Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-11-11 / 46. szám

— Ön nemcsak bemondó és konferanszié, de a zenei foszcrkcsztöscg titkára is. —- Zene nélkül nem tudom elképzelni az életemet. S ha tudná, hogy sok munkásember sem. olyanok, akikről — Pont egt hete. hogy először beszéltünk telefonon, aztán még nem tudom hányszor, mig régre létrejött ez a találkozás. Mindig ilyen elfoglalt ? — Ahelyett, hogy bármit mondanék, nézzen a naptá­ramba. Tessék, láthatja, rengeteg az elfoglaltságom. Sok a munkám, mégis örülök,- hiszen az ember csak a munkán keresztül valósíthatja meg önmagát. — Hogy már nem kezdő, hanem profi szinten dolgo­zunk. Jóval több a felkészült ember, és magasabb műszaki színvonalon közvetítünk s készítjük műsorain­kat. Ennek ellenére érvényes a mondás, hogy nagyon Elena Galanová és Milan Fried! a legrégibb ..föderációs" konferanszié-páros az idei Bratislavai Zenei Ünnepségeken — szokott pihenni. — .Az idén augusztusra nem.fogadtam el semmilyen meghívást, fölvételt. Olvasnivalóimat pótoltam és sokat úsztam. Imádok úszni. — lilsö helyszíni közvetítéséi, l95~-bcn éppen tornate­remből sugározta a Csehszlovák Televízió akkor egy esztendeje működő bratislavai stúdiója. — Igen, a Sokolská utcai iskola tornaterméből, ami nem véletlen, hiszen akkor az ország legjobb tornászai között tartottak számon. Természetesen, akkor még csak külső munkatársként dolgoztam a televízióban. — Az. első főiskolai évemben műépítészetet tanultain. Magda Husáková-Lokvencová beszélt rá. hogy hagyjam ott, menjek át a színművészetire. Az ő amatőr színjátszó­csoportjában dolgoztam, s nem sokat haboztam. A felvételi vizsgákat titokban tettem le. nehogy édesanyám megtudja, közben természetesen befejeztem az építésze­tin az első évet. mert én olyan vagyok, hogy amit egyszer elkezdek, azt be is fejezem. A tanáraim sajnáltak, hogy elmegyek, mert mindenből jól vizsgáztam, de mit tehet­tem volna, vonzott a színművészeti. Egyébként is kerü­löm azokat az embereket, akik nem hajtják végre azt. amit elterveztek. sokan azt hinnék, hogy nem érdekli őket a komolyzene. Ellenkezőleg, tapasztalataim azt mutatják, hogy hazánk­ban nagyon népszerű a komolyzene, rengetegen nézik műsorainkat. Beszélgetés ELENA GALANOVÁVAL — A népszerűségnek két oldala van. Az egyiken tisztelet, öröm. megbecsülés, a másikon viszont renge­teg. keményen elvégzett munka. Mert én minden műsor­ra. minden szereplésemre alaposan felkészülök. — Hihetetlenül nagy és folyamatos feszültségben élek. Kiváltképp olyankor, amikor egyenes adásban megy a műsor. Mint például ma. A kisagy am titokban inár arra figyel. — Igen. s már azon is töprengtem, mivel életszükség­letemmé vált. miket fogok nyugdíjasként csinálni, hogy ne hagyjanak el ezek a stresszhatások. — Alkuidnak, önmagával szembeni szigorának nyilván megfelelt, hogy a kiváló színházi mester, Jankó Borodáé volt az. osztályfőnöke. — Sőt. szerencsémnek tartom, s nemcsak én. de Milka Vásáryová és Bozidara Turzonovová is. hogy csak a legkiválóbb barátnőimet említsem. Olyan osztály vol­tunk. hogy hajtani kellett. Egymást húztuk, ösztönöztük, s aki nem tartott lépést, automatikusan lemorzsolódott. Ugyanis aki itt nem tetőtől talpig a pályának szenteli az életét, arra törv ény szerűen ez a sors vár. — És közben külön engedéllyel a tévében is dolgozha­tott. — Ami talán annak köszönhető, hogy már a főiskolá­ra kerülésem előtt is dolgoztam bemondóként, és konfe­ráltam. Néha egészen furcsa körülmények között. Em­lékszem egy illemtani műsorra, amelyben egy részvétet kiváltó figurát alakítottam. Be sem fejeződött az adás. az Sznf téri épület előtt már virággal várt egy néző. Akkor nagyon meghitt volt a munkánk, szinte mindnyájan ismertük egymást a tévében. Ma is kiváló emberekkel dolgozom, de már a hatalmas malomvölgyi épületünk is kicsinek bizonyul. — Mi a lényege az azóta eltelt három évtizednek'! nehéz fölkerülni, nevet szerezni, ám még nehezebb megtartani, megőrizni annak jó csengését. Ez még akkor is érvényes, ha azt mondom, hogy a televízióban az ember egyedül semmit sem csinálhat. — Égy van. Hihetetlenül fontos a munkatársi kör rangja, színvonala. A komolyzenei műsorokban olyan kiváló szerkesztővel dolgozom, mint Schreiber Ildikó: a tizenöt éve élő Musica vivába a zenetudomány élő enciklopédiája. Jaroslav Meier is bedolgozik, remekül érti a dolgát Jozef Novan rendező és Eadislav Stritz operatőr is. hogy csak néhányukat említsem annak ábrázolásához, hogy itt széles körű összmunka folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom