Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-19 / 4. szám

A 2. HÉT ESEMÉNYEIBŐL • Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Köz­ponti Bizottságának és az afgán kormánynak a meghívására munkalátogatást tett Afganisztán­ban Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere és Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára. A megbeszéléseken véleménycserét folytattak arról, hogyan lehet fokozni a kétoldalú együttműködést a legkülönbözőbb területeken. • Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, fo­gadta a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség küldöttségét. Az NDK-beli vendégek Werner Heile­­mannak, a szervezet titkárának vezetésével kétnapos munkalátogatást tettek hazánkban. A felek tájékoz­tatták egymást a két ország szakszervezeti kongresz­­szusainak előkészületeiről, s áttekintették a csehszlo­vák és az NDK-beli szakszervezetek együttműködése továbbfejlesztésének lehetőségeit. • Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, hivatalos látogatást tett Helsinkiben, ahol többek között tárgyalásokat folytatott Kalevi Sor­sa miniszterelnökkel. A jószomszédság szellemé­ben foglalkoztak a két országok közötti kapcsola­tok, mindenekelőtt a kereskedelmi és gazdasági együttműködés helyzetével és fejlődésének távla­taival. Nyikolaj Rizskov és Kalevi Sorsa nemzetkö­zi egyezményt írt alá (képünkön) az atomerőmű­balesetek rugalmas bejelentéséről, az atomerőmű­vek berendezéseiről szóló kölcsönös tájékoztatás­ról és a világűr békés célokra való kihasználásá­nak kutatásában folytatott együttműködésről. • Még mindig tart a francia vasutasok sztrájkja. Az állami vasúttársaság igazgatósága a hosszú távokon biztosítani tudja ugyan a személyszállításoknak csak­nem a felét, de a személyzetnek a 70 százaléka nem hajlandó addig munkába lépni, mig nem kezdődnek komoly tárgyalások követeléseikről. • Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök a prágai Hrzán-palotában fogadta a belga kormány tagjait (képünkön P. Maystadt gazdasági minisz­terrel), akik munkalátogatáson tartózkodtak ha­zánkban. A tárgyalások folyamán hangsúlyozták, hogy az eltérő társadalmi rendszerű országok gyü­mölcsöző együttműködésének fejlesztése hozzájá­rul a nemzetközi megértés és a világbéke megszi­lárdításához. Beszéljünk a minőségről SZERKESZTŐSÉGÜNK KÉRDÉSEIRE JÚLIUS VARGA, AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERE VÁLASZOL I. Milyen eredményt ért el 1986-ban a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca az élelmiszerek minősége te­rén? Miután hazai piacunk megtelítő­dik az alapvető élelmiszeripari áru­val. termelési-gazdasági egységeink számára első számú feladattá válik a minőségjavítása. Ezidáig a minőség meghatározójának termékeink stan­dard-. azaz átlagszínvonala emelését tekintettük, és az utóbbi tíz évben egy elfogadható eredmény elérésé­ért küzdöttünk. A minőségirányítás ez idő alatt sok változáson menl keresztül, miközben — hogy elejét vegyük a hiányosságoknak — a mi­nősítés kritériumai szigorultak le­ginkább. és megszaporodott a minő­ségellenőrzések száma. A hetedik ötéves tervidőszakban a minősítés alkotó elemévé vált a magas műsza­ki-gazdasági színvonalú termékek tervezése, a gyártmányfejlesztés, va­lamint a higiéniai, illetve egészségü­gyi ellenőrzés, amit az állami minő­ségellenőrzés pontozásos rendszer segítségével értékelt. Az elmúlt tíz évben az össztermelésből kikerülő átlagszínvonalon aluli termékek aránya 15.8 százalékról 1.5 százalék­ra csökkent. így például míg 1980- ban az élelmiszeripari termékek 96.4 százaléka érte el az átlagszínvo­nalat. addig 1986-ban ez az arány már 98.5 százalék volt. Tavaly az élelmiszeripari termelé­si-gazdasági egységek számára terv­be foglaltuk az első osztályú termé­kek mennyiségét is. Mégpedig úgy. hogy e mutató teljesítésében érde­keltté tettük a vezető dolgozókat. Az egyes termelési-gazdasági egysége­ink számára differenciáltan szabtuk meg, hogy a kitermelt árumennyi­ségből mennyi legyen első osztályú, összesen 5,3 milliárd korona érték­ben. Ez a tárca össz-árutermelésé­nek 12,29 százalékát teszi ki. Ezt a tervet több mint 2 százalékkal