Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-22 / 39. szám
TÁJOLÓ KALENDÁRIUM 1867. október 2-án születeti Bozena Slancíková-Timrava szlovák realista írónő. 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc magyar költő, műfordító. 1762. október 3-án született Anion Bernolák szlovák nemzetébreszlö, az első szlovák nyelvtan megszerkesztője. 1897. október 4-én született Miroslav Holy cseh festőművész. KÖNYV A Héttorony foglya A török hódoltság idején, a középkorban, sok magyar foglya lehetett Isztambul hírhedt Héttornyának, de egyről bizonyosat tudunk: Török Bálintról; ő Buda bevételének napjától, 1541. augusztus 29-től a török szultán foglya. Hogy miképp indultak öt kiszabadítani Gárdonyi Géza Egri csillagokjának romantikus hősei, s hogy miképp zajlott le ez az isztambuli kaland — amelyre egyébként nem utalnak a dokumentumok —, azt tudjuk a regényből. Hogy ki volt valójában Török Bálint, milyen ember, s miért volt szüksége a töröknek éppen öreá, azt viszont megtudjuk ebből a könyvből. Nem téved a szerző, amikor feltételezi, hogy az Egri csillagok olvasói közül többeket érdekel Török Bálint sorsa, szeretnének többet megtudni róla, összeillesztgetni életét a regénybeli alakjával. Nem könnyű feladatra vállalkozott a szerző, legenda-rombolónak érzi müvét, bár tárgyilagosságát végig megtartja, ítéletet sem mond, csupán felmutatja: ilyen volt a legendás hős! Valójában egy középkori nemes, aki élete legfőbb céljának vagyona gyarapítását tartotta. Tette ezt abban a korban, amikor az ország a legnagyobb válságát élte: a mohácsi vész után, amikor három uralkodója is volt az országnak, és valójában egy sem. Lehet, hogy ez a széttagoltság, ez a lehetőség csábította könnyebb irányba a föurat? Amellé állok, aki többet ad, aki kielégíti igényeimet (ami általában nem kevesebb, mint egy vár és több falu). Ez volt minden nemes vágya abban a korban, ebben tehát alig különbözik tőlük. A különbség az, hogy ö ezt jobban csinálja, erősebben, ügyesebben, és persze kegyetlenebbül. Egyszer ezt, máskor azt a királyt szolgálja, sőt a törökkel is összeáll, ha érdeke úgy kívánja. A török azonban erősebb és kegyetlenebb még nála is: saját fegyverével győzi le! A török érdeke úgy kívánja, hogy Török Bálint eltűnjön a porondról, ne legyen akadály a hódítónak. Jól számított, évtizedeken keresztül nem akad magyar nemes, aki vakmerőén szembeszegült volna vele. Ebben tehát Gárdonyinak van igaza: vitéz, bátor katona volt Török Bálint, aki bizonyosan nem nézte volna jó szemmel, hogy házába betelepüljön a török, mint ahogy megtette távollétében. Több mint nyolc évig volt Török Bálint a Héttorony foglya. Történtek kísérletek a kiszabadítására, a török azonban nem merte megkockáztatni a magyar mágnás szabadonbocsátását. Ott is halt meg 1550-ben. Alakját Tinódi Lantos Sebestyén őrizte meg egy máig is népszerű históriás énekben (Buda veszéséröl és Terek Bálint fogságáról). Gárdonyi jobbára erre a forrásra támaszkodhatott. Jelen könyvünk — mely a könyvesboltjainkban még kapható —, azonban több, szinte valamennyi összegyűjtött, fellelhető dokumentum anyagát figyelembe veszi, ezáltal igazabb (és szegényesebb) portrét rajzol a középkor egyik központi magyar alakjáról, s rajta keresztül a korról is. Mészáros Károly Erósz a folklórban Erósz és kultúra, a magyar parasztság szerelmi élete, szerelmi-erotikus szimbolika a népköltészetben, a szerelem képes nyelvéről, az erósz keletkezésének mondái, a vágy és csalóka erósz a magyar néphitben, s a szerelem témái a népmesékben, kasztrációs komplexus a tündérmesékben, erósz a jeles napi szokásokban, erotikus és fallikus megnyilvánulások a dramatikus népszokásokban, gyimesvölgyi hujjintások. vallomások a paraszti szerelmi életről, szerelmi élet a vásárhelyi gazdacsaládban, szerelmespár-ábrázolások a dunántúli pásztorművészetben. Ezt a tizennégy tanulmányt tartalmazza az „Erósz a folklórban" című válogatott összeállítás, más-más szerzőtől, mely a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában az idén látott napvilágot, s nálunk is megvásárolható. A „nem „mindennapi" téma ezidáig háttérbe szoríttatott, annak ellenére, hogy kutatása már korábban is folyt. (Viszont, ritkábban vált a publikáció tárgyává.) Ezt a tabunak tartott felfogást próbálják eloszlatni a szerkesztők, Hoppál Mihály és Szepes Erika, illetve a kiadó. A szerkesztők így fogalmazzák meg célkitűzéseiket : „Köteteink (a másik „A szerelem kertjében") egyik célja az, hogy általánosan a kultúra — s különösképpen a magyar kultúra — hagyományokban fenntartott erószképének néhány részletét megvilágítsa. A folklórhagyományok megismerésének — bármilyen hihetetlen és furcsa, hogy Bartók országában ezt még ma is hangsúlyozni kell — a korszerű ember-lét kialakítását kell szolgálnia, s ehhez feltétlenül hozzátartozik saját kultúránk mélyrétegeinek ismerete. Pontosabban az olyan részletek, az olyan kulturális elemek megismerése, amelyek korábban a tabu kategóriájába tartoztak, s ezek közé tartozott az erósz is. Bár jól tudjuk, hogy a tiltásoknak is megvan a maguk kulturális funkciója, talán mégsem érdemes túl sokáig és feleslegesen az emberi tudás útjába határőrzö, elriasztó, priaposzi tilalomfákat állítani." A kötet egyes dolgozatai néhol vitatható, máshol tiszta okfejtéssel magyarázzák, értelmezik a vizsgált téma terület jellegzetes vonásait, a metaforákon, szimbólumokon, mondákon, néphiten keresztül. A tanulmányokat jegyzetek és huszonnégy kép egészíti ki. A kötet a szakemberekhez és érdeklődő laikusokhoz egyaránt szól, izgalmas olvasmányélményt nyújt több mint kétszázötven oldalon. D. Varga László HANGVERSENY Bratislavai Zenei Ünnepségek Szeptember 24-én már huszonharmadik alkalommal zendülnek meg a harsonák, hogy jelezzék az idei Zenei Ünnepségek kezdetét. Az ünnepélyes nyitóhangversenyen Scsedrin és Burlas egy-egy müvét adja elő a Szlovák Filharmónia Énekkara, Pavol Procházka vezényletével. Ugyanaznap este a kitűnő olasz dirigens, Aldo Ceccato vezényli a Szlovák Filharmónia Zenekarát, felhangzik Csajkovszkij és Brahms egy-egy műve is. A kamarazene kedvelői körében bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot a Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamarazenekar fellépése, amely szeptember 25-én lesz, továbbá a Szlovák Kamarazenekar koncertjei. Bohdan Warchalék szeptember 28-án, 29-én, valamint október 6-án lépnek közönség elé, műsorukon Händel-, Bach-, Hindemith-müvek szerepelnek. A nagyzenekarok közül említsük meg a Szovjetunió Állami Akadémiai Szimfonikus Zenekarát, a Délcsehországi Állami Zenekart, az Isztambuli Szimfonikus Zenekart és a Stockholmi Filharmóniai Zenekart. Idén, csakúgy, mint az előző években, megrendezik a Fiatal Előadóművészek Pódiumát, amelynek keretében számos hazai és külföldi — többek között NSZK-beli, francia, finn, lengyel, svéd, magyar, NDK-beli — kezdő művész kap lehetőséget arra, hogy bemutatkozzék a Zenei Ünnepségek közönségének. A fiatalok koncertjein olyan ismert zenészek vállalták a közreműködést, mint Marián Lapáansky zongoraművész, a Szlovák Kamarazenekar tagjai, Bystrik Rezucha karmester. Előadásukban Janácek, Bartók, Dvorák, Debussy, Ravel, Martinű és mások darabjai hangzanak majd fel. Mindenképpen csemegének számit a budapesti Amadinda együttes hangversenye, amelyen kortárs és reneszánsz zenét hallhatunk. Az ütőhangszer-együttes október harmadikén lép fel. Ugyancsak érdekesnek Ígérkezik az október 4-i koncert is, amelyen csehszlovák zeneszerzők — Martincek, Berger, Kubiéka, Pospíáil és mások — elektroakusztikai zenéjéből kapunk ízelítőt. A Zenei Ünnepségek egyik legnagyobb sztárja kétségkívül a világhírű svéd tenorista, Nikolai Gedda lesz, akinek október 5-i műsorán ortodox liturgikus énekek szerepelnek. Nem kisebb érdeklődés előzi meg a hazaiak