Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-12-20 / 51-52. szám

4. A haszontalan hulladékból ügyes kezek vará­zsolják életre a kedves csuhébabákat 5. .. jól átkötöm a szoknyáját" A mb ÚLUV (Népművészeti és Háziipari Köz­­mL pont) a hagyományos népi használati eszközök, a folklór fennmaradását és továbbfejlő­dését segíti. Népművészeket, hagyományos mód­szerekkel dolgozó mestereket gyűjt maga köré. A tíz szaküzletében megvásárolható használati és dísztárgyakat különleges kézügyességü bedolgo­zók állítják elő, akiknek munkáját szakzsüri érté­keli. Ök ügyelnek arra, hogy a népművészet helyes irányba fejlődjék, arra, hogy megmaradjon a határ­vonal a népművészet és az olcsó utánzat között. Ez a szervezet majd fél évszázados fennállása alatt sok-sok természetes anyagból — fából, vesz­­szőből, fémből, bőrből, agyagból, szalmából, len-, kender-, gyapjúszövetből, csipkéből, szőttesből, kukoricacsuhéból — készült hagyományos termé­ket bocsátott piacra. Jelenleg ezerhétszáz nyugdíjas, háztartásbeli, rokkant, vagy másodállású bedolgozót foglalkoz­tat. — Nézze csak, hát nem gyönyörűek ? Valamennyi az én gyerekem. Ök az én örömöm! — lelkesedik a somorjai (Samorín) Nagy Erzsébet. — Tudja, nem egyszerre szület­nek meg ezek a babák, hanem szép lassan, fokozatosan, részenként. El sem hinné, mennyi munka van az előkészí­tés körül! Kezdem azzal, hogy ősszel összeszedem férjemmel a határban a csuhét. Húsz puhos zsákkal is kell egy esztendőre. De nem akármilyen ám! Csak a finomabbja! A kemény fedőlevelek nem jók. Azokat letépem, csak a belső leveleket használom, amelyek legközelebb vannak a kukoricacsőhöz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom