nö. A nők műveltségi színvonala az egész köztársaság területén ebben a városban, a legmagasabb. Éppen ezért, mert ilyen sok dolgozó nö él a városban, elsőrendű feladatunknak tekintjük a lehetőségek szerint könnyíteni munkájukat a második műszakban, a háztartásban, vagyis javítani a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonalát. Hogy városunkban elégedett, boldog emberek éljenek. — Köszönöm a beszélgetést! CSÉFALVAY INGRID nö 3