kedvencének, Peter Dvorskynak a dalestjét, amelynek műsorán operaáriák és olasz dalok szerepelnek. Erre a hangversenyre október 3-án kerül sor. Az orgonamuzsika kedvelőinek ajánljuk Milan Slechta szeptember 27-i koncertjét, illetve az NSZK-beli Werner Jacob október 4-i hangversenyét. Műsorukon Franck, Fiala, Sokola, illetve Bach, Brahms, Fieger művei szerepelnek. Az opera iránt érdeklődök ezúttal csak a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának előadásában hallgathatnak meg néhány darabot, más társulatok nem szerepelnek az idei Zenei Ünnepségeken. Műsoron Puccini Toscája és Bohémélete, Mozart Varázsfuvolája, egy Janácek-opera, Borogyin Igor hercege, Verdi Rigolettója és Cikker A rovarok életéből című operája szerepel. Az előző évekhez hasonlóan a Zenei Ünnepségek idején több rendezvényre is sor kerül. Találkozót tartanak a zenei dramaturgok részére, idén is megrendezik a muzikológiai konferenciát, amelynek témája ezúttal a szlovák zeneművészet külföldi visszhangja. Lesznek filmvetítések, kiállítások — hangszerkiállítás a Csehszlovák Rádió épületében. a csehszlovák hanglemez- és zeneműkiadók kiállítása pedig a Szlovák Filharmónia épületének előcsarnokában. A két hétig tartó ünnepségsorozat záróhangversenye október 8-án lesz. A Szlovák Filharmónia Zenekarát Zdenék Kosler vezényli majd. a szólista Nyikolaj Petrov szovjet zongoraművész. A koncerten Beethoven Egmont-nyitánya, Prokofjev zongoraversenye és Csajkovszkij 6. — Patetikus szimfóniája hangzik fel. Bertha Éva FILM Sólyomlady Egy régi legenda szerint élt a XIII. században egy gyönyörű nemes hölgy, Isabeau Anjou és bátor lovagja, Etienne Navarra. Szerelmük azonban nem tarthatott soká, mert lsabeau-ra szemet vetett az Aquila várában élő gonosz püspök. Mivel azonban Isabeau kegyeire semmi esélye sem volt, egyezséget kötött az ördöggel, varázsolja el a szerelmeseket — ha már az övé nem lehet a nemes hölgy, hát másé se legyen. Ettől fogva így vált minden hajnalban Isabeau sólyommá, Navarra lovag pedig minden alkonyatkor farkassá. Igazi mivoltukban csak pillanatokra találkozhattak. A varázslat — mint minden rosszindulatú bűbájosság — s a gonosz győzelme nem lehetett végleges. Élt tudniillik valahol egy remete, aki tudta, hogyan lehet ezt a szörnyű átkot feloldani. Később kiderült, hogy nem kis része volt a püspök mesterkedéseiben, s igy elzárva a világtól, emberektől vezekel bűnéért. A lovag meg, kezén a sólyommá vált hölggyel, elindult megkeresésére. Egyetlen segítőtársa a kis Philippe volt. Valamiféle apró lopásért került Aquila szörnyű börtönébe, ahonnan az emberek általában nem szoktak élve kikerülni. Neki sikerült és egyetlen közvetítővé vált a lady és lovagja között. Az átok meg — miért is kerteljük — pontosan akkor oldódott fel, amikor a hold elfedte a napot... Romantikus szerelem, legyözhetetlennek tűnő akadályok, megindító és látványos happy-end a kalandfilmek elemeiben bővelkedő amerikai mesében, amelyet Richard Donner rendezett. A rendező, mielőtt a forgatást elkezdte, állítólag a legenda nyomába indult. Franciaországban Loupgarou néven ismert a történet, s a Rajna melletti Bingenben, az Egértorony megfakult falfestményein látni lehet a história egyes fejezeteit. A film erényeihez tartozik a hangulatteremtő erő. Ehhez kétségtelenül hozzájámlnak a hibátlan jelmezek, a berendezés és a külső felvételek is. A film operatőre a kiváló Vittorio Storaro. Úgy tűnik, amolyan mai szemmel láttatják az alkotók ezt a középkori legendát, sőt jó adag mai humor is vegyült a filmbe. Ez főleg Philippe személye körül összpontosul, de kellemes játékával a főszereplő Michelle Pfeiffer (Isabeau szerepében) és Rutger Hauer (Navarra lovag) is megnyerő. Szórakoztató és megnyugtató alkotás Donner filmje — gyereknek, felnőttnek egyaránt. Már csak azért is az, mert nem az erőszak és a paradicsomlé játssza benne a főszerepet. Friedrich Magda (nő?)
