Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-12-02 / 49. szám
nó/49 az öregasszony, aki azóta már meghalt, egy fantasztikus színésznő volt, ugyanazt a pici részt játszotta el, amit egy archív filmről láthattam már. Talán abban a tévéfilmben is benne volt. Félelmetes volt. Ftedig ott minden le van kottázva. A mozdulat is, minden, minden, centire. És ég és föld volt a kettő. És aki most csinálta, az is kiváló volt. És egyszercsak csinált valamit az öregasszony, és csak annyit, amikor egy E helyett Ez van ... Szóval félelmetes, hogy minél jobb a mű, annál jobban kiderül, hogy ki az igazi színész benne. Ök mindketten jók voltak, és annak ellenére, hogy ugyanazt csinálták, ez az öregasszony mégis más volt. Mindenki hozzáteszi önmagát, azt, amit megélt. — Ezek után nem tudok mást kérdezni: milyen a tisztességes, becsületesen dolgozó színész. Viszonylag sok elzüllött színházat ismerek, elzüllött színészekkel szerte Közép-Európában. — Nemcsak Közép-Európában. A színész az egy állatfajta, mindenütt a világon. És Nyugaton és Keleten is olyan egy asztalos, mint Közép-Európában. A körülmények természetesen mások. Nyugaton, kiváltképpen a kézműves asztalos, örült gazdag lehet. Nálunk van Tatán egy asztalos. A világ egyik legfantasztikusabb asztalosa. Könyveket írt, egyetemeken tanítják. Mindent tud a fáról. És dolgozik. Nyolcvanéves. Nyelveket beszél és mindent tud, amit a szakmáról tudni lehet. És semmije sincs. És egy boldog ember. Esetleg meglehet, ha jobb körülmények között él valaki, nem koptatja úgy el magát. De akiben a szakmaszeretet mély, az mindenhol becsülettel dolgozik. — A kritika szerint a Vígszínház legutóbbi Dosztojevszkij-bemutatója, az Ördögök, amelyben Ön Varvara Sztavroginát alakítja, az utóbbi évek egyik legjelentősebb magyar színházi eseménye. Egyszer két Dosztojevszkij-darabban is játszik, aminek, gondolom, Pilinszky, ha élne, nagyon örülne. — Pilinszky az utolsó levelében azt írta, ma már semmit sem olvasok, csak A Karamazov testvéreket. — Verseket is írt Törőcsik Marihoz, amit úgy fejezett be, hogy ,J>arát, barátság mindörökre". Tudtommal ennek a barátságnak is köszönhető, hogy eljutott a versmondásig. —- Tudja, hogy én voltam az, akinek még a főiskolán sem kellett verset mondanom, föl voltam mentve alóla. Annyira tudták, hogy nem bírok verset mondani. Aztán jött az az ominózus portréfilmem, amit a férjem, Maár Gyula csinált velem, és ott elmondtam egy Pilinszky-verset. s utána sirógörcsöt kaptam. Fura módon a lelkiállapotomat a legegyszerűbb emberek értették meg a legjobban. Végső soron nem mondtam roszszabbul azt a verset mint sok más ember. (Mély, fájdalmas hallgatás.) Rájöttem, két dolog miatt nem tudok verset mondani. Az egyik, túlságosan is mélyen tisztelem a költészetet, olyan rétegei vannak, amelyeket talán nem is lehet jól közvetíteni. Pilinszky csodálatosan mondott verset, nemcsak a sajátját. Ma már azért ott tartok, hogy a televízióban elmondok verset, de pódiumon nem. Ez pedig a másik gátló tényezőm. Amit majdnem a legjobban irigyiek, hogy valaki kiáll, mondjuk Edith Piaf, egyedül, egy szál maga, és nem mint Cordélia, nem mint Lear király, de Edith Piaf áll ott, és azt csinál a közönséggel, amit akar. — Talán ez a félsz vezette el a sanzonig, a lemezig is? — Olyan gyönyörűén beszélt Ruttkay Éva, nem is olyan régen, hogy ő miért énekel. Nem tudom pontosan visszaidézni, hogy Éva mit mondott, de a lényege, hogy az ember kacérkodik mindennel, amitől tart. Nekünk nincs énekhangunk, de azért magunkra húztuk valahogy. Kísértett a dolog, akár a versmondás, hát nekiláttunk annak a shownak a Maárral. Nézze, muszáj megpróbálni azt. amitől félünk, ami kísért ... — Törőcsik Mariról köztudomású, hogy emberként, nőként mindig szuverénül élt. Mi a