Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-08-05 / 32. szám

KIHEZ FORDULJUNK? T. Éva kérésének teszünk eleget azzal, hogy közöljük, mikor beszélünk érvénytelen házasságról, és mikor vélt házasságról. A házasság létrejön, ha megkötésénél a házasuló felek eleget tettek a törvény által megkívánt alaki kellékeknek, és nem léte­zik semmiféle házassági akadály. Ellenkező esetben fennáll az érvénytelen vagy vélt házasság veszélye. A házassági akadályokat a Családjogi Törvény 11 —14. l-a tartalmazza. Ezek szerint nem köthetnek házasságot 1. azok, akik érvényes házasságban él­nek; az e tilalom ellenére kötött házasság az ún. kettős házasság — bigámia, amely nemcsak polgárjogilag érvénytelen, hanem büntetőjogi következményekkel is jár. A Büntető Törvénykönyv 210. §-a értelmé­ben 2 évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető. 2. az egyenes és oldalági vérrokonok (elődök és utódok, valamint testvérek) 3. az örökbefogadók az örökbefogadot­takkal 4. kiskorú személyek engedély nélkül 5. azok, akik olyan mértékű lelkibeteg­ségben szenvednek, amely házasságkötési cselekvöképtelenséget okoz. Az ilyen akadályok fennállása ellenére kötött házasság érvénytelen. Az érvényte­len házasság bizonyos feltételek mellett érvényessé válhat. Kettős házasság eseté­ben az új házasság érvényessé válik, ha a korábbi megszűnik (halál vagy válás útján), vagy azt érvénytelenné nyilvánítják. Érvé­nyessé válik az örökbefogadó örökbefoga­dottal kötött házassága is, ha a köztűk lévő örökbefogadási kapcsolatot a bíróság megszünteti. Kiskorú csak kivételes ese­tekben köthet házasságot, azzal a feltétel­lel, hogy betöltötte 16. életévét, és a biró­„22 éves fiatalasszony vagyok. 3 éve másra sem gondolok, mint arra, hogy végre teherbe essek. Az orvos azt mondta, hogy kicsi a méhem, és érett petét sem lát. Egy injekciókúrát már kaptam, de eredményte­lenül. Remélhetek-e még?" — kérdezi „Egy nagyon szomorú fiatalasszony" jeli­géjű olvasónk. „S. G." levelében pedig ezt olvastuk: „A férjem 19 éves, én 20 éves vagyok. Az a nagy gondunk, hogy nem esem teherbe." Levélíróinknak és mindazoknak, akik ha­sonló gondokkal küzdenek, figyelmükbe ajánljuk a 23. számunkban megjelent ta­nácsunkat is, de ugyanakkor hangsúlyoz­zuk, hogy legcélszerűbb, ha felkeresik az illetékes szakorvost, aki kivizsgálja, szük­ség esetén kezeli őket. S. G. tehát győzze le szégyenkezését, és jelentkezzen a járási rendelőintézet nőgyógyászati szakrendelé­sén, ahol minden kérdésére választ kap. A statisztikai adatok tanúsága szerint a házasságok meglepően nagy része gyer­mektelen. Bár sokszor hallani, hogy a mai fiatalok nem akarnak gyermeket, ez így általánosságban nem igaz. Részletes fel­mérésekkel bizonyítható, hogy az esetek többségében a gyemriektelenség oka a férj, illetve a feleség, esetleg mindkettőjük nemző-, illetve fogamzóképességének za­varában található. Mivel ezt a biológiai ság fontos okokat mérlegelve a házasság­­kötést engedélyezte. Ellenkező esetben a házasság érvénytelen. A 16. életévét betöl­tő kiskorú bírósági engedély nélküli házas­sága is érvényessé válik, és a bíróság nem mondja ki a házasság érvénytelenségét: 1. ha a férj, aki a házasság megkötése­kor még kiskorú volt, közben betöltötte 18. életévét, vagy pedig 2. ha a feleség teherbe esett. Mind az érvénytelen, mind a vélt házas­ság fogyatékos köteléket jelent férfi és nő között. Azonban az érvénytelen házasság több vonatkozásban bizonyos joghatáso­kat vált ki (pl. házastársi vagyonközösség keletkezése), és bizonyos feltételek mellett orvosolható. Mindezt nem mondhatjuk el a vélt házasságról, mivel egyáltalán nem is jött létre, semmiféle joghatást nem vált ki. Törvényeink értelmében a vélt házasság esetei a következők: 1. ha a házasulok nem az anyakönywe­­zetö (ill. a nemzeti bizottság más kiküldött­je) előtt jelennek meg házasságkötés céljá­ból, és nem tesznek egymással házasság­­kötésre irányuló nyilatkozatot (pl. ha csak egyházilag kötnek házasságot a házasulok, ami természetesen nem tiltott, ha azt pol­gári esküvő előzi meg, amely elsődleges) 2. ha csehszlovák állampolgár külföldön köt házasságot, más, mint polgári esküvő formájában 3. ha hiányzik a házasuló felek szabad, mindennemű erőszaktól mentes nyilatko­zata arról, hogy házasságot óhajtanak kötni 4. ha 16 évesnél fiatalabb egyén köt házasságot 5. ha egynemű személyek kötnek egy­mással házasságot. Dobosné Szigl Ilona tényt sokan még ma is — eléggé nem helyteleníthető módon — szégyellnivaló valaminek tartják, kifelé, a közösség felé azzal érvelnek, hogy „minek is nekik a gyermek". Olvasónk — és még sok más sorstársa — esetében más a helyzet. Ők mindent elkövetnek, hogy gyermekük születhessen. Erre reményt ad az orvostudomány mai állása, ami az esetek nagy részében lehe­tővé teszi a várva várt teherbeesést. Ehhez azonban részletes