telje­sítettük túl. A 8. ötéves tervidőszak következő éveiben tovább növeljük az első osztályú termékek részará­nyát. S nem kis mennyiségről van szó. hiszen a hazai kiskereskedelem forgalmának szinte felét a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi tárca bizto­sítja, ami a tervek szerint 1987-ben. kiskereskedelmi árban számítva 42,7 milliárd korona értéknek felel meg. 2. Milyen akadályok nehezítették a tervezett minőségi mutatók eléré­sét? A minőség azoknak a termelési­gazdasági egységeknek okozza a legnagyobb gondot, amelyek termé­keikből már a 7. ötéves tervidőszak utolsó éveiben elegendőt kínáltak a lakosság számára. Az az ember ter­mészetes tulajdonsága, hogy ha va­lamilyen árufajtából elegendő van. akkor a jobb minőségűért nyúl. En­nek a fejlődésnek az lett az eredmé­nye. hogy elsősorban a malomipar, továbbá a hús- és a tejipar termékei a kritika kereszttüzébe kerültek. Pe­dig közülük például épp a húsipar az az ágazat, amely az átlag minősé­gű termékek mennyiségének növelé­sében a legjobb eredményt érte el (a 7. ötéves tervidőszakban 5.3 százalé­kot). Ezzel szemben a tejipar már négy éven keresztül nem teljesíti a termé­kei átlagszínvonalát előirányzó ter­veket és megközelítőleg az 1980-as év színvonalán stagnál. Egészében véve elégedettek lehetnénk a minő­séggel. de a lakosság gyakori pana­szai, a kereskedelmi szervezetektől származó reklamációk és az átlag­színvonal alatti termékek aránya ar­ról tanúskodnak, hogy az élelmisze­rek minőségében még jelentős héza­gok vannak. A fogyasztók igényei gyorsabban növekednek, és ez így van rendjén. Ehhez nagymértékben hozzájárul az. is. hogy élelmiszeripa­runkat. termékeit a Cseh Szocialista Köztársaságéval és a legjobb külföl­diekkel hasonlítják össze. A legtöbb bírálat a tejipari termékek, a hús és húskészítmények, a péksütemények, a sör. az üdítő italok minőségét érte. s nemcsak azért, mert nem voltak eléggé frissek, tartósak, hanem kifo­gásolható ízük miatt is. A CSSZK élelmiszeripara termékeinek elért át­lagszínvonala bizonyos tempót dik­tál nekünk is, és hosszú ideig tart. amíg .az elmúlt időszakban történi lemaradásunkat be tudjuk hozni. Az átlagszínvonalon aluli élelmiszer­­ipari termékek aránya 1980-ban pél-, dául az SZSZK-ban 3,6 százalék volt, míg a CSSZK-ban 1.9 százalék. A 7. ötéves tervidőszak végére ez az arány az SZSZK-ban 1,5 százalékra, a CSSZK-ban pedig 1.4 százalékra csökkent. 3. Mit tesz a tárca azért, hogy az új évben kevesebb panasz érje az élelmiszerek minőségét? Mindenekelőtt nagyobb igénye­ket támasztunk már a gazdasági tervben is önmagunkkal szemben. Mégpedig elsősorban a termékek minőségét illetően, és az első osztá­lyú termékek termelésének fokozott növelését irányozzuk elő. Az állami kivitelezési terv szerint az idén el kell érnünk, hogy élelmiszeripari termékeink 13,5 százaléka magas műszaki-gazdasági színvonalú le­gyen. A terv továbbá intézkedéseket foganatosít, hogy az első osztályú termelés kiskereskedelmi értéke to­vábbi fél milliárd koronával növe­kedjen. Az élelmiszeripari termékek mi- * nőségéről való gondoskodás domi­náns szerepet kapott a gazdasági irányításban, még ha a termelés mennyiségi növelése sem elhanya­golható. A 8. tervidőszak folyamán ugyanis Szlovákiában összesen mintegy 155 000-rel növekszik a la­kosság száma. Szükségszerűen az élelmiszert fogyasztóké is. Fokozott figyelmet fordítunk azokra az élel­miszerekre, amelyek főleg bizonyos, nagyszámú szociális csoportok, kü­lönösen a gyermekek és az idősebb lakosság élelmezési igényét elégíte­nék ki. Komoly feladataink szár­maznak a társadalmi termelés álta­lános korszerűsítéséből. Van mit lennünk, hogy utoléljük a fejlett országokat, amelyek nagy összege­ket költenek a csomagolásra, a ter­mékek vonzóbbá tételére, pedig a ..tartalom” a legtöbb esetben nem magasabb színvonalú, mint a mi termékeinké. Ám a kihívást ebből a szempontból is el kell fogadnunk, hogy eleget tegyünk a vásárlók elvá­rásainak. Ezért szabja meg törvény a vállalati belső ellenőrzés és az álla­mi mezőgazdasági, illetve élelmiszer­­ipari min őségé 1 le n őrzés új köteles­ségeit. valamint jogait. (nős)

Next

/
Oldalképek
Tartalom