Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-11-04 / 45. szám

Nem csupán dísz A fokhagyma és a hagyma koszorúba fonva áll el a leghosszabb ideig. A felfűzött termé­keknek esztétikai értékük is van, a parasztos stilusban berendezett hétvégi házaknak, kony­háknak kedvelt díszei. Ügyelnünk kell azonban arra. hogy a tárolásra kiszemelt hely száraz és szellös legyen. A télire való elraktározásra a legmegfelelőbb a tavaszi fokhagyma (a téli fokhagyma viszont nagyobb termésű). A fokhagymát időben vegyük ki a földből, mert különben gerezdjei széthullanak és ke­vésbé elálló (a tavaszi fajtát kb. augusztusban ajánlatos kiszedni). Egy négyszemélyes család évente kb. harminc kilogramm hagymaféle zöldséget (vöröshagyma, fokhagyma, újhagy­ma. metélőhagyma, póré) fogyaszt el. 1 Több tejterméket! A létfontosságú elem. a kalcium erőt ad a csontoknak, és fontos szerepre van az ideg­­impulzusok átvitelében, továbbá a szív rit­musának szabályozásában is. Hiánya töré­kennyé teheti a csontokat. Csontritkulásban leginkább az ötven évnél idősebb nők szen­vednek. Az ösztrogén hormon termelődésé­nek csökkenése ugyanis meggyorsítja a csontanyag veszteségét. A kellő kalcium­utánpótlás megakadályozhatja a betegség kitörését. Már fiatal korban napi 800 mg kalciumra van szüksége a szervezetnek. Idős férfiaknak 1 000, a klimax utáni nőknek 1 500 mg kalciumra is szükségük lehet. A kalcium feltehetően megelőzi a bélrákot is. Az ipari országok felnőtt állampolgárának kalciumhiányát fokozza a hús, az alkohol, a kávé, a tea fogyasztása és a dohányzás, mert mindezek elősegítik a kalciumkilúgozódást a szervezetből. A megfelelő kalcium-utánpxit­­lás biztosítására mindinkább önkiszolgálásra tér át a szervezet. Észrevétlenül kimossa a stabilizáló anyagot a csontvázból és a test más részeivel dolgoztatja fel. Minél intenzí­vebben megy ez végbe, annál törékenyebb a csont, annál gyakoribb a csonttörés. A kalcium tabletták szedése ugyan meg­akadályozza az idő előtti csontkopást, de klinikai kísérlettel még nem tanulmányozták e tabletták hosszabb időtartamú fogyasztá­sának hatását. Ezért a mesterséges adago­lás helyett jobb, ha előnyben részesítjük azoknak az élelmiszereknek a fogyasztását, amelyekben nagyobb mennyiségben jelen van a kalcium. Ilyenek főképp a tejtermékek. Kertészkedőknek Ültetés előtt a facsemeték gyökerein késsel vagy éles ollóval elsimítjuk a metszeslapokat. Egyidejűleg a gyökereket szükség szerint megkurtítjuk. Az ültetőgödröt ásóval kiszélesítjük — az ültetögödömek 1,0 X 1,0 m méretűnek és mintegy 0,6 m mélynek kell lennie — a szélekről a földet a gödör aljába dobjuk. A gödör aljára elhelyezzük a műtrágyát, amelyet a talajjal jól elkeve­rünk. Ha támasztékot akarunk tenni a facsemetéhez, a gödör közepébe karót verünk le. A gödörbe földet és komposztot lapátolunk. Ha a gödröt félig beszórtuk földdel (amire előnyös 2—3 héttel a tulajdonképpeni ültetés előtt sort keríteni), a facsemetét a gödör közeprébe állítjuk, miközben ügyelünk arra, hogy a facsemete gyökerei egyenesen legyenek a gödörben, majd a legjobb minőségű feltalajból lapáttal a csemete gyökereire szórunk, közben kicsit kihúzzuk, hogy kb. 5 cm-el magasabban legyen a talajban, mint a faiskolában nőtt. A facsemeték törzseit 20—30 cm-re felkupacoljuk. Azokon a területeken, ahol vízi- és mezeipockok, mezeinyulak kártevésére számíthatunk, sűrű fonatú drótkosárral körülvesszük a facsemetéket. v