Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-02-02 / 6. szám

Vakvilágban Világhírű színészek, ismert rendezők, fesztiváldíjas- és művészfilmek, nagysikerű regények filmváltozatai; érzel­mek, szenvedélyek és drámák vonulnak fel az idei téli filmszemlén. A sokéves hagyo­mányokhoz és dramaturgiához híven ismét a komolyabb műfaj került előtérbe, s az előbb felsoroltak a válogatás fő szempont­jai is voltak egyben. Több kontinens és sok ország mai filmművészetét hivatott bemu­tatni 22 alkotás, amelyeket a hazai közön­ség a filmfesztivál január 20-i ünnepélyes megnyitója után február 26-ig láthat Szlo­vákia 36 városában és 50 filmszínházában, íme néhány filmkocka a kínálatból: Cseh és szlovák filmesek közös munkája a Z. K. rendező születésnapja című film, amelyet Jaroslav Bálik irt és rendezett. Film a filmben, méghozzá mozgalmas tár­sadalmi-politikai változások idején. Egy is­mert rendező emlékezik vissza benne pá­lyafutása kezdeteire, a negyvenes évek vé­gére, az ötvenesek elejére, amikor államo­sított filmgyártásunk még gyermekcipőben járt. A film főszereplői Anna Kazimiercza­­kova, Jiri Sedlácek, David Prachaf. Az év elejei bemutatósorozat egyik kivá­ló darabja Véra Chytilová Az udvari bo­lond és a királynő című új filmje. A cseh rendezőnő nem először dolgozott Boleslav Polívkával, a bmói „Divadlo na provázku" írójával és színészével. Az eredmény: sajá­tos filmnyelv és szimbólumrendszer, utá­nozhatatlan humor ötvözete a szellemes, sőt fantasztikus vígjátékban, amely főleg az idő és a kapcsolatok relatív voltáról szól. A szovjet filmek közül — összesen hár­mat láthatunk a filmszemlén — a grúz Tengiz Abuladze „dobozos" filmje, a Ve­­zeklés a legfigyelemreméltóbb. Társadalmi és szakmai visszhangja fölülmúlta az utób­bi évek bármely szovjet filmjéét. 1984-ben készült el ez a helyhez és időhöz nem kötött sajátos filmes metafora a hatalomról és az emberekkel való manipulációról. A filmbeli diktátort — aki egyesíti magában a világ eddigi önkényuralkodóit, s azok paró­diája is egyben — Avtandil Maharadze játssza. A film tavaly Tbilisziben, az orszá­gos filmfesztiválon nagydíjat, s Cannes­­ban három díjat is kapott. A magyar filmművészetet Gyarmathy Lí­via Vakvilágban című filmje képviseli. 1986-ban a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a zsűri különdíját nyerte el ez a hétköznapi történet, amely két mesét is kínál egyszer­re: egy rosszul sikerült brigádmuriról és egy anyámasszony katonája ifjoncról. A főbb szerepekben Lukáts Andor, Meszléry Judit, Dörner György, Esztergályos Cecilia láthatók. Umberto Eco olasz esztéta A rózsa neve című regénye nyomán forgatott azonos című filmet Jean-Jacques Annaud francia rendező. Az alkotás nagy közönségsikerre számíthat, bár az 1986-os bemutató után a kritika vegyes érzelmekkel fogadta ezt a középkori krimit, melyben William Basker­­ville (Sean Connery játssza a tudós feren­cesrendi „detektívet") egy benedekrendi kolostor titokzatos haláleseteire kíván fényt deríteni. A film kulisszáit Dante Ferretti, Fellini híres filmépitésze alkotta meg. Filmfesztiválja A filmszemlén szereplő angol film is regényből Íródott. John Fowles A francia hadnagy szeretője c. müve nemrégiben a hazai könyvpiacon is megjelent. A filmet Karel Reisz forgatta, Harold Pinter forgató­­könyve alapján. A történések két idősíkban — a jelenben és a viktoriánus Angliában — Szerelmesnek lenni játszódnak, két filmszínész és az általuk játszott szereplők sorsa fonódik benne össze. A filmben Meryl Streep játssza a főszerepet, partnere Jeremy Irons. Meryl Streep, aki manapság egyike a legfoglalkoztatottabb színésznőknek, a filmszemlén szereplő amerikai film fősze­repét is játssza. Ulu Grosbard rendező filmje, a Szerelmesnek lenni kizárólag a mában játszódik, s egy szerelmespárról szól, akik nem a megfelelő időben találkoz­tak ... A férfi főszerepet Robert de Niro játssza. Többéves lemaradást hozott be a film­­forgalmazó vállalat azzal, hogy Woody Al­len újabb keletű alkotásai közül is besorolt egyet a filmszemlére. A Kairó bíbor rózsá­jában a hollywoodi mozi-mitosz kel — szó szerint — életre. Az érzelmes komédia főszereplői Mia Farrow és Jeff Daniels. A svájci filmművészet nem tartozik a túl bőségesek közé. bár az utóbbi időben egyre többet hallat magáról és jelen van a rangos nemzetközi fesztiválokon is. Az 1986-os Karlovy Vary-i filmfesztivál nagy­díjas filmjét, a Fekete Tannert láthatja most közönségünk, amelyet Xavier Koller rendezett. A negyvenes évek végén, vidé­ken játszódó film operatőre Ragályi Elemér volt. A bemutató után ezt az alkotást a filmklubhálózatban vetítik majd. Eddig az argentin film is inkább csak szőkébb hazájában volt ismert. 1985-ben azonban Oscar-dijat és a nyugat-berlini filmfesztivál nagydíját nyerte el Luis Puen­­zo A hivatalos változat című filmje. Nor­ma Aleandro főszereplésével. A film 1983-ban, Buenos Airesben játszódik. Erőssége, hogy nem a bankádokat, a kato­nákkal benépesített utcákat, a kínzásokat, az üldöztetést, egyszóval a katonai diktatú­ra külsőségeit mutatja be, hanem az ese­mények lélektani hátterét. Ennyi ízelítőül a téli filmszemle kínálatá­ból. Ha meg netán valaki nem jutott volna jegyhez — tapasztalatból tudjuk, hogy a jegypénztárak ilyenkor nem sok reménnyel kecsegtetnek — az sem veszít semmit, hiszen a filmforgalmazó vállalat első Ízben döntött úgy, hogy márciustól kezdve a mozik műsorára tűzi a most bemutatott filmeket. — friedrich — Fotó: archív A rózsa neve Az udvari bolond és a királynő Vezektés Z K. rendező születésnap/a Kairó bíbor rózsája Fekete Tanner A hivatalos változat A francia hadnagy szeretője J___4*j A Dolgozók Téli

Next

/
Oldalképek
Tartalom