Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-07-07 / 28. szám

CSALÁDI KÖR A múltkorában került hozzám az a levél, melyből idézni szeretnék. Egy elkeseredett férj írja a kővetkezőket: „Egy talán különös, de remélem, nem teljesen érdektelen témára hívnám fel az Önök figyelmét. Társadalmunk több-ke­vesebb sikerrel küzd az alkoholizmus ellen. Egy azonban tény, hogy amennyi­ben a bíróság előtt válás esetén bizonyos­sá válik, hogv a volt házastársak valame­lyike alkoholista, semmi reménye nem lehet az iránt, hogy a gyerekeket meg­tarthatja. Viszont, ha „csak ” egy ..hisz­tis", vulgáris kifejezéseket ordítozó, már-már idegbajos feleségről van szó. az apa esélye nem több a gyerekek megtar­tását illetően, mint egy százalék. Pedig egy ilyen asszony a családi légkör szisz­­tematikus megrontásával talán még na­gyobb pusztítást visz végbe a családban, mint az alkoholista férj. ” Miről is van szó végeredményben? Hisztiről, vagy hisztériáról, és mikor használhatjuk egyik, vagy másik kifeje­zést? Hisztisnek többnyire serdülőkori lányokat szoktunk nevezni, akikre jel­lemző a szeleburdiság, a túlmozgékony­­ság, az érzelmi töltésű események túl­hangsúlyozása és az itt produkált reak­ciók, melyek több esetben teátrálisak. Tehát egy fejlődésben lévő serdülő re­akcióit, megnyilvánulásait, érzelmi töl­tésű közléseit szoktuk többnyire hisztis viselkedésnek nevezni. A férj által több mint három oldalon leírt, feleségre jel­lemző tünetek nem a hisztire, hanem a hisztériára jellemzők, amely a neuroti­kus megbetegedések közé sorolható. A neurotikus személyiségű embert általában jellemzi a szorongás, a labili­tás, az érzékenység, amely miatt az alkalmazkodásban könnyen sérül és emiatt válságos állapot jöhet létre. Most pedig nézzük meg közelebbről, milyen is a hisztériás személyiségi Jel­lemző rá, hogy kapcsolata a környezet­tel általában jó és közvetlen, de már a legkisebb sérelem, kudarc felboríthatja a kapcsolatot. A hisztériás személyiség érzelmeinek a hatása alatt áll, így hiába jó a kapcsolata a külvilággal, mégsem tud a realitásnak megfelelően viselked­ni. Érzelemvilága éretlen, gyermekies, ezért többnyire elsődleges örömökre tö­rekszik és azonnali kielégülést keres. Nem tudja korlátok közé szorítani ma­gát. így az intellektuális és lelkiismereti hatások gyakran háttérbe szorulnak nála. Hajlamos az éber álmodozásra, saját vágyaival átszőtt szituációkkal tör­ténő fantáziajátékokra. Ezek később a mindennapi életét is .befolyásolják, ha­mis szerepeket vehet fel, amelyek valót­lanságát az emberek hamar észreveszik. Szexuális életét az jellemzi, hogy in­kább a fantáziájában éh ki vágyait, a valóságban mindig valamilyen nehézsé­kömyezetét és próbálja középponti helyzetét visszahódítani. Újabb leleple­zése sem okoz szégyenérzetet, sőt érzel­mi reakciókkal ijesztgetheti környeze­tét, vagy ha kemény játékos, öngyilkos­­sági kísérleteket produkál, melyek gyakran a kórházban, gyomormosással végződnek. Sőt, öngyilkossági szándé­kával partnerét zsarolhatja, amennyi-Hiszti vagy hisztéria ge van, ilyenkor azonban nem saját magában keresi a hibát, hanem a part­nert okolja nehézségeiért. Szexuális igé­nyei. vágyai gyermekiesek. Emiatt gyakran belemegy szexuális játékba, de vagy hamar elutasítja, vagy felingerli és hidegen otthagyja a partnert. Ha a szexuális zavar a vezető tünet a neuró­zisában, akkor úgy érzi. hogy mindenki ki akar vele kezdeni, egy rövid utcai séta során dicsekvően beszámol arról, hogy hány férfit hódított meg rövid idő alatt és hány férfi követte őt. A frigid nők nagyobb része hisztériás karakterű. Emberi kapcsolataiban hajlamos a hazudozásra. de ezt nem érzi hazugság­nak Ha rábizonyítják a hazugságot, megsértődik, érzelmi reakciókat produ­kál, és szinte kényszeríti környezetét, hogy a hamis állítást, vagy a hamis beállítást fogadja el. Máskor újabb és még kidolgozottabb szereppel lepi meg ben nem hajlandó az ő belátása szerint eljárni. Ha szükségletek szempontjából köze­lítjük meg a hisztériás ember személyi­ségét. elmondhatjuk, hogy legfőbb az uralkodásvág)-. A legkülönbözőbb ne­hézségeket is vállalják