Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-11-11 / 46. szám
TÁJOLÓ KALENDÁRIUM 1821. november 11-én született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, orosz realista író. 1951. november 12-én balt nteg Konstantin Biebl cseh költő. 1916. november 15-én halt meg Henryk Sienkiewicz. Nobel-díjas lengyel író. 1806. november 16-án született Karol Kuzmány szlovák író és nemzetébresztö. , 1886. november 16-án született Miinnich Ferenc államférfi, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. November 17-e nemzetközi diáknap. KÖNYV Fagyos éjszaka A nagy október és az azt követő hősi időszak szinte valamennyi huszadik századi orosz irót megihlette, mint ahogy a nagy sorsfordulók mindig is hatással voltak az írókra. Tablószerüen és hitelesen azonban — mintegy beágyazva a történelembe — csupán két író ábrázolta, Mihail Solohov a Csendes Donban és Alekszej Tolsztoj a Golgotában. E két Író a nagy művek mellett kisebb terjedelmű, de éppoly jelentős művekben is megörökítette a mozgalmas időszakot. A Zrínyi Könyvkiadó nemrégiben Fagyos éjszaka címmel jelentette meg Alekszej Tolsztoj válogatott katonaelbeszéléseit és kisregényeit. A hagyományos stílusú, nagyrealista regényíró nincs a méltó helyén az olvasók körében. Kevesen olvassák műveit, a kiadók is mostohábban bánnak vele, mint kortársaival. Minden bizonnyal ezt a hiányt akarta befoltozni a kiadó ezzel a kis kötettel. Alekszej Tolsztoj mindkét világháborúban haditudósítóként vett részt, rengeteg jegyzetet készített, élményeit kisebb-nagyobb terjedelmű elbeszélésekben dolgozta fel. Az októberi eseményeket nem mindjárt értette meg, ezért is elemezte oly elmélyülten a már említett nagyregényében. 1918-ban Franciaországba emigrált — az ott irt regényei a legjobb emigránsregények —, és 1923-ban tért haza. Külföldön is élénken figyelte a hazai eseményeket, s alapos elemzés és a történelmi folyamatok összhangzása révén megértette népe hősi, gigászi küzdelmének értelmét, megértette, hogy hazája vajúdásában új élet van születőben. Hazatérése után írta polgárháborús elbeszéléseit, amelyek közül a legjobbak ebben a kötetben is szerepelnek. A Fagyos éjszaka címűben egy kis vasúti állomás védelmét írja le, miközben fanyar gúnnyal ábrázolja a fehérgárdisták kegyetlenkedéseit. Érdekes olvasmány A vipera című kisregénye. Kalandos történetében kissé romantikus eszközökkel mondja el egy fiatal lány viszontagságait a polgárháborúban, bemutatja az ország helyzetét, nehéz lélegzését. Ugyancsak érdekes olvasmányok az első és a második világháborúról írt elbeszélései. A kötet nagyobbik része a második világháború eseményeivel foglalkozik. Az Ivan Szudarev elbeszélései című ciklusban egy közkatona szemével láttatja az eseményeket. Kiemeli a hősi küzdelmet a hazáért, hitelesen ábrázolja az orosz jellemet, a hazaszeretet erejét, a kegyetlenkedö fasiszták iránti mindent elsöprő gyűlöletet. A lövészárkokban, a megszállt területen, a hátországban — mindenütt ugyanaz dúl az emberekben: a harc, a szakadatlan ellenál lás, a küzdelem minden helyzetben. A kötet érdekessége, hogy néhány új elbeszéléssel ismerkedhet meg a magyar olvasó: A Kaukázusi fronton és A hegyen című nagyobb lélegzetű elbeszélések most jelennek meg először magyar nyelven. A könyv még kapható könyvesboltjainkban. Mészáros Károly Mérleges idő Van egy a közösségét nyíltan vállaló író. Van egy közösség, mely nyíltan vállalja íróját. Az előbbi a fontosabb, az utóbbi következik belőle. Ez a közösség kiszorítható valahonnan. Ez a közösség beszorítható valahová. Sőt: sorsa, „csak azért is" túlélése is beszorítható. De most már nem valahová. A hányatott sors egy feszültséget keltő, tömör, lírai hangú prózában kaphat helyet. Egy költőien megirt, megformált kisregényben. Olyanban, amilyet Tamás Menyhért tud Írni. Az a Tamás Menyhért, akit egy olyan szülőföld éltet, melynek népcsoportja a megpróbáltatás, a szenvedés tanúja. A bukovinai székelyekről van szó. Az ő kitelepítéseik, meghurcoltatásaik, gyötrődésük kimondója az író. Közössége szószólója. A bizonytalan helykeresés, tépelödés, a sokszori önmarcangolás krónikása. A mégis egymáshoz ragaszkodó, szorosan összetartozó kivetettek megmutatója. Az övéi sorsának feltárója. Tamás Menyhért költőként indult. Három verseskötet után prózában próbálta kifejezni belső világát. A Mérleges idő egy kisregénytrilógia — Vigyázó madár, Esörácsok, Mérleges idő — zárókötete. Az író vallomása szerint a székely ősök által Bukovinába kivitt, a nyelvújítást megelőző erdélyi magyar nyelvet használja, s próbálja bizonyos sűrítéssel korszerűsíteni. Feladatának tartja egy népközösség nyelvén szólni. Róluk és értük. (Madách könyvkiadó. 1985) Ambrus Ferenc TELEVÍZIÓ A biztonság szigete Minden szülő vágya, hogy gyermekei számára megteremtse a „biztonság szigetét", azt a családi légkört, amelyben biztonságosan, körültekintően tudják őket felnevelni. E biztonság megteremtésére való törekedést igyekezett megformálni négyrészes televíziós játékában a Zelenkai szerző-házaspár, melyet az ostravai televízió az elmúlt két hétben sugárzott. Időszerű, mai téma, aki látta az első részt, az biztosan végigülte mind a négyet. Mert a Charvát családban lejátszódó események, a három gyermek — Pavla, Jana, Jirko — sorsa miatt aggódó szülők sok mai család sorsát tükrözték. Jana, a legfiatalabb, elárusitónöként dolgozik, s a szülők tapintatos, sokoldalú gondoskodása ellenére is „kicsúszik" a családból, olyan magakorabeli fiatalok közé keveredik, akik a család igyekezetével teljesen ellentétes Az anya, V. Galatiková es Pavla lánya, M. Fiserová példát szolgáltatnak számára. Pavla, az idősebb Jány orvos udvarlójával ugyan elégedettek, de viselkedésében kifogásolják a számukra idegen protekciókeresést, amelylyel Pavla a szíve választottjához szeretne közelebb jutni. A munkahelyén és otthon példásan viselkedő Jirko is szomorúságot okoz a szülőknek. Olyan kislányt választott magának élettársul, akinek „fölvágó" szülei nem illenek bele az ö egyszerű családjukba. S így akármilyen biztos alapokra is szerették volna a szülök építeni a biztonság szigetét, az élet buktatóitól, zsákutcáitól nem tudják megvédeni gyermekeiket. El kell fogadniuk és bele kell nyugodniuk a valóságba, hogy nemcsak a család neveli a gyermekeiket, hanem maga az élet is. Tanúi vagyunk annak, hogy az életet sem szülök sem a gyerekek nem élhetik „burokban", nem tűrhetik passzívan a körülöttük zajló változásokat. Az embernek magának kell formálnia sorsát, tudnia kell felismerni és megnevezni a jót és a rosszat, kiválasztani az utat, amelyen járni akar. Még akkor is, ha ez nem egyezik mindig a körülöttünk lévők elképzelésével. De mindezen túl a szülők példamutatása, a családban és a munkahelyen lévő becsületes magatartása olyan alapkőként marad a gyermekekben, amelyre mindig építeniük lehet és kell is. A tévéjáték mondanivalóját, tanulságát domborították ki alakításukkal a jól választott szereplők is, főleg a Charvát házaspárt alakitó Vera Galatiková és Miroslav Zounar, akik tökéletesen formálták meg az aggódó, gyermekeiért mindent megtevő szülőt. H. Zsebik Sarolta FILM