titka, hogy benne a színész, vagyis a szemérmes exhibicionista fél egyedül, Törőcsikként kiállni a pódiumra ? — Mert mindenütt és mindig a belépés pillanata a legnehezebb. A kezdetbe, belesűrűsödik minden. Nézze, elmondok egy történetet. Megkértem a Major Tamást, és el is játszhattam az egyik darabban a színlapon az utolsó szerepet. Majd belehaltam, és megtanultam tisztelni az epizódszinészt. Bementem, minden belémsűrűsödött, és mire megnyugodtam volna, mire megfogtam volna a közönséget, mikorra átadhattam volna magam neki, már kinn is voltam. És ennyi volt a feladatom. Hát nem szörnyű? És valahol szerencse, hogy eljátszhattam ezt a szerepet... — Szerencse? Törőcsik Mari szerencsés ember? — Nekem szerencsés volt az életem. Csodálatos gyerekkorom volt. Nagyon nagy családból jövök,' és egy nagyon szép családi élet állt mögöttem. Ezzel együtt én például soha nem akartam gyereket. A családunkban mindig van kisgyerek. (Anyásán mosolyog.) Ez egy olyan dolog, hogy az ember találkozik-e olyan valakivel, hogy egyszercsak nem gondolkozik, nyilvánvaló, hogy legyen gyerek. Más kérdés, hogy ma már el sem tudnám gondolni, hogy ne legyen gyermekem. És más kérdés az is, hogy ez más egy férfinál és más egy nőnél. Mert én. aki falun nőttem fel tízéves koromtól zárdába kerültem, aztán a középiskolába, s csak vakációkra jártam haza, én nagyon önállóan döntöttem nagyon sok mindenben. Nem állt mellettem az anyám meg az apám, idegenben kellett élnem. Egész életem arról szól, hogy rendkívül szuverénül éltem. Mégsem szeretem az olyan nőket, akik a nagy emancipált világban nem vállalják a nemüket s az ezzel járó szerepeket. Arról sosem szabadna elfeledkezni, hogy nőnek születtünk. Én teljes intenzitással ki is szeretem élni, hogy kiszolgálom a családomat. Hogy én vagyok az anya és én vagyok a nő. (Anyásán mosolyog, órájára néz.) Szóval nem szabad elfelejteni, hogy nörek születtünk. Sokan elfelejtik ezt, és a férfiban fölerösítik a nőiességet. A családban rájuk hárítják a nőszerepeket. És ebbe elég sok férfi belemegy, nem tudom, miért. Magához veszi kézitáskáját, feláll.) Ne haragudjon, az idő. . . — Köszönöm a beszélgetést — Én köszönöm. S most arra kérem, kísérjen el a színházig. Hétkor kezdünk. Ma este Lizavetta Prokofjevnát játszom. SZIGETI LÁSZLÓ Rejtvényünk fő soraiban W. Blake mondását olvashatják. Készítette: K. Gy. 44. számunk rejtvényének helyes megfejtése: A nők állhatatosabbak a gyűlöletben, mint a szerelemben. Sorsolással könyvet nyert: Takáts Imre, Kajal, Mázik Erika, Szkáros (Skereáovo), László Emília, Dunaszerdahely (Dun. Streda), Jobbágy Józsefné. Léva (Levice), Karika Vince, Csenke (Cenkovce). (nőia) _____ |pTT— penicillin Tolibóbita • Nem sürgette ... Kaleh Föld alatti ereklyekápolna > < Kárókatona Shakespeare személyneve > f Nagyon megtetszik neki valami .. .Sámuel ► Annyi mint Filmszínész Kies. képző Tetterő (James) Napszak A magasba l r*«e. ... Tűzhányó Kiejtett tuh. ► ▼ ▼ f ▼ keverve nyúlik “I ▼ ' Y Balaton parti község ilyen testvér is van Y~ r* Szicíliai város Nehéz selyem-A mondás 2. része Tágra nyit Hullámágy része! ► Kimutatás ... Aviv, Izrael fővárosa ► T Győri sportklub ► ▼ Jég Bécsben Jóltart valamivel Tisztit, sikál Tőszámnév Y ▼ Y Orosz hnre Egymás után ktlator '« Ciha Van bátorsága Szöv. állam az USA-ban Barátság jelzője lehet »► ▼ Színpadi kartáncos£3_______ Tagadószó Angol idő ► ▼ Ám on .... egyiptomi főieten ► Csontban van Enyém németül Egy! Urán és vanádium Becézett női név ► ▼ Dudálni angolul ▼ Nagyszerű Y írásjel Zöldeskék szürke szín Lehetségesnek tart (é. h.) ▼ ▼ 954 római szómmal Megbízott röv. ▼ 1 Ilii Egyhangú, kellemetlen lelki állapot A mondás 3. része-► ▼ Rövid magánhangzó ... András, kortárs költő Az egyik ismeretlen Y Dehogy Kérdőszócska ► ▼ ▼ Y
