Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-11-11 / 46. szám
Hegyóriásaink tövében fekszik egyik legvonzóbb ősrégi városunk, a műemlékekben gazdag Keímarok, amelyre napjainkban — épp úgy, mint többi helységünkre — a múltban soha nem tapasztalt ipari és mezőgazdasági fejlődés jellemző. A tízezer lakosú Tátra-alji városka szüntelenül épül. Korszerű lakótelepein karcsú bérházakban nyújtanak otthont dolgozóiknak a legtöbb lakost foglalkoztató ipari üzemek: A Tatral'an, a Kelet-szlovákiai Baromfifeldolgozó. a tátrai helyi gazdálkodási üzem. az állami gazdaság és más kisebb üzemek. A város ősi magvában lévő épületek sora azonban a múltról — dicsőségről és viszontagságokról — regél. A település lakói már az ezerkétszázas évek vége felé megkapták a városi kiváltságokat és vásárjogot élveztek, tehát pezsgett itt az élet. A tizennegyedik században már fejlett iskolahálózattal, egyetemi szintű könyvtárral büszkélkedhetett a város. Nem csoda hát, hogy számos irodalmárt, neves személyiséget adott az évszázadok folyamán az országnak, olyanokat, akik tanulmányaikat a helyi líceumban végezték. Vonzotta a környék természeti szépsége és történelmi nevezetességű épületeinek sora a képzőművészeket is, akik közül sokan állandó lakhelyül választották a várost, mások idejártak ihletet meríteni, nyugodt, de tettre serkentő alkotóhelyet keresni. S nem eredménytelenül. Ezért van, hogy a település mindmáig úgy él sokak emlékezetében, mint a történelmi értékek, történelmi alkotások városa. KÖNÖZSI ISTVÁN felvételei a műemlék értékű épületekből mutatnak be néhányat. 1.) A legnevezetesebb építészeti emlék a 14—15. században épült gótikus kastély, amelynek restaurálását a városi múzeum végzi 2. ) Értékes műemlék az evangélikus fatemplom, melynek orgonasípjait 171 Síben készítették 3. ) A felújított 16. századi városháza. Az eredeti épületet tűzvész pusztította el. Mai formáját 1799-ben kapta 4. ) Az egykori líceum 5. ) Van még, ami felújításra szorul. ..