Játszani kell! Ha jól számolom. Makk Károly rendező 1954-töl, amikor a Liliomfi filmváltozatával debütált, 18 egész estét betöltő filmet készített (nem említve számos tv-filmjét). Többek között az Elveszett paradicsom, a Macskajáték, az Egy erkölcsös éjszaka, az Egymásra nézve elismert rendezőjeként tartjuk számon. A Játszani kell! 1984-ben készült amerikai koprodukcióban, a film szövegkönyvét Franc Cucci irta. A tapasztalt magyar filmrendező ez esetben mintha elhagyta volna munkásságának, munkamódszerének eddigi jellegzetességeit, kiválóságát és egyediségét, s pontosan úgy, mint filmbéli kollégája, szunyókálva, szinte félkézzel, ráadásul az íróra és az operatőrre hagyatkozva csinálta volna végig ezt a szerepcserére épülő, szellemesnek mondható szalonjátékot. Az igazsághoz tartozik, persze, az is, hogy nem kevés iróniával rajzolta meg a filmbeli rendező figuráját. A „film a filmben" sztoriról van szó. A történések középpontjában Fitz (Christopher Rummer játssza), a Shakespeare- és Marlow-szinész, a Broadway sikeres, filmszerepről álmodozó sztárja és felesége Uly, a jónevü New York-i drámairónö áll. Lily (Maggie Smith) egyébként kiváló Shakespeare-szinész, mert éppen úgy tartja kedve, megírja és el is játssza kissé kopott házasságának történetét. A férfi főszerepet készülő új filmjében viszont nem a férjének szánja. Fitz megbántott férfiúi hiúságával új nevet és külsőt ölt és igy — immár Roberto olasz színészként — pályázza meg a „latin lover" szerepét. Meg is kapja. A producer mindenről tud, s elkezdődhet a forgatás. Mi sem természetesebb, hogy Magyarországon, merthogy üly egy jó magyar rendezőt talált a történethez (s valószínű, hogy a magyar stúdiók és műtermek külföldiek számára olcsó bérleti dijáról is hallott már). Makk Károly viszont, a film valódi rendezője, meg mintha állandóan távol maradna a történésektől, a filmbeliekre bízza azokat. Nagyon jó, hogy Fitznek mindenki bedől, különben mi lenne a filmből?! S a filmforgatás alatt idegen színészként udvarol a feleségének. Elvakultságában meg önteltségében nem veszi észre, hogy Lily a dialógusokba, melyek egyébként inkább színpadra valók, szőtte bele véleményét a házasságukról. A filmben nem látunk se többet, se kevesebbet, mint amikor amerikaiak játsszák Molnár Ferencet. A szerepcsere mellé egy kis felületesség, óvatosan adagolt jómodor, aztán a kényelmes lakosztályokban behütött italok (merthogy ehhez szokott a müvészházaspár), s a Broadway fényei helyett a Lánchidéi, az Atrium Hyatt-éi, a Hiltoné, a Halászbástyáé stb. Mindenki — a film valódi készítői és a filmbeli stáb is — ügyelt arra, hogy a házastársi összetűzés a tisztesség és a jóízlés határain belül mozogjon, sőt a szellemes játékosság uralkodjon benne. A főszereplők, az említett két nemzetközi hírű színész, élvezik a komédiázást. Sőt talán még jobban, mint a mozinéző, aki bármennyire is szeretne a jó szórakozás reményében bedőlni az ilyen szerepcsere valóságosságának, nem tud elandalodni. Friedrich Magda SZÍNHÁZ A Magyar Területi Színház komáromi (Komárno) és kassai (KoSice) társulatának műsorterve: november 14. A négy kalap — Kolárovo A négy kalap — Kolá-11.00 rovo 14.00 november 19. A pad — Nyitra (Nitra) 19.00 november 20. Többgyerekes agglegény — Komárom (Komámo) 19.30 november 14. Hárman a pádon — Szina (Serta) 19.00 november 15. Leszállás Párizsban ^— Gömörborka (Ge-merská Hőrka) 19.00 november 16. Leszállás Párizsban — Csíz (Ciz) 19.00 november 17. Leszállás Párizsban — Lelesz (Leles) 18.00 november 20. Leszállás Párizsban — Kassa (Kosice) 19.00
