Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-24 / 13. szám

A 11. HÉT ESEMÉNYEIBŐL • Az SZLKP KB Elnökségének ülésén foglalkoztak a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés meggyorsításának kérdéseivel, továbbá döntést hoztak az SZLKP KB sorra kerülő ülésén való előterjesz­tésükről. Megvitatták a CSSZSZK gazdasági mechanizmusának átalakításáról szóló komplex dokumentum előkészületeinek munkatervét, valamint ismertették realizálásának menetét. Ezzel kapcsolatban meghatározták az SZSZK központi szerveinek feladatait és a komplex dokumentum előkészítéséért való fele­lősséget. • Az iparnak, a mezőgazdaságnak, a szolgáltatásoknak, az egészségügynek, az oktatásnak, a kultúrának és népgazda­ságunk más ágazatainak élenjáró nődolgozói, szakszervezeti tisztségviselői, valamint érdemes szakszervezeti tagok talál­koztak Prágában a nemzetközi nőnap alkalmából a Szakszer­vezetek Központi. Csehországi és Szlovákiai Tanácsának a képviselőivel, élükön Karel Hoffmann-nal, a CSKP KB Elnök­ségének tagjával, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökével. Köszönetét mondtak a nőknek a társadalom valamennyi területén végzett áldozatos munkájukért, csa­ládjukról való gondoskodásukért, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felvirágoztatásában betöltött szere­pükért. • Gustáv Husák köztársasági elnök a prágai várban fogadta a Norvég Királyság hivatalos parlamenti küldöttségét, amelyet Jo Benkov, a parlament elnöke vezetett. A találkozón megállapítot­ták, hogy a két ország között nincsenek megoldatlan kérdések, ami lehetővé teszi a kapcsolatok, a politikai, a gazdasági, a kulturális és másfajta együttműködés fejlesztését. • Moszkvában ülést tartott a szocialista országok számí­tástechnikai együttműködésével foglalkozó kormányközi bi­zottság. A tanácskozáson hazánkat Milan Kubát, a CSSZSZK elektronikai ipari minisztere képviselte. • Marek Culen szlovák kommunista forradalmár születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak szülőhelyén, Brodskéban. Jelen volt az SZLKP KB küldöttsége Ludovít Pezlámak, az SZLKP Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével, továbbá több más szlovákiai politikai és közéleti személyiség és Marek Culen számos rokona. • Anton BlaZej akadémikusnak, a Szlovák Műszaki Főis­kola rektorának 60. születésnapja alkalmából Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke is gratulált. Az emberen múlik Érdeklődéssel figyeljük a körülöttünk zajló történéseket. Szinte nincs nap, hogy hírközlő eszközeink ne számolná­nak be valamilyen újabb fontos tanács­kozásról, egymást követik hazánkban az ágazati szakszervezeti szövetségek értékelő és útmutató tanácskozásai, ugyancsak ezekben a hetekben követik egymást nemzeti, köztársasági és or­szágos viszonylatban egyaránt a külön­böző művészeti szövetségi kongresszu­sok, készülünk a szakszervezetek XI. kongresszusára... És a nöszövetségi tagok részére nem kevésbé fontos ese­mény volt az, hogy saját berkeikben is sor került munkájuk értékelésére, az újabb, az országos gyorsítási program­ból következő feladatok kitűzésére, mégpedig a nőszövetségi járási szerve­zeti konferenciák keretében. E tanács­kozások mindegyike saját szemszögé­ből, de ugyanazt a feladatot fogalmazza meg: halaszthatatlanul be kell kapcso­lódnunk az átépítés folyamatába, ha­laszthatatlanul hozzá kell járulnunk az átépítés forradalmi folyamatának fel­­gyorsításához. Erre ösztönöznek ben­nünket a szovjetunióbeli változások is, erre kényszerít bennünket a fejlődés. Tudjuk mindannyian, hogy szükség van a változásra, érezzük ezt a minden­napi termelési gyakorlatban csakúgy, mint a szolgáltatásokban, az oktatási gyakorlatban, a társadalmi életnek va­lamennyi szférájában. Érezzük a változ­tatás szükségszerűségét, csak mintha