Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-07-15 / 29. szám
Szólj, költemény! Területi rendezvény színhelye volt június 20-án az SZNSZ KB épületének két tanácstermében, a XXI. Vansovej Lomnicka, illetve a Szólj, költemény! vers- és prózamondóversenyének elődöntői zajlottak itt, igaz, zárt körben. A meghívott versenyzőkön kívül — a járási versenyek győztesei — csak zsűri és néhány újságíró vett részt rajtuk, ezúttal ők is „megosztva", mert külön-külön, de egy időben folytak a versenyek, Így a teljesítményeket ki-ki csak a látottak-hallottak alapján értékelheti. Messzemenő következtetéseket levonni a most hallottak alapján persze még korai lenne, hiszen inkább csak sejteni lehetett, egy-egy versenyző mire képes, produkciója mennyire érett, kimunkált, mert a legtöbben hosszabb-rövidebb utazás után léptek pódiumra. így is részesei lehettünk azonban néhány szép pillanatnak, amikor az önmaguknak mondott verset, prózát a szereplők — környezettől, zavaró hatásoktól megszabadulva — igazi magaslatokba emelték. Amikor igazán ólt a vers, s együtt élt elmondójával. Örömünkre szolgált, hogy az itt szerepelt lányok, asszonyok, mind olyan verset választottak, mely társadalmi mondanivalót hordoz, mely — mégha húsz, harminc éve íródott is — maiként mánkként és a máért szólt hozzánk. Versmondóink nem félnek a „nagy” versektől, lebontják és úgy építik újra fel azokat, hogy önmagukon keresztül újrateremtik. Megbízhatóan jó teljesítményt nyújtanak a tapasztalt, már többször szerepelt versenyzők, akikkel szívesen találkozunk évről évre a verseny országos döntőjében. Jó ismerősként jöttek az elődöntőre, bár többen közülük csak éppen „leszerepeltek", s már rohantak is tovább Bratislavából Komáromba (Komámo), ahol a Jókai Napok vers- és prózamondóinak mezőnyében léptek pódiumra, hogy öregbítsék a Szólj, költemény! országos döntőjében díjazott versenyzők jó hírét. Öt-hat éve, hogy megszületett az egyezség arról: a nőszövetségi vers- és prózamondóverseny győzteseit a Csemadok KB meghívja a nemzetiségi fesztivál döntőjébe. Idén a részvétel nehezített volt, így akadt olyan versenyzőnk is, aki a további utazást már nem vállalta, bár nem biztos, hogy esélytelenül indult volna a Jókai Napokon. Ugyanúgy, ahogy az 5. kategória prózamondóinak versenyét az a Feketéné Pusztai Irén nyerte meg, aki aznap délelőtt még itt, Bratislavában aratott osztatlan sikert Örkény István „Egy tragikus eset" című novellájának tolmácsolásával. Az ilyen reprezentáció mozgalmunknak csak előnyére válhat, gyarapodásában serkentheti, ezért talán nem kívánunk lehetetlent — sem a versenyzők, sem a szemlélők —, ha azt óhajtjuk, a két tömegszervezet illetékesei informálják egymást készülő rendezvényeikről, főleg az olyanokról, amelyekben mindketten érdekeltek, s ne állítsák szinte dilemma elé aktív tagjaikat. A versenyzők teljesítményéről csak azt mondhatjuk: ígéretes produkciókat hallottunk. ígéreteseket, mert szeptemberig az országos döntőig még van idő arra, hogy ami csiszolandó, finomítandó, az olyanná váljék, amilyennek lennie kell. S ebben értékes észrevételekkel segítették a Szólj, költemény! országos elődöntő résztvevőit a zsűritagok, Tóth Elemér költő. Vojtech Kondrót költő és műfordító, valamint Gály Ilona, az SZNSZ KB kiadóvállalatának dolgozója. Az elődöntőben való részvételért oklevelet kapott 6 előadó, az értékes előadásért oklevelet Józsa Mónika, Rusznyák Viola és Belá Zsófia, a kiváló teljesítményért oklevelet és jutalmat Varga Klára, Fekete Irén, Berényi Margit, Kotora Rózsa, Benkó Mária, Bohák Anikó és Szamaránszky Edit. Tízükkel szeptemberben a döntőn újra találkozunk majd. Tóth Elemer és Vojtech Kondrót az elhangzottakat értékeli. Fekete Irén, Kotora Rózsa, Szamaránszky Edit, Varga Klára (háttal) hálás és tapasztalt hallgatóság Józsa Mónika és Kovács Adrianna L L/SICKY felvételei matokkal dolgozhassák fel második kenyerünket. Tóth Endre Korszerű gépsoron adagolják és csomagolják a nyitrai (Nitra) hűtőipari vállalatban a borsót mélyhűtés előtt. Tervük szerint 500 tonna borsó kerül majd zacskókba, ebből 150 tonnát exportálnak. Képünkön Valéria Gubová épp a borsómosást ellenőrzi. Pavol Matis Évzárót tartott a nagymagyari (Zlaté Klasy) művészeti iskolában a zenei és képzőművészeti tanfolyamot látogató mintegy kétszáz tanuló. A kis zenészek hangversenye örömmel töltötte el a közönséget, s nem kis meglepetéssel állapíthattuk meg, mennyi tehetségesen rajzoló gyerek van községeinkben. Legnagyobb örömünkre mégis az szolgált, hogy a művészeti iskola növendékei megzenésített mesejátékot tanultak be, s bemutatták — több nevelő hangverseny kíséretében — óvodáinkban, éneklésre, játékra serkentve a még kisebbeket. Baráth Ilona Kiváló félkészárut állít elő a pelhrimovi keményítőgyár, mely a burgonyafeldolgozásra és élelmiszer-ipari termékek előállítására szakosodott. A burgonyaliszten kívül krumplipüré-port készítenek, félkész szalmaburgonyát, burgonyapelyhet, krumpligombóc-féleségeket. .. Az elmúlt években mindig nagy mennyiségű burgonyát dolgoztak fel, s igyekezetük, hogy az idényt karácsonyra befejezzék, nem akart sikerülni. Úgy tűnik, idén is lesz mit feldolgozniuk az asszonyoknak, akik a munkások döntő többségét alkotják. Tervteljesítésük kiváló, a megengedett veszteségi rátának is mindig alatta maradnak. Termékeik jó minőségűek. Ki ne ismerné közülük a BB-pudingot, a krumplis laskaport, és bizonyára többen felfedezték már legújabb termékeik egyikét, a diabetikus gombócport, bár ezt inkább csak kórházak részére állítják elő (évi 10 tonnát). Mit mondhatunk még erről az üzemről? Azt, hogy itt készül gyermekeink kedvencének, a Bon-pari cukorkának az alapanyaga is, s hogy jelenleg, még a kampány kezdete előtt néhány új, modem gépet kap a gyár, hogy környezetkímélő technológiai folya-POSTALÁDÁNKBÓL
