Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-11-18 / 47. szám
TÁJOLÓ KALENDÁRIUM / 786. november 18-án szülelett Carl Maria von W eber német zeneszerző. 1891. november 19-én hah meg Csiky Gergely író, műfordító; a magyar kritikai realista dráma megteremtője. 1856. november 20-án halt meg Bolyai Farkas magyar matematikus. 1916. november 22-én hah meg Jack London, amerikai regényíró és elbeszélő. 1896. november 23-án született Kleinem Gottwald, köztársaságunk első munkáselnöke. 1946. november 24-én halt meg Moholy- Nagy László festő, fotográfus. KÖNYV A nagy titok A magyar irodalomról, a magyar nyelvről, stílusról nem beszélhetünk érdemben Kazinczy Ferenc nevének említése nélkül. Németh László írja róla: „Kazinczy stílforradalmár. A stílus forradalmára a tartalommal szemben s az új. édesebb és lágyabb, kerekebb szájjal ejtett, rövidebb szavakon és mondattagokon tovagördülő, telitalálóbb stílusnak a forradalmára a régi, szögletes, csikorgó, fogalomkerülgető stílussal szemben. Nem élt magyar író, aki a fogalmazást ennyire azonosította volna az alkotással." Nagyon kevesen akadnak mégis, akik igazából ismernék Kazinczy tulajdonképpeni jelentőségét. Alig van nagy magyar író, aki ennyire általánosságokban élne a köztudatban, mint ő, akinek művét, érdemeit ennyire homály fedné, mint az övét. Pedig Kazinczy — igaz, nem is annyira irodalmi munkáival, hanem lényével, létével — a vízválasztó szerepét tölti be a magyar irodalomban, kultúrában. Azt is mondhatnánk, magyar irodalom — modem értelemben vett magyar irodalom — azóta van, amióta Kazinczy van. S noha a Pályám emlékezetével és a Fogságom naplójával a magyar emlékirat-irodalom remekeit írta meg, elképesztően gazdag levelezésével műfajt teremtett, ténykedésének igazi eredménye a magyar irodalom maga. Ugyancsak Németh László írja: „Ha az irodalom nemcsak egymás mellett föltűnő könyvek összessége, hanem inkább a könyvek közös élete, akkor Kazinczy előtt aligha lehet magyar irodalomról beszélni." Kazinczyban fogódzkodik össze a tizennyolcadik század a tizenkilencedikkel, ö vezeti át egyiket a másikba, elsősorban benne és általa ébred fel a magyar irodalom ön- és éntudata. Dolgozik, szervez, közvetít, buzdít; oroszlánrészt vállal a magyar szellem addig soha nem tapasztalt eszmélkedésében, ugyanekkor nincs nála megbízhatóbb őre a minőségnek, paliéra az ízlésnek, kérlelhetetlenebb kritikusa a magyar irodalomnak, aki — egyik levele szerint — azt is tudja, hogy......literatúránk nem annyira a resten írás, mint az igenis szapora írás által veszt". Aki — azóta szállóigévé lett epigrammája bizonyítja — a „Jót s jól!" elvében látta egy érvényes, távlatos nemzeti irodalom es kultúra nagy titkának nyitját. A Magyar Irodalom Gyöngyszemei sorozatban a Kozmosz Könyvek legújabb darabjaként megjelent Kazinczy-kötet, A nagy titok válogatójának, Ferenczi Lászlónak legnagyobb érdeme, hogy a legszélesebb olvasóközönség számára is kijelöli ennek a páratlanul nagy életnek, életműnek a sarkpontjait és kedvet csinál annak, s a magyar felvilágosodás máig ható tanulságainak alaposabb megismeréséhez. A kötet könyvesboltjainkban megvásárolható. Tóth László FOLYÓIRAT Filmvilág A nálunk is nagyon népszerű filmművészeti folyóirat idei tizedik számában Egyének és társadalmak címmel tanulmányt olvashatunk a Karlovy Vary-i filmfesztiválról. A 25-ödször megtartott szemlén „az épülő — szocializmust építő — társadalmak átmeneti ellentmondásait ábrázoló filmeknek" volt nagy keletjük, Fáber Andrásnak azonban mégsem ezek az alkotások