Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-06-23 / 26. szám

Elképzelem a nyarat Elképzelem, hogy jó nyaram lesz. Hogy gyarlóságok, irigységek, az ár­tatlanság álruhájába rejtett bosszúk nem mérgesítik köreimet. Gondtala­nul firkálhatok a papirosra, vegyít­­gethetem a szavakat, s azzal a boldog ámulattal olvashatom újra őket, ni­­csak. nem is olyan borzasztó. Ezzel mindössze arra mutatok rá, hogy ami egész évben forrong az emberben, a szünidőben is csak cselekedetben hig­gadhat le. Nálam írásban, távlatok­kal kecsegtető jegyzetelésekben, apró észrevételek papírra rögzítésében. Szóval, jó nyarat várok. Olyant, amelyben menedéklevelet élvez a gyöngéd tanítással átszőtt szórako­zás. s komor játék gyanánt legfeljebb a nyári vihar előli bújócskái kell megélnem. Fényáradatot remélek, amelyben nem kell pihegnem. töröl­­getnem henyéléskor is izzadt homlo­kom, mert nem köt dacszövetséget ellenem a hőguta. És elkerülnek azok az embertársaim, akik látszólag nem tartoznak a tolakodók fajtájához, meri mintha tudnák, hogy az embe­rek zöme viszolyog a siránkozással kipréselt jólétiektől, mégis tolako­dók. nyavalygásaikkal kísértenek, amelyekből pedig csak ők maguk tudnának kigyógyulni. És háborúkról sem kel! hallanom, meg hírül vennem gyilkosságokat. Voltaképp csak az életről és az ételről leszek tájékozott. Valós, farkasordító éhet is kielégítő, ugyanakkor szellemi és lelki étekről is, amely nem lalmisággal lakkozott ebédlőasztalt kíván okoskodással te­ríteni. hanem szolid, őszinte párbeszé­dekkel a szerény bölcsességek kerti asztalkáját. A legélvezetesebb dolgo­kat várom, amelyekkel mégsem ron­tom el a gyomrom, mert bízom mér­tékletességemben. Öltözetemre is ügyelek, hogy ne legyen vidám, sem szomorít. Elmosódó átmenet legyen a gondtalanság és a mindennapi apró felelősségek között. Vagyis szinte ész­revétlen maradjon, természetes; már­­már természeti. Ha egy szál f ecské­ben is, fényjurdöben gazdag, pttcéros nyarat remélek, hiszen a pucérkodás mindnyájunkról lekényszerit címet, rangot, érdemet, és egyetlen dologgal öltöztet: a korral. S a korra! járuló szenvedélyek és gyűlölködések ránca­ival, hivalkodások és lemondások du­doraival. sérelmek sebhelyeivel, ugyanakkor a szerénység és öntudat­lan jóság méltóságával, az édes kötő­dések és szerelmek bársonyával, az önzetlen szeretet hűvösségével és ti­tokzatos vonzalmával. Mindennel, ami képzeletünkkel csupasz testünk­ről könnyűszerrel leolvasható. Hát igen, arról ábrándozom, hogy könnyű nyaram lesz, mert koldulási engedély nélkül, játékosan kunverálhatunk megértést egymástól. És a lelkem mélyén arról is meg vagyok győződve, akkor teszünk eleget a mindnyájunk­ban szunnyadozó. a nyári napsütés­kor sokunkban elburjánzó jótékony­­sági kötelességünknek, ha humortól és belátástól enyhítve mondunk röpke észrevételeket egymásról. Ha az öre­gek elviselik a fiatalok mámoros szemtelenségét, a fiatalok pedig nagy­vonalúan túlteszik magukat azon, hogy az ember öregkorában is maga a tökéletlenség. Vagyis olyan nyárról ábrándozom, amelyben kaján tüzek lobognak mindenki szemében, amely­ben ki-ki szabadon rikkanlgat, vagy nyugalommal tűnődik maradék év­szakainak nyugtalanító képtelensége­in. Mindennapi napfényünket várom, amely azt sugározza, hogy valami káprázatos folytonosság láncszemei vagyunk a Földön, ezért ebből fakadó kötelességeink nem sanyargatnak, nem a depresszió és paranoia vigyori görcsével támadnak múltra és jelenre, őseinkre és társainkra, hanem az el­képzeléseinkhez méltó létforma ki­alakítására serkentenek. Úgy bizony. Olyan nyaral várok, amelyben nin­csen önpusztító, beskatulyázó forma­ság. amelyben a gépiesség a munka­helye n. a hivatalban, az üzemben marad, aktákba zárva, és szünidő után nem lesz feltámadása... De jöhet ilyen nyár? Jöhet ilyen cselekedetekbe váltó higgadtság ? Nem tudhatom, mert az ilyesmiket sosem lehet a bizonyosság erejével tudni, s ha valami megváltoztathatat­lan tervet vagy igazat jelentenék ki róla, nyomban üres moralizálássá fú­­vódna. Buborékká. Vágyni azonban lehet rá. sőt, kell is, aranyos kedély­­lyel. esendőségiinket elgügvögö sza­vakkal. Olyanokkal, amelyekkel ez a kimondhatatlan, mégis meglévő hi­ánylistánk