Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-01 / 49. szám

Ezek a falak még az 1650-es évek idejéből valók. Ekkor erősítették meg a nyitrai (Nitra) várat — nem először — a török ellen. A falakban, az építésben vagy másban volt-e a hiba? Rövid időre ugyan, de ezután. 1663-ban a török mégis bevette a várost. Ezekben az évszázadokban Nyitrának, annyi sok más városhoz hasonlóan, nemigen volt nyugalma.

Ám korábban is sokakat csábított a forgalmas kereskedelmi út mellé épült hely. a Nyitra folyóval körbekerített várheggyel a közepén. A messzi tájra ellátszó dombtetőn már a kora középkorban emelkedett favár. 871-ből valók az első írásos emlékek, amelyek arról adnak hírt, hogy Pribina szláv fejedelem templomot építtetett a hegyre. Aztán I. István király erősítette meg a várat az ezredik év körül. Kőtornyokat is emeltetett hozzá. Ezek közül az egyik, a Vazul-Torony, ma is áll. Nevét a király unokaöccséről, Vazulról kapta, akit. mert ellene lázadt, ide záratott a király. A XIII. század végétől a püspök lett a várhegy és a rajta álló építmények tulajdonosa, egészen a jobbágyfelszabadításig, 1848-ig. A várfalak, a székesegyház, a püspöki rezidencia és a hozzá tartozó gazdasági épületek — amelyek emeltetői a mindenkori tulajdonosok voltak — együttese képezi a nyitrai várat.

Az épületegyüttesből ma is megcsodálható legrégibb rész az 1158-ban emelt Szent Emmeramus templom néhány falmaradványa. Az első templomnak, amely Pribina korában állt a várhegyen, mára nyoma sem maradt. A román kori templom maradványai azonban restaurálva, román stílusú templom formájában ma is állnak. Ehhez simul szorosan az ún. felső templom, amely Csák Máté dúlásai után épült a XIV. század első felében. A román és a gótikus templomhoz kapcsolódik egy harmadik, az 1640-ben épült díszes barokk templom.

A székesegyház és a püspöki palota értékeinek a megcsodálása után sétánkat a várfal tövében folytathatjuk tovább. Kilépve a várkapun — amely szép reneszánsz ívelését ugyancsak a Csák Máté utáni újjáépítésben kapta —, a lefelé vezető úton elhaladunk a Vazul-torony alatt. Körbekerüljük a 12 méter magas védőfalakat, a Felső palánkot, s az árnyas utacskákon kacskaringózva, a hegyoldalba vágott kőlépcsőkön ugrálva, észre sem vesszük, és egyszerre csak a hegy aljában találjuk magunkat, az egykori püspöki park, ma Művelődési és Pihenőpark bejáratában. A várhegy oldala és a park ma a nyitraiak kedvelt pihenő- és sétálóhelye.