az elszántság nehezen akarna tettekké válni — halljuk a különböző fórumokon elhangzó beszámolókban, vitafelszóla­lásokban. És nemcsak halljuk, tapasz­taljuk is. Dolgozóként és fogyasztóként egyaránt. Hiszen nem, vagy alig változik a munkaszervezés, ugyanolyan akadozó és nehézkes az anyagellátás, a minősé­gi ellenőrzés sem lett következetesebb, nem csökkent a selejthányad sem, nem bővül számottevően élelmiszeripari ter­mékeink, szolgáltatásaink választéka, nehézkes közhivatalainkban az ügyinté­zés ... Eddigi irányítási mechanizmu­sunk nem nyújt elegendő teret- műszaki és tudományos dolgozóink, újítóink, fel­találóink alkotó gondolkodásmódjának hatékony kibontakozásához, ahhoz, hogy az emberek minden területen eredményesebben érvényesíthessék képességeiket a társadalom, a gazda­ság sokoldalú fejlesztésének folyamatá­ban. Tudjuk: lépnünk kell. Pártvezetésünk, hogy ezt elősegítse, feladatul tűzte ki a népgazdaság irányítási rendszere áté­pítésének átfogó előkészítését. „Olyan minőségi fordulatról van szó — hangsú­lyozta Lubomir Strougal, a szövetségi kormány elnöke e hó elején a párttiszt­ségviselők és gazdasági vezetők prágai aktívaértekezletén —, amelynek semmi köze sincs az eddigi irányítási mód részleges javítgatásaihoz. Radikális for­dulatról van szó, arról, hogy az irányítás — a tudományos-műszaki fejlesztéssel és a nemzetközi munkamegosztással együtt — teljes erejével elősegítse a gazdasági növekedést." És ebben a folyamatban mindenkinek megvan a fe­ladata, mindenkinek meg kell találnia a helyét... Hiszen — ahogy mindig és mindenütt hangsúlyozzuk — az embe­ren múlik, elképzeléseinket miként va­lósítjuk meg. Azon, aki vezet, aki irányít, aki dönt a további teendőkről, és azon is, aki végrehajtja a döntésből követke­ző feladatokat. „Az ember alkotó ener­giájának lehető legnagyobb fokú érvé­nyesítése, persze, számos módon le­hetséges — hangsúlyozta az említett fórumon Strougal elvtárs. — A szocia­lista demokráciától kezdve az emberi kapcsolatok színvonaláig, sok minden­től függ." Pártvezetésünk rendkívüli fi­gyelmet fordít ezekre a kérdésekre, mi­közben vizsgálja, miként érvényesíthe­tők ezek az alapelvek nálunk is, miként léphetünk előre a demokratizálási fo­lyamatban. Ez a folyamat pedig nem kerülheti el gazdasági életünket, és nem kerülheti el társadalmi életünk egyetlen szféráját sem. De mit tehetünk mindebben, mind­ezért mi, nők? Csak egy példa: örülünk, ha arról vehetünk tudomást, hogy nö­vekszik a nők száma a képviselői testü­letekben, a társadalmi szervezetekben, beleértve a nöszövetséget is. Azt azon­ban már nem mindig tudatosítjuk, hogy ez egyúttal nagy felelősséget hárít mind­azokra, akik társadalmi tisztséget vál­laltak. Felelősséget abban, hogy nyíltan beszéljenek a hibákról, a társadalmi történésekről. Megköveteli, hogy mi, választók, ugyancsak társadalmi fele­lősségünk tudatában ellenőrizzük is azt, akire szavaztunk, ellenőrizzük, miként tesz eleget képviselői kötelezettsége­inek. Hiszen nem ér sokat az olyan helyi nemzeti bizottsági képviselő, aki nem szól választókörzete érdekében, és fenntartás nélkül elfogadja a „bevált” döntéseket, holott tisztában van azok gyengéivel. De nem szól, mert ez a kényelmesebb megoldás. Márpedig a „ne szólj szám, nem fáj fejem!' állás­pontnak semmi köze sincs a demokrá­cia gyakorlásához, amely nélkül az áté­pítési folyamat sem gyorsulhat fel. A hibák nyílt feltárása, a bevált tapaszta­latok kibontakoztatása, a szovjetunió­beli átépítési tapasztalatok alkalmazá­sa, az eddigi irányítási gyakorlat felülbí­rálása, elemzése, a jó tapasztalatok to­vábbfejlesztése kell, hogy jellemezze mindennapjainkat. És nemcsak felsőbb irányítási szinten: egy-egy termelömü­­hely, egy-egy helyi nemzeti bizottság szintjén is. PÁKOZDI GERTRÚD

Next

/
Oldalképek
Tartalom