kikényszeritette invokáció beszél róla. Az elképzelt nyárról SZIGETI LÁSZLÓ A 24. HÉT ESEMÉNYEIBŐL Lidice elpusztításának 45. évfordulójáról em­lékeztek meg a lidicei emlék­műnél a Közép-csehországi kerület, a főváros, Prága, va­lamint más városok és falvak lakosainak ezrei. A lidicei tra­gédia színhelyén ismét hatá­rozottan követelték a háború elhárításáért folytatott harc fokozását, a nukleáris lesze­relés előmozdítását és az egyetemes béke megterem­tését. A lidicei tragédia 45. év­fordulója alkalmából rende­zett gyűlésen Milos Jakes, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a KB titkára beszédet mondott, melyben többek között hangsúlyozta: „Nagy tisztelettel köszöntjük azokat a lidicei asszonyokat, akik megjárták a koncentrációs táborok poklát, és jelentős mértékben részt vettek Lidi­ce újjáépítésében, szocialis­ta hazánk építésében és a békéért folytatott harcban. A lidicei embereket 45 évvel ezelőtt olyan szörnyűség érte, mely megdöbbentette és felháborította a haladó emberiséget. 1942. június 10-én Lidicét lerohanták a fasiszta hordák, és a falut barbár módon a földdel egyenlővé tették, 192 lidicei férfit megöltek, a nőket és gyermekeket koncentrációs táborba hurcolták, ahol kö­zülük 60 asszony és 88 gyer­mek életét vesztette." A nagygyűlés részvevői nyilatkozatot fogadtak el. amely egyebek között hang­súlyozza : a nép és a kommu­nista párt szilárd egysége, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való megbonthatatlan barátság, szövetség és együttműködés erősítése, a szocialista haza javára végzett munka és a békéért, a társadalmi hala­dásért vívott határozott harc a legjobb módja annak, hogy teljesítsük a 45 évvel ezelőtti lidicei áldozatok hagyatékát. ao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnöke, aki a CSKP KB és a szövetségi kormány meghívására hivatalos láto­gatáson tartózkodott ha­zánkban, Bratislavába is ellá­togatott. A Szlovák Nemzeti Felkelés terén kegyelettel adózott a fasizmus elleni harc hősei emlékének, majd a bratislavai várban találko­zott a párt és kormány képvi­selőivel. Jozef Lenárt tájé­koztatta a vendéget a Szlo­vákiában folyó épitömunka eredményeiről s azokról a fe­ladatokról, melyek a XVII. pártkongresszus gyorsítási stratégiájának megvalósítá­sából erednek. Hangsúlyoz­ta, hogy Csao Ce-jang láto­gatását jelentős határkőnek tekinti a két ország közötti barátság megszilárdításában és az együttműködés fejlesz­tésében. A délutáni órákban Csao Ce-jang és kísérete a Légi (Lehnice) egységes földmű­ves-szövetkezetbe látoga­tott. Elkísérte őt Lubomír Strougal, Vasil Bilak, Jozef Lenért és Peter Colotka. A vendégek megnézték a mel léküzemág termékeinek kiál­lítását, majd a légi földműve­sek büszkeségét, a biotech­nológiai központot. Ezután ellátogattak a kísérleti gaz­daságba, ahol a legjobb csehszlovák és külföldi ga­bonafajtákat termesztik. A kínai vendég élénken érdek­lődött a szövetkezeti tagok munkafeltételeiről. Képünkön Csao Ce-jang kézimunka-ajándékot vesz át a szövetkezet elnökétől, Andrássy Sándor mérnöktől. A CSTK felvételei A Szlovák Nős2Övetség hetilapja XXXVI. évfolyam Főszerkesztő: PÁKQ2DI GERTRÚD Helyettes főszerkesztő: NÁDASKYNÉ ZÁCSEK ERZSÉBET Szerkesztőségi titkár: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovák Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata, 812 64 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava. Leninovo námestie 12. Telefon — titkárság: 334 745 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítő­nél — Előfizetési díj negyed évre 36,40 Kcs. — Külföldi megrendelések: Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlace, 810 05 Bratislava. Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Hírlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) — Budapest V., József nádor tér 1. Előfizetési díj: évi 180,—Ft — Csekkszámlaszám MNB 215—96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciame, n. p., 042 67 Koéice, Svermova 47. Indexszám:: 49 413 Kéziratokat és képeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza! Címlapunkon: A világ női­ről egy diákotthonban (Riportunk a 8—9. olda­lon) KÖNÖZSl ISTVÁN felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom