Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-12-20 / 51-52. szám
Jönnek további évek... Ülök a szerkesztőségi asztalnál és a kéziratokat rendezgetem. Azokat az írásokat, melyekkel olvasóink ez évi utolsó számunkban, vagyis ebben az ünnepi dupla számban találkoznak. Találgatom, tetszeni fog-e valamely írás, meglelik-e benne mindazt, amit elvárnak, amit szívesen olvasgatnak ilyenkor, a pihenőnapok idején... Furcsa érzés tölt el, amikor arra gondolok, utolsó lapját készítjük az ezerkilencszáznyolcvanhatos évnek. Ismét magunk mögé utasítunk egy esztendőt. Milyen volt vajon ez az év? Összegezni próbálom, miként, milyen tartalommal töltöttük meg...? Az év végi számvetés alól a lapszerkesztő sem vonhatja ki magát, csakhogy az effajta tevékenységet nem csupán gazdasági mutatókkal mérik. A mi számvetésünk — az újságíróké — az önvallatás, mennyire futotta igyekezetünkből, mennyire voltunk képesek odafigyeltetni társadalmi tennivalóinkra, mennyire felelősségtudatot ébreszteni, a jobbra, értékesebbre való törekvésre serkenteni, és számvetésünk az önbírálat, milyen szinten tettük mindezt, voltunk képesek tájékoztatni, eligazítani s nem utolsósorban szórakoztatni, felüdíteni is azokat, akik lapunkat hétről hétre várakozással vették a kezükbe... Rendkívüli esztendő volt az idei. Nem csupán a világpolitikában, amelynek alakulása a nemzetközi békeévben reménykedéssel és szorongással töltött el mindannyiunkat. Rendkívülinek minősíthető szerkesztőségünk életében is. Hírt adtunk már róla, hogy idén emlékeztünk meg harmincötödik évfordulójáról nőszövetségünk magyar nyelvű hetilapja megjelenésének. S egy jubiláló lapnak indokolt, sőt szükséges visszatekinteni, elemezni és rákérdezni, milyen mértékben bírja olvasói bizalmát, elismerését. Felismerni, mi a feltétele annak, hogy állandó olvasóink mellett, a fiatalok és a még fiatalabbak érdeklődését is elnyerje, számukra is szívesen olvasott sajtótermék legyen. Nemegyszer végeztünk már közvéleménykutatást az elmúlt évtizedek alatt személyes találkozásaink alkalmával, és kérdeztük kíváncsian olvasóink véleme nyét lapunk hasábjain is. A válaszokban érkező ötlet, kívánság, javaslat és bírálat tükör és forrás is volt egyben. Láttatni engedte, hol van munkánkban javítani hol kiegészítenivaló, melyik az a rovat írás, amelyet valamennyi korosztály ér deklődéssel olvas, és felhívta figyelműn két egy-egy közérdekű témakörre is. S mi ezért mindig hálásak voltunk és leszünk is a jövőben, tudatosítván, hogy egy-egy sajtótermék létjogosultságát az olvasók kai való szoros együttműködés táplálja Harmincöt esztendő nem csupán heti lapunk, hanem olvasóink életében is nagy időt jelent. Sokan a rangos nagy szülőkorba léptek már azok közül, akik az ötvenes években a Dolgozó Nő első példányait kezükbe vették. Egy nemze dék tudatát, ízlését segítette formálni, alakítani lapunk. Azokét a fiatal nőkét, akik az önmegvalósítás botladozó lépése it próbálgatva akarták összeegyeztetni a/ anyai hivatást a dolgozó nővel, megosz tani a munka utáni szabad órákat a család, a továbbképzés és az önkéntes társadalmi munka között. Hogy gondjaik megoldásában segítőtársuk volt lapunk mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mindmáig hűséges olvasói, előfizetői nő szövetségünk magyar nyelvű hetilapja nak. Közben felnőtt azonban egy nemzedék és lassan felnőttkorba lép a következő is Az ő érdeklődésük másabb, mint az előttük járóké volt, mint ahogy másak feladataik is a fejlett szocialista társada lom építésében. Lapunk küldetése, hogy nekik, az önmegvalósításuk magaslatán álló nőknek a szocialista család megszilárdításához, a szocialista életstílus meghonosításához adjon receptet, hatékony segítséget, hogy ne a saját kárukon okulva, hanem egymástól tanulva juthassanak túl a problémákon. Ez a feladat semmivel sem könnyebb, mint a néhány évtizeddel ezelőtti volt. Az előttünk álló esztendőkben minden tevékenység krédója az igényesség lesz. Elsősorban és mindenekelőtt önmagunkkal szemben. Úgy kell közreadnia írásait az újságírónak is, hogy igényes magatartásra, igényes tevékenységre serkentsen. Olvasóink visszajelzése és eredményeink tükrözik majd, hogy ez a törekvés menynyire sikerült. Tudjuk, hogy a személyes kapcsolat ereje író—olvasó kapcsolatában is fontos. Lehetőségeinkhez mérten igyekezni fogunk eljutni minél több helyre. Oda, ahol olvasóink vannak, és oda is, ahol szeretnénk, ha lennének. Hogy szót válthassunk, ismerkedjünk, hogy még több család állandó olvasmánya legyen a Nő. De ebben a lapterjesztő munkáb akár a tartalom alakkásához szükség számítunk olvasóink segítőkészségi Mert jönnek további évek, felnőttko lépnek további fiatalok. A nemzedékx tás nem sorvasztja, hanem erősíti, gye pitja olvasóink számát, ha a nagyr mák, anyukák úgy adják hetilapunka család ifjú tagjainak kezébe: oNasd, e Te lapod is! J. HEGEDŰS MAG, A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja XXXV. évfolyam (nŐ2) Főszerkesztő: PÁKOZDI GERTRUD Főszerkesztő-helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Megbízott szerkesztőségi titkár: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata, 812 64 Bratislava, Nálepkova Címlapunkon: Ünnep 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava, Leninovo námestie 12. Telefon — titkárság: hangula1 334—745 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban NAGY LÁSZLÓ felvételi vagy kézbesítőnél — Előfizetési dij negyed évre 36,40 Kés. — Külföldi megrendelések: A Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaée, 810 05 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Hirlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) — Budapest V., József nádor tér 1. Előfizetési díj: évi 180.—Ft — Csekkszámlaszám MNB 215—96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaéiame, n. p.. 042 67 KoSice, Svermova 47. Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem őrzőnk meg és nem küldjük vissza! ;
