Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-06-09 / 24. szám
Fű, fa, virág... Az embert a környezete is formálja. A rendezett, szép udvarban élő (felnövekvő) emberek rendszeretők, fegyelmezettek, fejlett szépérzékkel, általában jó ízléssel is rendelkeznek. Persze ahhoz, hogy ilyen környezetben éljünk, elsősorban nekünk, embereknek kell formálnunk környezetünket. Nincs kellemetlenebb látvány, mint a rendetlen udvar, amely a legszebb építmény is elcsúfítja. Az ízlésesen gondozott kert, környezet viszont az egyszerű, sőt a régi házat is szemgyönyörködtetővé teszi. A környezetszépítés „divatja" is változik, fejlődik. Ma már nem divatosak a felporhanyósított, az egész udvart betöltő virágoskertek, amelyeket csak messziről, a lépcsőről szabad szemlélni. Legelőnyösebb az egész udvart pázsittal, fűmaggal beszórni, vagy pedig esztétikus, egyszerű kövezettel befedni, de a kettő kombinálása is nagyon mutatós. A pázsitba lépésenként nagyobb kőlapokat helyezünk, hogy ne gyúrjunk ki gyalogutat a gyakran használt irányokba. Az így „elkészített" terepbe aztán helyenként csoportosan virágokat (a garázs kijárata elé alacsony növésűeket, máshová magasabbakat, bokrosabbakat is), bokrokat, cserjéket ültetünk. A csempével borított udvaron itt-ott hagyjunk ki helyet ezeknek a növényeknek, vagy cserépbe ültessük őket. Nagyon szép és nyugtató hatást kelt a kavics aljú tavacska, amelybe tavirózsákat, vízinövényeket, peremére nádat, vizet kedvelő bokrokat telepítünk. Pleva Éva ha. | (nőzi)