kórházi kivizsgálás és hosszadalmas, gyakran évekig tartó keze­lés szükséges. Mint már korábbi válaszom­ban részletesen is említettem, elkerülhe­tetlen a házastárs nemzőképességének ki­vizsgálása is. A helyzet tehát — olvasónk fiatal korát is figyelembe véve — koránt­sem tekinthető reménytelennek. Javaslom, forduljon bizalommal a meddőségi tanács­adó orvosához, aki mindent el fog követni, hogy kívánsága végre valóra váljon. Amennyiben a terhesség nem következne be, még mindig lehetőség van a mestersé­ges megtermékenyítésre, esetleg gyermek örökbefogadására. Más országokban, ahol az adoptáció ma már természetes, magá­tól értetődő lehetősséggé vált, számos esetben irigylésre méltóan szép anya­­gyermek kapcsolatról számolnak be. Dr. Kovács László Serdül a gyermekünk Serdülőkor — kamaszkor. Sajátos vi­lág ez, telistele szokatlanságokkal és furcsaságokkal. Már a határai is megle­hetősen kanyargósak, bizonytalanok. Maguk a benne élők sem tudják, mikor lépték át azokat. Éghajlata is szeszé­lyes. Van csupavirág tavasza, perzselő hősége, lemondást sugalló ősze, der­mesztő hidege. Persze nem ebben a sorrendben, hanem megkótyagosodva gázol bele a tél a nyárba, a tavasz az őszbe. Olyan szeszélyesen, amilyen ki­számíthatatlanok e világ lakói. Egyszer égbe csap a vidámságuk, szertelen hangoskodásuk, máskor szótlanok, kedvetlenek; van, amikor bátrak és hő­sök, hirtelen elgyávulnak és ügyefo­­gyottak, s ugyanúgy váltja fel az öntelt­séget és a nagyképűséget a túlzott szerénység és önbizalomhiány. A kamaszvilágban élők hadilábon áll­nak a felnőttekkel, akik gyakran szidják őket meggondolatlan cselekedeteikért meg azért, hogy nem ismernek tekin­télyt és hagyományokat, nem tisztelik a kort, a tapasztalatot, a társadalmi ren­det. Sokan azt állítják róluk, hogy nincs a szívükben szeretet, csak cinizmus és gyűlölködés. Márpedig a kamaszok nem ezt az elítélő magatartást várják el a felnőt­tektől, hanem azt, hogy megértsék és segítsék őket, s kivezessék a zűrzavaros lelki problémákkal telitűzdelt kamaszvi­lágból. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a felnőttek jól ismerjék őket, aki­ket vezetni, nevelni akarnak. Hogy bele tudják élni magukat a kamaszfiúk és -lányok különös lelkivilágába, megért­sék lehangoló bánataikat és a lelkűket felvillanyozó örömeiket. Mihelyt feltárulnak a szülő előtt azok az okok, amelyek a kamaszgyermekek­­nél tapasztalt ellenszenves viselkedés forrásai, máris más fénybe kerül, elhal­ványul magatartásuk ellenszenves vol-EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN ta. A kiváltó rugók ismeretében köny­­nyebben megtaláljuk a segítés módját. A 10—14 éves kort a pszichológia ún. prepubertásra és a tulajdonképpeni serdülőkorra tagolja, jóllehet a kezdet és a befejezés idejét nem lehet évnyi pontossággal meghatározni. A fejlődési tempó ugyanis óriási eltéréseket mutat. A serdülés kezdetének időpontját a nemi mirigyek működésének megindu­lásához szokták kötni, de a kamaszkori változások még biológiai értelemben is sokkal összetettebb problémát jelente­nek, semhogy bekövetkezésüket egyet­len napra szoríthatnánk. A prepubertás biológiai és pszichológiai értelemben egyaránt a serdülés előkészülete, a fej­lődés meggyorsulása (amit szaknyelven akcelerációnak neveznek) következté­ben ma nemritkán már a 9—10 éves gyermekeknél kimutatható. A végtagok erőteljes hosszanti növekedésére utal a sokat emlegetett „nyakigláb" kifejezés. Mozgásigényük szinte kielégíthetetlen, ez az oka számos konfliktusoknak. Ha ugyanis ezt az energiát nem sikerül lekötni sportolással vagy más célirá­nyos mozgásos tevékenységgel, köny­­nyen a nevelők nyugalmát zavaró „rosszalkodásban" nyilvánulhat meg, sőt balesetveszélyes helyzeteket is elő­idézhet. Miért olyan fáradtak sokszor ezek a gyerekek? Az izmok növekedése elma­rad a csontokétól, erősen megfeszül­nek, s ennek következtében a lábakban és a karokban erős fájdalomérzések lépnek fel. A szív is megnagyobbodik ebben az átmeneti időszakban, a vér­edények természetes tágulása vissza­marad, ez viszont megnehezíti a szív munkáját. Ezért jelentkezik a kama­szoknál erős szívdobogás, fejfájás, gyors kifáradás, olykor általános testi elernyedés. Gyakran éppen ennek a következménye például az, hogy az addig szívesen tisztálkodó, dolgait rendben tartó kamasz elhanyagolja az étkezés előtti kézmosást, a reggeli és az esti mosakodást, nem hozza rendbe a holmiját. A felnőtt könnyen rásüti a „lusta, mint a föld" bélyeget ahelyett, hogy szeretetteljesen figyelmeztetné, a rend és a tisztaság fontos akkor is, ha fáradtnak érezzük magunkat. Következő számainkban megpróbá­lunk betekinteni a kamaszok sajátos világába, pszichológiai és biológiai gondjaiba, hogy megkönnyítsük a velük folytatott nevelömunkát. Dr. SZEBERÉNYI JUDIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom