Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-06-02 / 23. szám

alkalmakon, az a tanfolyamon innen és túl is bizonyára adott volt ezúttal. Külön­ben tanfolyamra sem jelentkeztek volna, nem igaz? — Dehogyisnem. Viszont több felől hall­juk éppen mostanában a panaszt, hogy sokan elvégezték a tanfolyamot, aztán nem báboznak, az otthoni óvodán kívül pedig egyáltalán nem akarnak fellépni. — No és maguk, miért áldoznak rá mégis ennyit, miben látják az értelmét? — A bábo?ásnak nagyon nagy ereje van a nevelésben. Ha az óvodai foglalkozáson báb is jelen van, egészen más a hangulat. Sokkal oldottabb, mert játékosabb, ugyanakkor sokkal nagyobb az összpontosítás, a gyere­kek jobban figyelnek. Amint a báb belép a terembe, a gyerekek azonnal elcsöndesed­­nek. Lesik, vajon most mi fog történni, mit mond majd vajon a róka, a farkas és így tovább. A kedvenc bábjaikat pedig folyvást várják, s kérdezgetik, mikor jön el már me­gint a csíkos cica ? Az egyszerűbb bábokat, a kanalas és a kesztyűs bábokat maguk is rendszeresen kézbe kapják. Nem is kell hozzá jelenet, rögtönöznek, alakítanak már­is. — És kettőjük felnőtt játéka ? — Azt is nagyon szeretjük csinálni. Para­vánunk ugyan itt az óvodában még csak alkalmi van, fadobozokból rakjuk össze a rúdtartót, azon átvetünk egy öreg függönyt, de a hangulat az mindig megvan. A Weöres Sándor-összeállításban két bábot mozga­tunk, ezeken kívül csak botot és csörgőt használunk az ének aláfestéséhez. Az össze­állítás lényege a vers. A bábok feladata itt csak annyi, hogy minél szebb, érzékletesebb legyeit bemutatásuk. — A gyerekek azonban — amint látom — nagyon élénken reagálnak a bábok minden mozdulatára. — Nagyon aranyos, kedves gyerekeink vannak. Nemcsak most, mindig. Oldottak és közvetlenek. A bábokat pedig annyira meg­szokták, annyira bensőséges a kapcsolatuk velük, hogy a puszta megjelenésükre már reagálnak. — Talán mindez nemcsak a bábokon múlik. Az óvodában általában uralkodó légkörnek is szerepe lehet ebben ... — Hat nagyon igyekszünk. Tényleg annak örülünk, ha oldott, közvetlen a hangulat, azaz jó a légkör az óvodában. Nem valamifé­le szigorú, nagybetűs tanító nénik akarunk lenni, hanem társak, partnerek a gyerekek­nek és a szülőknek egyaránt. Szerencsére pár éve már egészen más a kapcsolatunk a szülőkkel is, mint az elején volt, barátságos és közvetlen. Még kirándulni, szalonnát süt­ni is gyerekek, szülök és pedagógusok együtt járunk a tó partjához. Ennek a közvet­lenségnek a megteremtésében pedig igen nagy segítségünkre voltak és vannak a bá­bok. — Reméljük, a további munkájukban is így lesz, és még sok Duna Menti Tava­szon találkozhatunk.-kocsis-KÖNÖ2SI ISTVÁN felvétele Felismeri ? Szerkesztőségünk a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója tiszteleté­re ismeretterjesztő vetélkedő­re hívja meg lapunk olvasóit. Kéthetenként közlünk anya­got a Szovjetunióról, a szöveg és a képek alapján az olvasók­nak kell felismerniük, melyik köztársaságról van szó. Az ország őstörténete sokban hason­lít Ukrajnáéhoz. Török, tatár, később román fennhatóság alatt volt. Ezt a területet sok éven át Besszarábiának is nevezték. 1940. augusztus 2-án mega­lakult a mai köztársaság és jelenlegi nevét kezdte viselni. A második világ­háború után itt is megkezdődött az újjáépítés. Az ország népgazdasági és kulturális színvonala állandóan emelke­dik. Az ország mezőgazdaságának leg­fontosabb része a szőlő- és gyümölcs­­termelés. Területe nagy részén szőlő­hegyeket találunk. A fö termelési ágai az élelmiszer- és könnyűipar, különö­sen nevezetesek borai és konzervei. Fejlett az energetika és a kerámiaipar is. A köztársaság fekvésének következ­ménye, hogy a városok utcáin, terein sajátosan keverednek egymással a „ke­leties” és „európaias" vonások. Az or- - szág legfontosabb folyói a Prut és a Dnyeszter. Fővárosa a Bik folyó partján fekszik, óvárosi részének girbe-görbe utcái festői képet nyújtanak. Egészében azonban ez a városrész fokozatosan eltűnik és egy korszerű lakónegyednek adja át a helyét. Ennek a köztársaságnak a területén forgatták a nálunk is jól ismert filmet, az „A cigánytábor a mennybe megy"­­-et. A főváros filmstúdiójában ma évente átlagosan három egész estét betöltő, négy rajz- és majdnem húsz dokumentumfilmet készítenek. Az ország mai életének ritmusát ne­hezen lehet összehasonlítani a régivel. A turistáknak mégis nagy élmény halla­ni a népi muzsikát, látni a népi táncot és más régi szokásokat, főleg, ha már megkóstolták a híres borokat, az Aligo­­te-t, Fragá-t vagy Gratijesti-t. A Szovjetunió melyik köztársaságáról van szó ? Kérjük olvasóinkat, hogy a köztársaság nevét, lakosainak számát, fővárosá­nak nevét küldjék be a szelvénnyel együtt lapunk megjelenésétől egy héten belül címünkre: a Nö szerkesztősége, 812 03 Bratislava, Leninovo nám. 12. A helyes megfejtést beküldők között minden fordulóban 3—3 jellegzetesen szovjet ajándéktárgyat sorsolunk ki. Aki mind a 15 fordulóban helyes választ ad, az bekerül a döntőbe, ahol 3 nyertes értékes jutalomban részesül. A 2. forduló megfejtése: Ukrajna. Lakosainak száma 50.7 mii. (1984-ben, de de elfogadjuk a korábbi adatot is!) Fővárosa: Kijev. Sorsolással ajándéktárgyat nyert: Pobori Mária ipotynyéki (Vinica). Vá­gási Zsuzsanna ágcsemői (Ciema nad TisouJ és dr. Képes András rima­­szombati (Rimavská Sobota) olvasónk. s (nőiz) MIT TUD A SZOVJETUNIÓRÓL?

Next

/
Oldalképek
Tartalom