Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-07-08 / 28. szám
— Nőszervezetek A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a Görög Nők Szövetsége június 7—8-án nemzetközi találkozót szervezett Athénban, amelyre 22 országból kétszázan jöttek el, harminc nőszervezet képviseletében. A találkozó résztvevői kifejezték szolidaritásukat a líbiai nép harcával, és követelték, alakítsanak ki a Földközi-tenger térségében békeövezetet. A CSSZNSZ KB-t Marie Kabrhelová elnök képviselte, aki a CSSZNSZ KB küldöttsége élén néhány nappal az Egyesült Államok Líbia elleni agressziója után ebben az országban járt. Beszámolt a barbár támadás következményeiről.---- POSTALÁDÁNKBÓL Tart már a vakáció, a szabadságos idény. Minden bizonnyal örül.a pihenésnek gyermek, szülő, mert most van alkalom a hosszú, kiadós együttlétekre, szórakozásra. S most is akad majd lehetőség arra, hogy közös rendezvényeken is részt vehessenek a gyerekek, ha tömegszervezeteink vállalkoznak rá. Jesztéről (Jestice) arról számolt be Czene Éva, a nőszervezet elnöke, hogy falujában jól sikerült gyermeknapon szórakozhattak együtt a kisebb és nagyobb gyere- Kek. A sportvetélkedők és rajzverseny után teadélutánon szórakoztak és örültek az ajándékoknak a kis résztvevők. Nos, a nyár alkalom arra, hogy egyszer-kétszer megismételjék e rendezvényt, mégha az ajándékozás elmarad is: Mert a szervezett szórakozás — a jól szervezett és a gyermekek igényei szerinti szórakozás — kevesebb gond, mint a szünidei magányos kalandokból, esetleg csoportos rosszalkodásokból származó sok baj után. S ha van a falunak ifjúsági szervezete, most igazán „pionírvezetőkké" válhatnak a SZISZ-tagokl Mert egyetlen gyermeknap nem elegendő ahhoz, hogy gyermekeink is boldogan éljék át békés napjaikat, s békességóhajtásunk mögött megfogható, konkrét hétköznapi tartalomnak is kell lennie. Igaz: továbbra is legfőbb gondunk a világbéke megőrzéséért folyó harc, de más munkákról sem feledkezhetünk meg. Ezt teszik a légi (Lehnice) asszonyok — írja Cs. Kertész Lídia —, akik hétszáz óra társadalmi munkát végeznek a CSKP megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére. Saját szebb környezetükért erkélyszépítési versenyt rendeznek, a jobb közérzet érdekében pedig elö-Szedik a korai krumplit az Aisó-Nyitra szövetkezetben, Nagycétényben (Vei. Cetín). A hozam jónak ígérkezik, s nem csoda, mert az öntözés a száraz időben nagyon sokat segített béketalálkozója és hangsúlyozta, hogy az állami terrorizmusnak e cselekménye része az amerikai imperializmus és szövetségesei antihumánus és békeellenes politikájának, hasonlóan a nevadai atomrobbantásokhoz, a SALT-szerződések semmibevételéhez, a lázas fegyverkezéshez és a világűr militarizálásának előkészítéséhez. Marie Kabrhelová elmondta, hogy a csehszlovák nők támogatják a Szovjetuniónak azokat a kezdeményezéseit, amelyek a Földközitenger térségének tartós békéjét segítik elő. —P— adássorozatot az óvodáskorúak ésszerű étkeztetéséről. A légi asszonyok és lányok részt vettek a faluban megtartott „békefutáson", s ők főzték a teát is a versenyzőknek. A választások idején hat agit-kettősük járta a falut, de nemcsak a választások idején lehet rájuk számítani. Légen az asszonyok mindig készek a munkára, ha szükség van rájuk. „Tizenheten vettek részt a Losonci (Lucenec) járásban a nőszövetseg szavalóversenyének járási fordulójában Kokaván. A versmondók első kategóriájából (harmincöt éven aluliak) Helena Vrbiniaková, második kategóriájából Judita Demeterová, a prózamondók közül pedig Anna Suleková jutott a körzeti fordulóba. Nagy kár, hogy a versenyen magyar vers- és prózamondók ebben az évben sem indultak, pedig biztosan akadnának járásunkban erre vállalkozó dolgozó asszonyok, lányok is, hiszen jó nevű, országos gyermekfesztiválokra járnak iskoláink tanulói, a Jókai Napokon többször is sikerrel szerepeltek járásunk színjátszói, akik között akadnak versszerető lányok is. Csak jobb szervezőmunkára lenne szükség! így is részt vettünk azonban a nők békemenetében, mely után szép kultúrműsort és kézimunka-kiállítást láttunk Kokaván" — irta levelében Dorók Erzsébet, aki beszámolt még a tűzvédelmi szövetségben dolgozó nők munkájáról is. „A nőknek nagy szerepe van a fiatalok nevelésében, a járási tűzvédelmi szövetség nötagjainak legtöbbje ezért bekapcsolódik a pionírok „Láng" honvédelmi és tűzvédelmi gyakorlataira való felkészítésbe, s mint bírók is részt vesznek a versenyeiken." Véget ért az eperszüret a tríbeci szövetkezetben. Kiadós segítséget nyújtottak a betakarításban a Zlaté Moravce-i szaktanintézet diákjai PAVOL MATIS felvételei FÓRUM Dr. Jozef Matkovcík, a Szlovák Műszaki-fejlesztési és Beruházási Bizottság jogi osztályának dolgozója válaszol Kovács Károly bratislavai lakos kérdésére: Családi házban lakom, amelyhez egy gyümölcsfákkal teli kert is tartozik. A termést minden évben értékesítem, a bevétel nyugdíjkiegészítésként szolgál. A közelmúltban azonban felkeresett egy építőipari vállalat képviselője és közölte velem: a szomszédos nagy építkezés miatt ideiglenesen szükségük van a kertem egy részére, hogy utat építsenek rajta, s a beleegyezésemet kérte. Szeretném tudni, hogy mi történik, ha nem teszek eleget a vállalat kérésének, vagy ha mégis, akkor kötelesek-e nekem kártérítést fizetni? Előfordul, hogy bizonyos építkezési munkálatok folyamán elkerülhetetlen egy-egy idegen telek átmeneti igénybevétele. Az 50/1976-os számú, területrendezésre és építési rendre vonatkozó építészeti törvény számol is ilyen esetekkel, s a 134., illetve a 135. §-aival szabályozza azokat. A 134. § határozza meg, mikor és milyen feltételek mellett vehetik igénybe a nemzeti bizottságok, a speciális és más építésügyi hivatalok, valamint az államigazgatás központi szerveinek dolgozói, funkcionáriusai az idegen telket. Ez a törvény kimondja, hogy csak abban az esetben végezhetik munkájukat idegen teleken, ha az az építészeti törvény érvényesítéséből adódik, ám eközben ügyelniük kell arra, hogy a lehető legkevésbé zavarják meg az idegen telek használatát, s hogy munkájukkal ne okozzanak elkerülhető károkat. Arról, hogy engedéllyel lépnek idegen telekre, külön írásbeli bizonylattal kell rendelkezniük. Idegen telekre — annak tulajdonosa beleegyezésével — azonban más személyek is léphetnek, ha az építésügyi törvény végrehajtása érdekében tevékenykednek. De ha a telek tulajdonosa ezt nem teszi számukra lehetővé, akkor az építkezés szerint illetékes nemzeti bizottság hivatott eldönteni, köteles-e a tulajdonos eltűrni telkének igénybevételét. Ha az átmeneti használatbavétel, vagy a telken végzett tevékenység folyamán ott valamilyen kár keletkezik, akkor a kárt okozó szervezet, esetleg személy köteles a telket eredeti állapotába visszaállítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a telek tulajdonosának köteles megtéríteni a kárt, a kártérítésre vonatkozó előírások szerint. Abban az esetben, ha a szervezet nem egyezik meg a telek tulajdonosával a kártérítés összegében, az illetékes építésügyi hivatal állapítja azt meg, feltéve, hogy engedélyt is az adott a telek átmeneti igénybevételére. Minden más esetben bíróság hivatott megállapítani a kártérítési összeg nagyságát. Az építésügyi törvény 135. §-a már a szomszédos telek átmeneti igénybevételével kapcsolatos kérdéseket tárgyalja, illetve oldja meg, amelyek valamilyen építmény megépítésekor, átalakításakor, tatarozásakor vagy bontásakor fordulhatnak elő. A szomszédos telek átmeneti igénybevételéről az építésügyi törvény értelmében az építésügyi hivatal jogosult dönteni. Ha az építkezési munkákat lebonyolító személy, vagy szervezet engedélyt kap a szomszédos telek átmeneti igénybevételére, akkor annak tulajdonosa köteles azt eltűrni, miközben az előbbinek ügyelnie kell arra, hogy tevékenységével a lehető legkevésbé zavarja a telek használatát és ne okozzon semmilyen elkerülhető kárt. A munkálatok befejezése után az »igénybevevő köteles a telket, vagy a rajta levő építményt eredeti állapotába visszaállítani. Ha ez nem lehetséges, akkor az előbbi esethez hasonlóan kártérítést kell fizetnie. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy a két fél nem tud megegyezni az összegben, s ilyenkor azt az illetékes építésügyi hivatal állapítja meg. A kártérítési összeget illetően az építészeti törvény a polgári törvénykönyvre hivatkozik, amely szerint a kárt okozó a kár valós nagyságát köteles megtéríteni a károsultnak. A valós kár alatt a kár keletkezésekor megállapított érték értendő.
