Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-06-16 / 25. szám

* Kerékpár, vagy nyakleves ? Fizikaórán a fémek oxidációját vettük, meg­figyeléseket végeztünk. Tanárunk az órák köz­ti szünetben egyszerű vízre cserélte néhá­nyunk katalizáló enzimét, közte az enyémet is. A cserét nem vettem észre, vártam, vártam a reakciót de a vegyi átalakulás csak nem akart végbemenni. Nem sokat teketóriáztam, azt tettem, amit a diákok többsége ilyenkor tenni szokott: sandítás jobbra, sandít ás balra, előre, hátra és amit tapasztaltam padszomszédaim­­nál, gyorsan beírtam a laboratóriumi jegyző­könyvbe. Akkor igazságtalannak tartottam az ötöst (hiszen a tanár is cselhez folyamodott), és a csaló megbélyegzést, de jót megjegyez­tem. hogy más munkáján élősködői több, mint erkölcsi vétség és az eredményhamisítás egyenlő a csalással. Mindennek már több mint húsz éve, de nagyon remélem, hogy ma is vannak hasonló kimenetelű diáksztorik. Remélem, mert példá­ul szülőként — lányom esetében — meglepe­téssel vettem tudomásul, hogy laboratóriumi jegyzőkönyv napvilágot láthat kísérlet nélkül is. anélkül, hogy a diák elvégezné a laboratóri­umi munkát A tanár tudtával, sőt épp az ö kezdeményezésére, mégpedig úgy, hogy a laboratóriumi órán lediktálja a diákoknak a kísérlet menetét a „tapasztalt" végeredményt is. Felháborított az ilyen „elméletben végzett gyakorlat", nemcsak azért, mert' szakmai veszteség a diákok számára. Felháborítóbb a dolog erkölcsi oldala, az. hogy a szóbanforgó tanár akaratlanul is csalásra tanítja a gyereke­ket, olyan munka tökéletes írásbeli kimutatá­sára, amelyet nem végeztek el, és ezért ráadá­sul még jutalomban, jó osztályzatban is része­sülnek. A gyerekek felnőnek, annak ellenére, hogy az iskola a halmazelméleten kívül másra is megtanítja őket Itt emberi tartásra, amott furfangos gondolkodásra... És mi, szülők úgy teszünk, mintha... Mintha be tudnánk fejez­ni ezt a kipontozott mondatot. Mintafelnőttek vagyunk, akik már nem járnak sem iskolába, sem mellé, és ha jártak, most azt is letagad­ják. Pedig így, vagy úgy mindnyájan szökött napközisek vagyunk, de most tervezőként, technikusként irodavezetőként ásítozva hall­gatjuk a pedagógusok panaszát hogy nem nevelnek a szülők, ennélfogva megromlott a diák és a tanár viszonya; hogy már a hetedi­kesek is keresztülnéznek rajtuk, és a tanárok csaknem bocsánatot kérnek a középiskolások­tól. ha kihívják őket a tábla elé felelni; hogy nincs idejük nevelni a gyerekeket az igényes oktatási feladatok miatt; hogy sok a tanítás körüli adminisztráció, meg az óraszám ... Csak látszólag más téma: az idei negyedévi gazdasági tervfeladatok értékelésénél is meg­mutatkozott: néhány üzemigazgató annak ér­dekében, hogy biztosítsa a teljesítmény után járó pénzjutalmat, meghamisította az eredmé­nyeket. Itt átutalt amott nyilvántartásba vett itt kölcsönzött amott vásárolt már nem a padtársak, hanem a barátok közreműködésé­vel. Papíron tulajdonképpen minden rendben volt, a papír lázas munkáról tájékoztatott a valóság azonban más volt: csökkenő munka­termelékenység, rossz munkaszervezés, a rak­tárak tele selejtáruval. Felnőttek azok. akik diákként valamicskét tapasztaltak a tisztes­ségtelenségből — persze nem kizárólag az iskolában. Nem véletlen, hogy minderről most, néhány nappal a bizonyítványosztás előtt szólok. Saj­nos megnőtt a bizonyítvány értéke, s annak ellenére nőtt meg, hogy nem tükrözheti a gyerek tényleges tudását főleg nem az önálló, alkotó gondolkodást. Megnőtt az értéke a szülök előtt, a módosabb családokban egy kerékpár, vagy hifi-torony a jeles bizonyítvány értéke, a normális családokban egy kirándu­lás, vagy egy értékesebb könyv, hanglemez A rossz bizonyítványért minden családban nyak­leves a „jutalom". Megnőtt a bizonyítvány értéke a felvételiken is, olyannyira, hogy las­san már nem a tudás, hanem a bizonyítvány lesz a fontos, pedig sokkal könnyebb bemagol­ni Radnóti Miklós életrajzát mint érteni verse­it rajtuk keresztül beszélni a költő életéről. Könnyebb és sajnos egyelőre ez is a fontosabb, mert egyértelműen „lemérhető", „kimutatha­tó" valamilyen osztályzattal. (Razglednicák ? Tolsztoj írta, vagy Rozsgyesztvenszkij? — kér­di elmélázva a jeles tanuló az érettségin.) Megnőtt a bizonyítvány értéke, de erről a gyerekek nem tehetnek. Vegyék ezt figyelem­be, amikor a jó bizonyítványért jutalmazni, a gyengébbért pedig büntetni készülnek. N. ZÁCSEK ERZSÉBET KÖNÖZSI ISTVÁN felvétele A Szlovák Nőszövetség hetilapja XXXVI. évfolyam Főszerkesztő: PÁKOZDI GERTRUD Helyettes főszerkesztő: NÁDASKYNÉ ZÁCSEK ERZSÉBET Szerkesztőségi titkár: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovák Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata, 812 64 Bratislava. Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava, Leninovo námestie 12. Telefon — titkárság: 334 745 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítő­nél — Előfizetési díj negyed évre 36,40 Kis. — Külföldi megrendelések: Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS. Ústredná expedicia a dovoz tlaőe, 810 05 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Hírlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) — Budapest V„ József nádor tér 1. Előfizetési díj: évi 180,-Ft - Csekkszámlaszám MNB 215-96 162 - A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaíiame, n. p., 042 67 Kosice, Svermova 47. Indexszám:: 49 413 Kéziratokat és képeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza! Címlapunkon: Mariska és Li­­íomfi, vagyis Jóba Hajnalka és Bélák Csaba, a Kassai (Ko­sice) Schönherz Zoltán Ma­gyar Tamyelrű Középfokú Ipariskola „X” Iparista Szín­padának tagjai, akik színész­ként, próza-, illetve versmon­dóként is sikert aratlak (írá­sunk a 9. oldalon) HRAPKA TIBOR felvétele (nő?)

Next

/
Oldalképek
Tartalom