Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-01-03 / 2. szám
HHHHHHj ■■H . Egészségünk védelmében Az egészség olyan kincs, amellyel sokszor mostohán bánunk. Sajnos, könnyebb elveszíteni egészségünket, mint visszaszerezni azt. A gyógyítás nemcsak az orvos dolga, hanem a betegé is. A betegnek együtt kell működnie az orvossal annak érdekében, hogy felépüljön, be kell tartania az orvos előírásait, s azt is tudnia kell, hogyan és mikor vegye be a gyógyszereket, evés előtt, evés közben vagy evés után. Segítségképpen néhány példán bemutatjuk, hogyan befolyásolja a gyógyszer hatását és gyógyulásunkat az, ha nem a megfelelő időben vesszük be. Evés előtt legalább 15—20 perccel általában azokat a gyógyszereket kell bevenni, amelyek étvágytalanság gyógyítására szolgálnak (a keserű tinktúra, a keserű tea pl. a Stomaran stb.), hogy elegendő idő legyen a gyomornedv képződésére. Ha evés közben vagy evés után vennénk be ezeket, hatástalanok lennének. Evés előtt vesszük be az epe- és hasnyálmirigy-bántalmak gyógyítására előirt orvosságokat is, a Febicholt, az Orenzymet, továbbá az epeteákat. A többi, emésztést könnyítő gyógyszer pl. a pancreolan forte, a pancreolan compositum, az enzynorm, a panzynorm eznzim, beszedésük után nem szabad forró ételt enni, mert hatástalanná válnak. Közvetlen evés előtt vagy evés közben kell bevenni a sósavat tartalmazó gyógyszereket. A gyógyszerek helyes használatáról A legtöbb gyógyszert evés után kell bevenni. Ha éhgyomorra szedjük ezeket, gyomorrontást okozhatnak. Ilyenek például a reumát gyógyító és gyulladást gátló gyógyszerek: (acylpyrin, benetazon, ketazon, brufen stb.) vagy más orvosságok, amelyek szintén gyomorémelygést étvágytalanságot okoznak (mint például a furantoin, a ferronat. a ferronat retard stb.), ha evés előtt vesszük be azokat. Ha valamelyik orvosság evés után beszedve is gyomorrontást okoz, igyunk rá hideg tejet. Vigyázat, a tetracyklin-re, a deoxymykoin-ra és az oxymykoinra viszont nem szabad tejet inni! Sok hibát követnek el az emberek a gyógyszerek bevételénél. Vannak esetek, amikor a külső használatra szánt orvosságot megeszik vagy a kapszulákat szétszedik, (mert azt gondolják, hogy ezek műanyagból vannak), és a bennük lévő port vízbe szórva veszik be. A kapszulák keményített zselatinból vannak és az emésztőcsatornában feloldódva lehetővé teszik a hatóanyag felszívódását az emésztőcsatornából a vérbe. Éppen azok a gyógyszerek vannak kapszulákba csomagolva, amelyek tabletta formájában irritálnák a gyomor nyálkahártyáját. Ezek a kapszulák ellenállnak a gyomorsavnak, átmennek a gyomron anélkül, hogy kárt okoznának benne. Eljutva a vékonybélbe a lúgos nedvben feloldódnak, hatóanyaguk felszívódik. A sókat tartalmazó hashajtókat reggel éhgyomorra kell bevenni vízben feloldva. A glükokortikoidokat tartalmazó gyógyszereket (a dexamethazont, a hydrocortisont, a prednisont, a triamcinolont) reggel, evés után kell bevenni — egyszerre az egész napi adagot. NAGY GÉZA „Kihez forduljak" jeligével nyugdíjas olvasónk azt írja, hogy 1964 óla lakik egy szövetkezeti lakásban. A szövetkezet állítása szerint a ház süllyed, és ezért fel kell újítani. A szövetkezet olvasónkat ki akarja költöztetni, és egy most épülő új szövetkezeti házba akarja áthelyezni. Azt kérdezi olvasónk. lehetséges-e ez. tényleg ki kell-e költöznie az annak idején megvett szövetkezeti lakásból, ki fogja a költözködés költségeit fizetni. mert neki ezekre a költségekre a kis nyugdíjából nem telik. Olvasónk kérdésére a szövetkezeti alapszabályok 44. cikkelye 1. bekezdésének d) pontja és a 2. bekezdés, valamint a Polgári Törvénykönyv 185. paragrafusának b) pontja és a lakásgazdálkodásról szóló 1964. évi 41. számú törvény 39. és 54. paragrafusai adnak választ. Ezek szerint a helyi nemzeti bizottság megszüntetheti a lakó (bérlő, szövetkezeti tag) lakáshasználati jogát akkor, ha a lakást nem lehet tovább használni azért, mert a házat más célra vagy más módon kell felhasználni (pl. átépíteni, felújítani stb.). A helyi nemzeti bizottság erről a közigazgatási eljárás szabályai szerint írásbeli határozattal dönt. amely ellen az érintett félnek (bérlőnek, lakónak) joga van fellebbezni. Az ilyen jogerős határozat alapján a lakónak (bérlőnek, szövetkezeti tagnak ténylegesen csak akkor kell a lakásból kiköltöznie, ha megfelelő pótlakást kap. A pótlakásként a szövetkezet vezetősége egy más szövetkezeti lakást utal ki a szövetkezed tagnak. Ha a szövetkezet ad pótlakást, akkor a lakó tagsági viszonya továbbra is fennáll, vagyis az eredeti lakásért befizetett tagilletménye továbbra is a szövetkezetnél marad, tehát nem vész el. Ennek az értékét be kell számítani a kiutalandó új szövetkezed lakás értékébe. Ha azonban a szövetkezet nem tud a tagjának más megfelelő szövetkezeti pótlakást nyújtani, akkor a szövetkezed alapszabályok 22. cikkelye értelmében megszüntetheti a tagságát, és ebben az esetben az alapszabályok 25. cikkelye értelmében kifizeti a volt tagjának a szövetkezeti tagilletmény maradék értékét, ami a tagság megszűnésének évére vonatkozó elszámolás jóváhagyásától számított egy hónap elteltével válik esedékessé. Kivételes esetekben, ha ezt a szövetkezet gazdasági helyzete megengedi, ezt az összeget már előbb is kifizethetik. Kihez forduljunk? Ebben az esetben természetesen a helyi nemzeti bizottságnak kell a volt szövetkezeti tag számára állami pótlakást kiutalnia. Ami a költözködési költségeket illeti, abban az esetben, ha a lakónak a nemzeti bizottság (a fentiek értelmében kiadott határozata alapján kell a lakásból kiköltöznie, mert a lakást nem lehet már tovább használni, akkor igénye van ezek megtérítésére, amit a nemzeti bizottságtól kell kérnie. Olvasónknak azt ajánljuk, hogy váija meg a nemzeti bizottság esetleges határozatát a lakáshasználati jogának megszüntetéséről, majd a szövetkezet vezetőségével beszélje meg. hogy tudnak-e neki szövetkezeti pótlakást nyújtani, és ha igen, milyet, illetve milyen anyagi feltételek mellett. Ha ez nem volna lehetséges, akkor a helyi nemzeti bizottságtól kellene állami lakást kapnia. A költözködés után pedig a számlák alapján kell a nemzed bizottságtól kérnie a költségek megtérítését, amelyeket a lakásgazdálkodásról szóló törvény 55. paragrafusa sorol föl. „Gondjaim vannak" jeligéjű olvasónk azt írja. hogy fétjének — akitől elvált — havi 800 korona rokkantsági nyugdíja van. Négy kiskorú gyermekük van, akikre a bíróság havi 900 korona tartásdíjat kért (?), de olvasónk a volt férjétől, aki már legalább egy éve nem dolgozik, eddig csak egyszer kapott 674 koronát. Október 1-ig rendszeresen kapta a havi 1710 koronát kitevő családi pótlékot (?) is. Azóta csak havonta 146 koronát kap. Munkába nem mehet a négy kisgyermeke miatt. Azt kérdezi, mitévő legyen, mert havi 146 koronából nem tudnak megélni. A válóperi ítéletben a bíróságnak meg kellett állapítania a tartásdíj összegét is, amelyet olvasónk volt fétjének a négy kiskorú gyermekére fizetnie kell. Ezt a tartásdíjat a volt férjétől a rokkantsági nyugdíjának lefoglalásával bírósági végrehajtással kell behajtani. Ebben a kérdésben kéije az ifjúságvédelmi szerv (OSDM) segítségét vagy forduljon közvetlenül a járásbírósághoz. Olvasónk volt félje valószínűleg csak részleges rokkantsági nyugdíjat kap. amihez a régi nyugdíjelőírások szerint járt a neVeltetési járulék, ez négy gyermekre havi 1 720 koronát tett ki. Olvasónk nyilván ezt az összeget kapta (és nem családi pótlékot, ha volt férje már egy éve nem dolgozott, mert ez csak a dolgozónak jár a munkaviszonyából kifolyólag). Az október 1-je óta érvényes új nyugdíjtörvény szerint a neveltetési járulék csak az öregségi, özvegyi és teljes rokkantsági nyugdíjhoz jár, de nem jár a részleges rokkantsági nyugdíjhoz: Amennyiben valaki eddig a részleges rokkantsági nyugdíjához kapta a neveltetési járulékot, akkor október 1-jével ennek kifizetését beszüntették. Ennek a rendelkezésnek oka az. hogy a törvény azzal számol, hogy a részleges rokkantsági nyudfjat élvező személy az egészségi állapotának megfelelő helyen vagy munkakörben még tovább is dolgozni fog, s így a munkaviszonya alapján igénye van a családi pótlékra, amelynek összege ugyanannyi, mint a neveltetési járuléké. Amennyiben olvasónk volt férjének olyan kicsi a részleges rokkantsági nyugdija, hogy ebből a bíróság által megítélt tartásdíjat nem tudja fizetni, és nem is dolgozik, és így nincs további keresete sem. akkor olvasónk esetleg a nemzeti bizottság szociális ügyosztályához fordulhat, és a nyugdíjtörvény 74. §-a és a végrehajtási rendelet 107. §-a alapján a gyermekei számára tartásdíj hozzájárulást (príspevok na vyíivu) kérhet. Egyébként olvasónknak nem marad más hátra, mint hogy a lakóhelyén, vagy annak közelében megfelelő munkahelyet vagy munkaalkalmat keressen, ahol esetleg csökkentett munkaidőben dolgozhatna, és így a fizetésén kívül a családi pótlékra is igényt szerezne, ami a négy gyermeke számára havi 1 720 koronát tenne ki. Bizonyára van a lakóhelyén óvoda vagy napközi otthon, ahol a gyermekeit arra az időre, amíg dolgozni fog. el tudja helyezni, vagy talál valakit, aki a gyermekeire ez alatt az idő alatt vigyázna. Dr. BERTHA GÉZA nő ii
