Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-03 / 10. szám

POSTALÁDÁNKBÓL

Életem szürke volt homályos. Gondolataim esőfelhők. Egész énemmel a sivár földet markoltam, lapulva. Az ellenségek tengerén nem volt barátság-part. Magamban küszködtem a széllel.

Aztán jöttél Te. fény. Felkelt a nap. a hideg fájó emlékké zsugorodott. Belédnéztem. ember. Növekszik a zátony a folyó sodrában. rárakódnak újabb és újabb hordalékok. Végül kizöldül, sziget születik. így nőtt bennem az érzés.

Ha messze vagy. elsorvad a szivárvány, elhalványul a fák zöldje. Nézem a levegőt fáj. Mindegy, ki szól. mit mond. A virágok örömöt nem adnak, állatok szeretnek, de belül üres vagyok.

De aztán itt vagy velem. Szárba szökkenő gabona, bólogató rózsa, nevető felhő. Surranó patak, szentély-fa. orvosság. Szavad kevés. halk. Súlya van. Gondolatod enyémmel találkozik. mielőtt kimondanád. Rámnézel. rádnézek. Látsz engem. Olyannak, amilyen vagyok. És ezt rajtad kívül senki sem látja. Látlak, tudom, ki vagy. Éreztek.

Semmink sincs. Annyi sem. mint másoknak. Kevés a tárgy, mely minket szolgál. De nekem adtad a zenét, a színeket, a formákat. A Szépet. Hálás vagyok és követelődző. Akarom, hogy vetem légy. Varázsló vagy, ki foglyul ejtettél: csak Veled hallom a dalt. csak Veled látom a színt. Bátor vagyok, kitartó, jó. Veled.

Éjjelente itt alszol mellettem. Érzem tested melegét, már nem félek ébredni. Itt vagy. A nap. mely arcoddal kezdődik, nem lehet szomorú.

Néha úgy érzem, leéltem egy életet, előtted. A másikat Veled kezdtem. Ne legyen több. elég már. Hegyek mosolya, erdők sóhaja. Tenger ölelése. Enyém vagy.

Nem kiáltom világgá, nem harsogom hegyeken állva. Csak magamhoz vonlak, este. feltoluló melegség hullámában, s halkan mondom: szeretlek.

Maradj velem. Végig.

F. I.

Új óvoda

Perbetén (Pribeta) örömteli esemény részesei lehettek nemrég a falu lakosai. Új, kilencven férőhelyes óvodát és húsz férőhelyes bölcsödét adtak át, mely 5 millió 300 ezer korona értékű, s önsegélyes alapon épült. A lakosság által elvégzett társadalmi munka értéke 1 millió százezer korona. Az építkezés során felmerült nehézségek megoldásában a helyi efsz vezetősége nyújtott hathatós segítséget, de jó kapcsolat alakult ki a járási építövállalattal is. A kőművesmunkák nagy részét á helyi gazdálkodási üzem dolgozói végezték Haris János, majd Újvári László vezetésével. Akik pedig a létesítmény létrehozáséért a legtöbbet fáradtak, s kezdettől fogva azon igyekeztek, hogy minden zökkenőmentes legyen és az óvoda-bölcsödé mielőbb elkészüljön, azok a hnb elmúlt választási időszakának képviselői, Papp Benő volt hnb-elnök, valamint Földes Tibor titkár voltak. Hórián Györgyné

(Mátyás János felvétele)

(női)

Példás

gondozó

Hegedűs Jolánt jól ismerik az egész Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban, mert a vöröskereszt szervezetében már évtizedek óta egyike a legaktívabbaknak. A Vöröskereszt járási bizottsága plénumának tagja, az érsekújvári IV. körzet alapszervezetének vezetőségi tagja, a II. körzetnek és Andódnak (Andovce) pedig instruktora. Sok éven át mint önkéntes szociális gondozó törődött az idős, beteg emberekkel, s e humánus tevékenységéért most megkapta a szervezet aranyérmét. Prágában ünnepélyes keretek

közt vehette át a kitüntetést dr. Frantisek Novotnytól, a Csehszlovák Vöröskereszt Központi Bizottságának ügyvezető elnökétől.

Hegedűs Jolánnak a vöröskeresztes gondozószolgálatért most már a kitüntetés mindhárom fokozata birtokában van. S hogy példája nem maradt követők nélkül járásunkban, arról az is tanúskodik, hogy vele együtt vehették át Prágában az aranyérmet társai: Florváth Mária, Lavrová Emília, Lakatos Éva és Leckesiová Melánia.

Dr. Hofer Lajos

A nőkre mindig számíthatnak

... Ipolybalog (Balog nad Ipfom), Leszenye (Lesenice) és Nagytúr (Veiké Túrovce) közéleti tisztségviselői. Ipolybalog határ menti kisközség, negyvenöt tagú nőszervezete mégis figyelemreméltó munkát végez. Nekik köszönhetően ünnep«lyesebbek a polgári szertartások, s hogy munkájuk vonzó, mi sem bizonyítja jobban, minthogy egyre több fiatal lép soraikba. Színvonalas esztrádműsorokat állítanak össze, ápolják a régi néphagyományokat, felújítják a népszokásokat. A női éneklőcsoport, a fonókórus nagy sikerrel szerepel a környék más településein is. A népi táncokat és népdalokat Dobós Ilona, a szervezet egyik legaktívabb tagja tanítja be. A nőszervezet munkáját az iskola pedagógusai is támogatják, szükség szerint segítenek nekik a szervezésben, a kulturális és szabadidő-tevékenységben. A CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére az ipolybalogi nők 300 óra társadalmi munkát végeztek az üzlet környékének rendbetételén, az óvoda parkjának csinosításán. Külön dicséretet érdemelnek azért a fáradságos munkáért, amellyel a nyugdíjasklub átalakításából vették ki részüket.

A leszenyei nők rendszeresen tartanak

találkozókat az idős lakosokkal, s a többi tömegszervezettel karöltve végzik a társadalmi munkát e kis falu szebbé tétele érdekében. Az ő gondjuk, hogy egyetlen lakos jelentős jubileuma se múljon el észrevétlenül: a falu hangosbeszélöjén keresztül minden ünneplőt köszöntenek. A nőszervezet tagjai nagy figyelmet szentelnek a SZlSZ-tagoknak, közülük toborozzák szervezetük fiatal tagjait, s jók a közös rendezvényeik is. Emellett sok másodlagos nyersanyagot is összegyűjtenek, leadnak, hogy társadalmunk egészének hasznára is tegyenek.

Nagytúron az elmúlt három évben a sportpálya, az öltözők és a tűzoltószertár épitése körül forgolódtak-serénykedtek leginkább a nők, s negyvennyolc tagjuk ezen felül még 500 órát dolgozott le a mezőgazdaságban, illetve a faluszépítés során. Valamennyi nőszervezeti tag bekapcsolódik a Csemadok szervezet kulturális tevékenységébe is. Szívesen szerepelnek a tánccsoprortban, a színjátszókörben, szép sikereket érnek el a menyecskekórussal, de a vegyeskórus tagjaiként is, vagy „Az egész falu énekel" címen meghirdetésre kerülő népdalversenyeken.

Belányi János

Hogyan tovább?

Hároméves szervezeti élet és tevékenység értékelését vállalta magára a január huszonhatodikán Dunaszerdahely városában (Dunajská Streda) megtartott nőszövetségi konferencia. A beszámolók és a vitában felszólaló asszonyok igyekeztek reális helyzetképet adni az alapszervezetek munkájáról. Vagyis: valódi szervezeti életet kell teremteni a városka minden utcájában és lakótelepén, újabb és újabb lányokat, asszonyokat kell megnyerni ennek az öntevékeny munkának; nemcsak papíron, hanem tettekkel és szervezéssel, aminek eredménye a kisközösségek erősítése és összehozása. Sajnos, nagyon sok helyen olyan a klíma — a szervezeti élethez és munkához szükséges szellemi környezet —, hogy aki valamit tenni akar, menthetetlenül viaskodnia kell. Néhány utcai szervezetnek még megfelelő helyiség sem áll rendelkezésére, ahol gyűléseit megtarthatná. Mindezek mellett gazdag és eredményes három évet tudhatnak maguk mögött a szerdahelyi alapszervezetek, az alapmag kitünően végezte munkáját. S azok a lányok és asszonyok, akik tevékenykednek, szorosan összefűzött láncot alkotva veszik át egymás kezéből a tapasztalatokat, s kamatoztatják saját házuk táján. A városi szervezet elnökévé ismét Vitek Katalint választották, aki eddig is bebizonyította, hogy értő és tapasztalt vezető az itteni asszonyoknak. -néva-