annak érdeké­ben, hogy uralkodni tudjanak környe­zetükön, pl. a beosztott szerepét vállal­ják. megalázkodnak, gondoskodhatnak valakiről egy bizonyos ideig, azért, hogy később fölé kerekedhessenek. Előfordul, hogy betegségükkel kísérlik meg uralni környezetüket. Hajlamosak az agresszív magatartás­ra. A rosszabb intellektussal rendelkező hisztériások látványosan bosszúállók, agresszívek, minden szükséglet akadá­lyoztatása esetén agresszió jön létre náluk. Önállóságra, autonómiára való törekvésük nincs, szenvednek, sőt fél­nek a magánytól. Hogy leküzdjék szo­rongásukat, nem utasítanak el senkit, gyakran visszatérnek volt kapcsolataik­hoz, melyek közben megszakadtak. | vagy érzelmileg kihűltek, belekénysze-Irítve a másikat saját érzelmi hangula­tukba. I Megalázkodni csak más cél érdeké­ben szoktak, ezért kerülik a megalázó i helyzeteket, mert súlyosan megsérül­­j nek. Főként az érzékszervi ingerek ; okoznak nekik örömet és ezen a téren I fejlett lehet az ízlésük. Domináns szük­ségletük a magamutogatás is. Abban, hogy a világnak meg akarják mutatni ! magukat, nemcsak a hivalkodás jellege szembetűnő, hanem az a játékossági forma is, ahogy ezt megteszik. Előfor­dul. hogy a hisztériás elvárja, hogy mindig csak vele foglalkozzanak. Elvár­ja partnerétől, hogy meggyónhasson neki és időnként az a komoly törekvés van a gyónásokban, hogy önmagát meg­ismerje, hogy hiányos önismeretében másoktól segítséget kapjon. A játékosság gyakori szorongásoldó szükségletük. Főleg szerepjátszások for- I dúlnak elő. amelyekben nagyon jól ér­zik magukat. Valódi vagy elképzelt sze­mélyeket dramatizálhatnak így játéko­san, a környezet mulattatására vagy j önmaguk szórakoztatására. Domináló j tulajdonságuk a narcizmus (önszeretet), amely szembetűnő önzésben nyilvánul ■ meg. Magamutogató, vagy „lásd ki va- 1 gyök” célból mutathatnak lemondást, I önfeláldozást, de ez soha nem igazi, j Ritkán van meg bennük a gondoskodás 1 szükséglete, s ha megvan, akkor is ural­kodásvággyal párosul. Beállítottságuk eleve védekező lehet. : ki akarják zárni a kudarcot, meg akar- } jak akadályozni, hogy őket alsóbbren- j dűnek lássák, vagy gondolják, ezért a 1 legkisebb sértésre, negatív véleményre I támadnak (támadás a legjobb védeke- j zés alapon). Gyermeki módon félnek a j büntetéstől, felelősségrevonástól. In- j kább önzésük, büntetéstől való félel­mük. mint lelkiismeretük diktálja csele- { kedeteiket. Feltűnő, hogy a lelki kapcsolataik j hiányosak, így mást mondanak, amit j gondolnak, mást tesznek, mint amit j akarnak. Hisztériásokból gyakran hi- < ányzik a rend szükséglete, ezért dolga- j ik, cselekedeteik kuszák, rendezetlenek. Ha egy gyermek van-egy hisztériás : családban, az rendszerint átveszi, meg- j tanulja a hisztériás szülő magatartását, j ha több gyermek van. akkor megoszlás \ alakul ki. nagyon egészséges, hisztériát elutasító és azt nagyon jól ismerő gyer­mekek is vannak rendszerint az erősen i hisztériások mellett. A hisztéria többnyire a nőkre jellem- j ző neurotikus személyiségzavar.- de j megtalálható a férfiak között is. A férj levelére válaszolva pedig: hisz- • tériás emberrel együttélni nehéz, renge- j teg lemondást, alárendelődő magatar­tást. szenvedést jelenthet, de egy alko­holistával (ha rangsorolni próbáljuk a i két negatív megnyilvánulást) sokszorta ! nehezebb, nem beszélve arról a rombo- I ló légkörről, amely az alkoholista csalá­dok esetén a gyermek személyiségére j hat. Egyébként válóper esetén, ha a férj i igényli a gyerekeket, hivatkozva a fele- j ség egészségi állapotára, a bíróság köte- [ les elrendelni pszichiátriai kivizsgálást a j gyermekek odaítélése ügyében. A hisztériás személyiségzavar gyógyí- j tását pszichoterápiával lehet megolda- j ni, bár nem mindig sikeresen. Gyakran j a hisztériásnak nincs betegségbelátása, így a környezetét teszi felelőssé dühki­töréseiért. és nem hajlandó pszichiáter, j vagy pszichológus segítségét igénybe j venni, ilyenkor a házastársnak kell se­gítségért folyamodni, ha a légkör elvi- j selhetetlen. Dr. BORDÁS SÁNDOR Fotó: VALLACH L. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom