Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-07-15 / 29. szám

Tartalmas, igaz szavakat Vajon hány gyermek mondta már a felnőttek cselekedetei okán, hogy „nem akarok felnőtt lenni?" A gyer­meki tudatlanság tisztaságával há­nyán jósoltak maguknak szerető anyát, megértő apát, megbízható ba­rátot, miközben nem is sejtették, hogy a jóslat lényegében a vágyak kivetíté­se. Sugalmazták annak, akinek el­mondták, s érzékeny füllel hallgatták a feleletet. Ha volt mit meghallani. Mert nemegyszer megtörtént, hogy a fel­nőttben társat kereső gyermek szavai csak a közömbösséggel, a visszauta­sítással társulhattak. Vajon hány gyer­mek ismerhette meg a tehetetlenség­nek azt az állapotát, amelyben szo­morúsága, mihelyt tudatába érkezett és szavakban akart kifejeződni, a lei­kébe nehezült. Belátásból, védekezés­ből, félelemből, szorongásból... Hogy ne kelljen eltűrnie az ütésnél sokszorta fájdalmasabb tagadást: „Most nincs időm!" Vagy a moralitás enyhe fölényével átszőtt rendreutasí­tást: „Ne nyafogj! Értsd meg ...!" A gyermek életében visszautasító szavak csapatai tűnnek föl és homá­­lyosulnak el, jelezve, hogy az életküz­delem a gügyögésnél is hamarabb kezdődik. Orvosok hirdetik: az anya­méhben. Néhányan pedig egyenesen azt mondják, már a fiatal lányban, s abban a fiatalemberben, aki majdan együtt vállalja a terhesség bármennyi­re is racionális, végső fokon mégis transzcendes súlyát. A gyermekarc a család tükre, a családé, amely a leg­közvetlenebb közlések színhelye, az a terep, amelyen azonnal meglátszik, ha a felnőttek mézes-mázas szavai kép­telenek eltakarni a gyermek udvarias­ságból mosolygó arcán a szorongásos tekintetet. Pedig egy gyermek élete itt kezdő­dik, a családban, a fiatal lelkekben. A fiatal szülőkben, akik fogadalmat tesznek egymásnak, hogy gyermekei­ket nem egészen úgy fogják nevelni. ahogy őket a szüleik! Hogy az ö gyer­mekeik nem kifogásolhatják majd bennük az idegenszerű gondolkozást és észjárást, s ha baj lesz, a gyerme­keiknek nem kell majd rossz orvosnak tartaniuk őket, mert ők nemcsak a tüneteket, de szeretetükkel, türelmük­kel és megértésükkel az egész szerve­zetet meggyógyítják. Aztán hát múlik az idő, sorjáznak a gondok, a fiatal szülők gyökeresen átalakulnak, sor­ban teremtődnek új meggyőződéseik, s anélkül, hogy észrevennék, lehámlik róluk minden, ami egykori hitük ösz­­szességét adta, a hitet és önbizalmat, hogy nekik érdemes lesz családot ala­pítaniuk és gyermeket nevelniük, mert az ő gyermekeik majd más, tisztább, őszintébb közösségben nőhetnek majd fel, mert ök, a fiatal szülök, új világot kezdenek élni, a szépség és az együttélés új birodalmát teremtik meg, új értelmi és érzelmi törvények­kel, de az idő múltával úgy sáfárkod­nak e vágyukkal, mint a felelőtlen ember önmagával. S mert az önálta­­tások sanyarú kenyerén tengődnek, gyermekeikből öntudatlanul kiirtják az egyéniség csíráit, ami leginkább a já­tékban, a cselekvésben mutatkozik meg. „Ne rosszalkodj!" kiáltják, mert magukban megengedhetetlennek tartják, hogy megindítsák a gondola­tok asszocióját, arra képesen, hogy hosszan kibontakozzék, valami újat teremtve, a belső szabadság és a gyermek kedvéért játszva. Ehelyett lelkűkben óvintézkedést tesznek. Nincs sajátosabb és lélektipróbb udvariassági szóláskincs, mint az. VÁMOS GÁBOR felvétele amellyel a felnőtt visszautasítja a gyermek közeledését. Mögötte az apa vagy az anya — a felnőtt — formájá­ban a képmutatás áll, az színezi, többnyire szürkére, s ugyancsak az változtatja hatalmas sziklává vagy ép­pen kézbe vehető kődarabbá, amelyet csak elhajítani lehet. Mint a hamis és üres szavakat, amelyeket, apa és anya szerint már csak azért is meg kell vetnie, hogy később megbecsülhesse azokat, amelyekben tartalom és igaz­ság van. S a gyermek érzi, kamaszfej­jel pedig már tudja: olyan szavakkal kell élnie, csakis olyanokkal, amelyek­ben tartalom és igazság leledzik. Mert viselkedésének, vágyainak testőrei az édesapjától, édesanyjától tanult sza­vak. SZIGETI LÁSZLÓ A Szlovákiai Nöszövatség hetilapja XXXV. évfolyam Főszerkesztő: PÁKOZDI GERTRÚD Főszerkesztő-helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Megbízott szerkesztőségi titkár HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata., 812 64 Bratislava, Nálep­­kova 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava, Leninovo námestie 12. Telefon — titkárság: 334-745 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési dij negyed évre 36,40 Kős. — Külföldi megrendelések: A Pos­ta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 810 05 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethe­tő bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: évi 180,— Ft — Csekkszámlaszám MNB 215-96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciame n. p., 042 67 Kosice, Svermova 47. Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: Jaj, úgy él­vezem én a strandot. . . KÖNÖZS1 ISTVÁN felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom