Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-22 / 39. szám
Suchopa János igazgatóhelyettes retet az iskola nem lépheti túl. De mert közben az is kiderült, hogy a tornatermek óriási reflektorlámpái elavultak, mert túl sokat fogyasztanak, sokkal korszerűbb és olcsóbb a fénycső-megoldás. A szakember kiszámította, hogy megfelelő átépítéssel a most elfogyasztott villanyáramnak 53 %-a megtakarítható. Az átépítés 60 ezer koronás költséggel járna. Csakhogy nincs kivitelező. És folyik az utánajárás, a megrendelések küldözgetése, a telefonálgatás. Ugyan melyik vállalat áll szóba egy 60 ezer koronás megrendelővel?! Kinek tárgyalópartner manapság egy iskola?! •w-sa 1 * i __ 1 Iáról leolvasni. A túl sok ablak további hátránya, hogy nem biztonságos. Be is törtek két éve az épületbe, aminek következményeképpen kapta az utasítást az iskola, hogy törődjön többet az épület biztonságával. De hogyan, ha körben a földszinten minden csupa üvegablak, kerítése pedig az udvarnak, amely védene is, zárna is, nincs! A mintegy fél méternyi magas díszkorláton kívül ugyanis többet nem engedélyezett a város, mégpedig esztétikai okokra hivatkozva. A kerítés hiányából származnak aztán a A kerítés hiányának következményei: az udvar mint unatkozó suhancok esti gyülekezőhelye; a tornaterem betört ablakai PRiKLER LÁSZLÓ felvételei TÖNKREMENNI? És az elintézett és el nem intézett, a helyrehozott, megjavított avagy félbehagyott ügyek, hibák, bajok sora még mindig folytatható. Itt van például az állandóan és elejétől fogva beázó tető gondja, amely szintén félresikerült volt már a tervezés pillanatában, s amelyre végleges megoldás az adott lehetőségek között nincs is. Hasonló eset a tantermek rossz megvilágítása. Az A és C szárny osztálytermeinek két oldala végig üveg, így csillog középen a tábla. Ráadásul a helyiségek szélességükben széthúzottak, azaz a legtöbb gyerek az osztályban gyakorlatilag semmit sem tud a tábtovábbi bajok, gondok; hogy boldog-boldogtalan átjáróháznak használja az udvart — kitördelve közben a facsemetéket —, és használta az épületet is, míg a bejáratot folyvást nem zárták (a betörés óta nehezebb az épületbe bejutni mint egy komoly minisztériumba); hogy a környék suhancai esténként gyülekezőhelynek, sőt szórakozóhelynek használják az iskola udvarát, rengeteg szemetet, cigarettacsikket, széttört üveget hagyva maguk után rendszeresen; mi több, csak úgy szórakozásból beveregetik a tornaterem vastag üvegablakait, ill. egyszer sikerült már az egész üvegfalat áttörniük. Az igazgatónő az ügyben panaszt tett a városi rendőrségen és kérte, hogy legyen rendszeres az épület rendőri felügyelete. Jár is azóta ide két rendőr, naponta körülnéznek. S hogy túlságosan zajos az épület egyik szárnya? Hisz közút mellé épült! Még zajosabb lesz az egész épület, ha megvalósul a városrendezők terve, miszerint az iskolaudvar mellett vezető mellékutcácskát várost keresztülszelő főúttá szélesítik. S hogy az új főútnak ráadásul az iskolaudvar pár méter széles zöldsávja is áldozatul esik majd?! — a kérdés az igazgatónő erejét, úgy érzi, végképp meghaladja. Amint már-már meghaladni véli a tavasszal rájuk szakadt uszodagonddal is. Az iskola uszodáját idén, június 30-án a Stavoprojekt vállalat a felülvizsgálat nyomán azonnal bezáratta. Miért? Mert az épület további üzemeltetése balesetveszélyes. Bármelyik pillanatban megtörténhet ugyanis, hogy leszakad a teteje. A határozat előzménye hosszú és körülményes. Az igazgatónő egy köteg iratot lapozgat — csupa bejelentés, megrendelés, kérelem, panasz —, az ügyben a tavasz óta történtekről. Ha a baj bekövetkezik, az iratcsomó bizonyítja, az iskola, élén a felelős gondnokkal, az igazgatónővel időben szólt, időben kért, időben figyelmeztetett. A kör azonban most, úgy látszik, bezárul. Mégpedig anélkül, hogy a tető megjavítódna, hogy szeptembertől megint használhatnák a gyerekek az uszodájukat. A külső szemlélő persze az épület vészéit könyvtár a megrepedt falával és megszabdalt ajtajával Az uszoda