tetszettek, mert mindegyikből didaktikus szándékot, kimódolt konfliktusokat hallott ki. Szemléletéhez közelebb álltak az olyan európai filmek, mint Az álom című holland, a Kutyaéletem című svéd, s a versenyen kívül bemutatott Tetthely című francia alkotás. A legnagyobb élménye azonban a Mi kis falunk című Menzel-film volt, amely újabb bizonyítékát szolgáltatta számára „a cseh és a szlovák emberek tehetségének, életszeretetének, minden hányattatáson diadalmaskodó humorának". Tanulságos a szerző dolgozatának végkifejlete: „Mindent egybevetve: az idei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál is arról győzött meg, hogy a magunk közép-kelet-európai felfogásához nem annyira a nagy történelmi-tarsadalmi freskók állnak közel, hanem azok a jobbára kamarajellegű alkotások, amelyek az egyéni cselekvések-sorsok rugóit vizsgálják, tehát amelyek nem a társadalmi eszmék felöl közelednek az egyénhez, hanem az egyénből kiindulva ábrázolják a társadalomban ható folyamatokat." Mi is így érezzük, s bizonyára azok az olvasóink is, akik megtekintették a közelmúltban mozihálózatba került vígjátékot. A film egyébként a minap elnyerte a vidéki életet bemutató filmek nemzetközi fesztiváljának nagydiját a közép-franciaországi Aurillacban, ahol tizenegy ország tizenhárom alkotását bírálta el a zsűri. Tehát elindult a nemzetközi siker útján is. Tény, ha a járási székhely filmszínházában vetítik majd a filmet, érdemes lesz buszra vagy autóba ülni, hiszen vele egy kicsit önmagunkhoz, lényünk esendőségéhez, szorgalmas és ellustálódott mindennapjainkhoz kerülünk közelebb — önleleplező módon. Sándor Anna KÖZMŰVELŐDÉS Téma: a publicisztikánk A Csemadok Központi Bizottsága november 6-tól 9-ig rendezte meg Kassán (Kosice) az idei Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napokat, amelynek témája hazai magyar publicisztikánk volt. Azaz, lehetett volna, mert az Új szót, az Irodalmi Szemlét, a Barátnőt, a rádió és a televízió magyar adását kivéve valamennyi központi lapunknak — Új Ifjúság, Szabad Földműves, Hét, Tábortűz, Kisépítő és Nő — megjelentek a képviselői, de nem alakult ki tartalmas vita. A jelenkori publicisztikánkkal foglalkozó előadásában — A kultúra és az irodalom tükröződése nemzetiségi sajtónkban — Lacza Tiham'ér a helyenként szociológiai módszereket kívánó témáról majdnem panoramatikus képet nyújtott. Igaz, hogy nemzetiségi szellemi életünk publicisztikai tükröződése miért hiányos, homályos, helyenként pedig egyenesen fehér foltokat mutató, annak valós okait nem kereste. Egyedül Végh László A tömegkommunikációs eszközök szerepe a közművelődésben című előadásából derült ki, hogy lapjaink kevesebbet foglalkoznak az olvasók, vagyis a nemzetiség szellemi életével. És nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is nagy módosulás történt, hiszen e témakörből publikált anyagok kevésbé mélyrehatóak, okfeltárók és vitára serkentők. Tény, hogy a kultúra és irodalom iránt érdeklődő olvasó — így van ez szerte a világon —, saját lapján mindenekelőtt saját kultúrájával és irodalmával akar találkozni, elsősorban ezért veszi meg a nemzetiségi lapot. Ez tűnik ki egy 1983-ban készített reprezentatív szociológiai felmérés adataiból is, mely szerint nemzetiségünk felnőtt tagjainak jelentős része tájékozódik országos dolgainkról szlovák és cseh nyelvű lapokból (17 %-uk kizárólag szlovák vagy cseh nyelvű lapokat olvas). Hetilapunkat felnőtt lakosságunk 37 %-a olvassa rendszeresen, ami számunkra azt is jelzi, tartalékaink még bőségesen vannak. Ugyanakkor az életmód