Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-08-04 / 32. szám

G. L. peredi (TeSedíkovo) olvasónk kér­désére válaszolva közöljük, hogy AIDS- vizsgálatot végeznek a nemibeteg-gondo­zókban, illetve a transzfúziós állomáso­kon. Napjainkban egyre többször kerül szóba az infarktus. Sajnos, egyre több ismerő­sünkről halljuk, hogv infarktussal vágy­­egyéb szívzavarral kórházba szállították. Az én munkatársam is sokat panaszko­dik a szívére, és ennek kapcsán jutott eszembe, hogy mit is tudnék tenni, ha elkapná öl valami roham. Kérem Önöket, adjanak néhány jó tanácsot! „Cz. P. ” Az elmúlt két évtizedben a vérkerin­gési rendszer megbetegedéseinek robba­násszerű terjedését mutatták ki világ­szerte. Ezek a betegségek az első helyen állnak az elhalálozási statisztikában. A koszorúér-szűkület a leggyakrabban előforduló érrendszeri megbetegedés, és előbb vagy utóbb infarktushoz (érelzá­ródáshoz) vezet. Az infarktus kialakulá­sánál előforduló szövődmények közül a legveszélyesebb az ún. szívritmuszavar, amely hirtelen eszméletvesztéssel jár. Ebben az esetben az elsősegélynyújtás a szájból szájba való légzés és a szívmasz­­százs. Szívmasszázskor a beteget vízszin­tes helyzetbe helyezzük, eltávolítjuk a mellkasról a ruhát, kioldjuk az övét. A kemény alapon hanyatt fekvő beteg szegycsontjának alsó harmadára gyako­rolt nyomással a gerinchez préseljük a szívet, és így a benne levő vérmennyisé­get továbbíthatjuk (72 x(sec), és ugyan­akkor körülbelül 16—18-szor lélegzőnk a beteg szájába. (Téves az a nézet, hogy szívmasszázskor a beteg mellkasát be kell tömi, hogy a szívmasszázskor a szívhez hozzájussunk, azonban gyakran előfordul, főleg idős egyéneknél, hogy az életmentéskor bordatörés keletkezik. A későbbiekben azonban ez nem okoz­hat problémát.) A legtöbb koszorúér-szűkületben szenvedő beteg már felkereste panaszai­val az orvosát, aki felvilágosította őt, hogy a rendszeresen használt gyógysze­rek mellett mindig tartson magánál nit­­roglicerint. Az ilyen beteg rosszul léte esetében a nitroglicerint a nyelv alá kell nyomni, és pár percen belül oldódnak a beteg fájdalmai. Az elsősegélynyújtás­nak minden esetben négy-öt percen be­lül kell megtörténnie és közben meg kell szervezni a beteg szakszerű elszállítását is. Dr. BACULÁK VERA Egészségünk védelmében Négyszemközt „Nagyon rendetlen” jeligére Hároméves Lajoska, és nagyon rendetlen. Nehezen lett szobatiszta is, alig egypár hete, de kisebb zavarok még most is előfordulnak. Néha bizony megtörténik, hogy elbújik, és a szoba egyik sarkába végzi a nagydolgát. Ko­rábban sokkal rendesebb volt, én igen csodál­kozom a magatartásán. Kétéves kora körül még a játékait is berakta egy fiókba, fölvette a földről, ha valamit lepottyantott. és igen szépen tudott enni is, tisztán. Most az evés az, ami leginkább kimerít naponta mindkettőn­ket. Föláll a széken, de gyakran még az asztalra is fölmászik, kézzel beleturkál az ételbe, és marokkal szórja ki a nagyobb darabokat a tálból. Hiába próbálkozom akár­mivel, hogy az evés ideje alatt eltereljem a figyelmét, és ne viselkedjen ilyen garázda módon. Mintha ebben a gyerekben minden érzék megszűnt volna a rend iránt! Engem ez a magatartás nagyon megvisel. Építkezünk két utcával odébb, és ebben a piciny, nedves falú öreg házban — amelyet albérletként vettünk ki éppen Lajoska meg­születése előtt — már különben is alig van türelmem rendet és tisztaságot tartani. Időm sincs sok. még kevésbé kedvem. Három év alatt annyira kinőttük ezt a néhány kis sötét lyukat, hogy most már tényleg igen nagy a zsúfoltság nálunk. És erre még Lajoska is rátesz egy nagy lapáttal! Még jobban elkese­rít, hogy ez a gyerek ilyen rendellen. Hát mi lesz így velünk?” Kedves Édesanya! Talán nincs még komoly oka az elkeseredésre. Ha a fiúcska korábban mutatott érzéket a rend iránt, sőt. ha már némi jelei mutatkoztak annak is. hogy maga is képes és hajlandó a rendteremtésre, valószí­nűleg csupán annyiról van szó, hogy most egyszeriben ö is betelt a szűkös életterével. A zsúfolt környezet idegesíti és fárasztja öt, akárcsak magát. És őrá még ráadásul a maga türelmetlenségéből is ragad. Legelőször is a saját higgadtságát igyekez­zen megőrizni. És bármennyire is fárasztja vagy nem érdekli, de a fia kedvéért is töreked­nie kell arra, hogy otthonukban a tisztaságot és az áttekinthető rendet egy bizonyos szinten tartsák. Ha a fiú magatartása az új környezetben, a tágas, világos szobákban, a levegösebb terek­ben sem változik meg, akkor forduljon szak­emberhez. A szakember majd megállapítja, miféle belső zavarok támadtak a gyermekben, amelyeknek kivetülése ez a rendetlen, zűrza­varos viselkedés. Reménykedjünk azonban, hogy minderre nem kerül sor. A fiú az új környezetben magától helyrejön. Üdvözli „ALBÉRLŐK”jeligével olvasónk azt írja, hogy családi házában, amelyben csak maga lakik, egy berendezett szobát bérbe adott két hivatalnoknőnek fűtéssel, vil­lany-, gáz- és tiz- használattal Most az egész bérösszeg után adót vetettek ki rá. Azt kérdezi, helyes-e a bérösszeg 30 százalékát kitevő adókivetés. Mint családi ház tulajdonosának, amelyben maga is bennlakik, a hivatalos nyomtatvány „B” mintáján adóvallomást kell beadnia, amelyen fel kell tüntetnie azokat a személyeket is, akiknek a családi ház egy részét bérbe adta, valamint a fizetett bérösszeget. A lakbérből azonban leszámítandó az az összeg, amely a bérlők tényleges villany-, gáz- és ^vízfogyasz­tásáért jár. ha ezt a lakók nem fizetik külön, hanem a kialkudott bérösszegben benne foglaltatik. Házbér­adót ugyanis csak a tiszta lakbér után kell fizetni. Lakossági jövedelmi adót (dán z príjmov obyva­­teístva) annak a lakástulajdonosnak — főbérlőnek (tehát nem háztulajdonosnak) kell fizetnie, aki bérla­kásának egy részét adja ki albérletbe. Ebben az esetben is a kialkudott albérleti díjból leszámítandók az albérlőket terhelő kiadások (esetleg átalányösszeg­ben), mint a fűtés és a villany, gáz, víz s a szobaberen­dezés használatáért járó díj. A fentiek szerint ellenőrizze, hogy helyesen vetet­ték e ki az adót, s felvilágosítás végett forduljon közvetlenül az adókivető hatósághoz (a hnb pénzügyi osztályához), vagy bízzon meg esetleg ügyvédet, hogy a téves adókivetés ellen adjon be fellebbezést. N. M. vámosladányi (Mytne Ludany) olvasónknak lapunk 19. számában adott tanácsunkkal kapcsolat­ban megjegyezzük, hogy az 1984. évi 29. sz. új iskolatörvény értelmében a dolgozók középiskolái az 1983/1984. iskolai év végével befejezték működésü­ket, és ez az iskolatípus az 1984/1985-ös iskolai évvel kezdődően már nem létezik. 1984. szeptember 1-je óta pedig a családi pótlékra való igény szempontjából már nem vehető tekintetbe a gyermek saját keresete, így közömbös, hogy van-e saját keresete és milyen összegben, mert ha tanulmá­nyait rendesen tovább folytatja, akkor minden eset­ben ellátatlannak kell tekinteni. Kihez forduljunk? P.P. jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy mennyi időre jár a családtag (beteg gyermek) ápolásáért a segély (táppénz) 1987. július 1-je óta a táppénznek megfelelő össze­gű segély — ha az ápolás előbb nem ér véget — az első öt munkanapra jár. Ha nem áll módjában az első öt munkanap folyamán más személy útján biztosítani a szükséges ápolást, akkor a társadalmi biztosítási bizottság (KNP) mérlegelés alapján további két mun­kanappal meghosszabbíthatja a segélyt. Az olyan dolgozó nőnél, aki tartósan legalább egy iskolaköteles korban lévő gyermekről gondoskodik és egyébként magányos, a segély folyósítását 13 munkanapra, va­gyis plusz nyolc munkanappal lehet meghosszabbíta­ni. A segélyt az előírt nyomtatványon kell kérni, amit az orvos igazol. A segélyre törvényes igény csak az első öt munkanapra van. a meghosszabbítása a bi­zottság döntésétől függ. ez többek között tekintetbe veszi a kérvényező szociális helyzetét is. Visszamenő­leg a segély nem igényelhető. Dr. BERTHA GÉZA (nőn)

Next

/
Oldalképek
Tartalom