változásai a kulturális-művelődési szokásokat is megváltoztatták annyira, hogy ezzel a gonddal ne legyen egyszerű megbirkózni. A ma újságírójának ebben a munkában támpontul szolgálhat a közíró Fábry Zoltán (ezt a tevékenységét Szeberényi Zoltán vázolta előadásában), hiszen — a vitában is elhangzott — az olvasók konkrét riportalanyok konkrét problémáiról szeretnének olvasni lapjaink hasábjain, s nagyon-nagyon hiányolják a riportokból a szerző, az újságíró saját véleményét, állásfoglalását a leírtakkal kapcsolatban. Szi—-ts. KIÁLLÍTÁS Hangulatos faliszőnyegek A gobelinné, falikárpittá szőtt színes fonalak világát inkább társítja az ember fürge ujjú nöképzömüvész munkásságával, semmint megtermett, erőteljes alkatú férfi autonóm művészi alkotások létrehozására irányuló foglalatosságával. Olyannal, amit az illető művész nem mellékesen csinál, netán másokkal, csekélyebb tehetségű vagy kevésbé elismert „négerekkel” végeztet, hanem halálosan komolyan vesz. Márpedig a bratislavai Stefan Rabina erről győz meg bennünket kézzel szőtt textilképeivel, melyeket ez idő tájt a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeumban tekinthet meg az érdeklődő közönség. Kiállított munkái — köztük néhány munkaigényes, nagyméretű, valóban domináns darab — újkeletüek, nagyobbrészt az utóbbi két esztendőben készültek. Ékesen tanúsítják, hogy alkotójuk ihlető forrása a sokarcú természet. Egy-egy megkapó tájrészlet, a nyári forróságtól sárgán izzó levegöég, az alkonyat mélyzöldjében fehéren lobogó barackvirágzás, szelíd dombok földbarna vonulatai, vizek, erek, völgyekben tollászkodó párák sejtelmes halványkékjei . . . Színek kulturált világába zárt hangulatok ... A házilag festett gyapjúfonál és a kombinált szövéstechnika alkalmazásával Rabina jól fokozza alkotásainak plaszticitását, elevenségét. Ezzel az eljárással az Esős táj c. faliszönyegén például rendkívül érzékletesen ragadja meg azt a természeti állapotot, amikor megerednek az ég csatornái, s ugyanilyen elevenen hat ránk A tökési Duna-ág emléke c. nagyméretű munkája is, amely a kis-dunai vízi vegetáció buja tónusú, hangulatos világába kalauzolja el a nézőt. Ez utóbbi munkája kapcsán talán azt is elmondhatjuk — annál is inkább, mert e csallóközi vonatkozású textilkép genezisét is sejteti —, hogy Stefan Rabina ez év nyarán ott volt a hagyományos nyárasdi (Topotniky) képzőművészeti tábor oktatói között. A textilművészet egyfajta divatja ellenére azonban meglehetősen kevés hallgatója akadt itt, de talán éppen ezért reménykedhetünk további olyan textilképei megszületésében, amelyek ihletöje a varázslatos Kis-Duna mente s egyáltalán a csallóközi táj volt. A szerdahelyi kiállításra visszatérve: a legkülönbözőbb formájú és méretű, bő fantáziával és kifinomult ízléssel szőtt faliszőnyegeket a szerző ez évben festett tenyérnyi pasztelljeinek gazdag szinvilágú kollekciója egészíti ki. Bereck József SZÍNHÁZ A Magyar Területi Színház komáromi és kassai (Kosice) társulatának műsorterve: november 21. Többgyerekes agglegény — Komárom (Komárno) 19.30 november 22. Többgyerekes agglegény — Komárom 19.30 november 26. Többgyerekes agglegény — Nagymegyer (Calovo) 19.00 november 27. Többgyerekes agglegény — Dunaszerdahely (Dunajská Streda) 19.30 november 21. Leszállás Párizsban — Battyán (Botany) 19.00 november 22. Leszállás Párizsban —■ Kuntapolca (Kunová Teplica) 18.00 november 25. Leszállás Párizsban — Komárom 19.30 november 26. Leszállás Párizsban — Komárom 19.30 november 27. Leszállás Párizsban — Keszegfalu (Kamenicná) 19.00 (nŐ6)