Kisállattenyésztőknek A takarmány- és a cukorrépalevelet nagyon szereti a sertés, de előfordulhat, hogy hasmenést kap tőle. Ezt megelőzhetjük, ha egyszerre kisebb mennyiséget adunk belőle az állatnak. Célszerű, hogy az egyéb lédús takarmány után kiegészítésként kapja. A még földben lévő répáról szedett levél tiszta, a betakarítás után szétszóródott leveles répafej viszont földdel kisebb-nagyobb mértékben szennyezett. Az ilyen — gép után összeszedett — takarmány etetésével legyünk óvatosak. A rép>a mellett a tököt is kedvelik a sertések, amely nagy víztartalmú, de sokféle vitamint, karotint tartalmaz, ráadásul édes. Szalay Zoltán rajza egy-egy családban, ha a szülők először házasok, három család rejlik (ha másod­szor vagy harmadszor nősültek, mentek férjhez, akkor több). S kezdődik a nagy lecke: az én családom, a te családod és a mi családunk viszonyainak kialakítása, el­rendezése. Nagy feladat, olykor művészet, hogy ki-ki elfogadtassa házastársával a saját családját, no meg szüleivel-testvérei­vel az új családját. S nem is mindig jár sikerrel a kísérlet. Alapszabály: a mi családunk kedvéért bizonyos engedményeket kell tenni, köl­csönösen el kell ismerni egymás rokonait, s olykor velük keli tölteni néhány órát. Ilyen­kor azt is illik elfelejteni, hogy az anyós és az após egykor hadakozott a házasság ellen, ez vagy az még ellenjelöltet is állí­tott ... Mert miért ne legyen rokonszenves az a család, amelyből szerelmesünk szár­mazik?! Hogyan kezelődnek hát a rokonok? 1. Házasság előtt elkövetett tetteikért, rá­galmazásaikért közkegyelemben részesi­­tendők. 2. Se a férj. se a feleség ne akarja társát elfordítani a szüleitől, mert ennek követ­kezményei a mi családunkban csaptódnak majd le leginkább. 3. Nem illik összehasonlítást tenni, hogy melyik a jobb család. Mindegyik olyan, amilyen. 4. A szülő ne gyalázza gyermekei előtt a hitvestársa rokonságát. A gyermek sokszor akaratlanul is „elszólhatja" magát, s kész a nagy családi botrány. 5. A rokoni kapcsolatokat ne hasznossá­guk, jövedelmezőségük szerint áptoljuk. 6. Megtörtént az is, hogy rokonaink rokon­szenvesek. Miért ne barátkozhatnánk hát velük?) A rokonainkon kívül szomszédaink is vannak (török átok!). Velük is illik jó vi­szonyban lenni, már csak azért is, mert a városi bérházakban akarva-akaratlanul be­lelátunk, belehallunk a szomszéd magáné­letébe. s ő is a miénkbe, hiszen mi is szomszédok vagyunk. Meg emberek, el­foglaltak, feledékenyek, s olykor-olykor rá­szorulnak egymásra. De — a közös helyisé­gek használata miatt — előfordul, hogy veszekszünk is. Pedig jobb barátkozni. Hogy hogyan? 1. Tartsuk meg a házirendet és mutassunk ptéldát szomszédainknak. 2. Tiszteljük a házfelügyelőt, ne nézzük le őt, és ne alázzuk meg hálapténzzel (hogy akkor adja nekünk a mosókonyha kulcsát, amikor mi akarjuk, mégha másnak ígérte is). 3. legyünk süketek, vakok és némák. Ne lássuk, amit nem akarnak nekünk megmu­tatni. ne halljuk, ami áthallatszik, ne be­széljünk arról, amit nem láttunk és nem hallottunk. 4. A rendbontókat, rontópálokat figyel­meztessük, ne hagyjuk, hogy a közös tulaj­dont tönkretegyék, a jóakaraté embereket terrorizálják (természetesen itt is be kell tartani az általános illemszabályokat). 5. Legyünk szívélyesek és viszonyainkat a kölcsönösség elvén alakítsuk. Ne mindig ugyanaz a fiatal mama vállalja a gyermek­megőrzést, ne mindig amaz a szomszéd legyen az ingyen-szerelő ... Vállaljuk néha a szerepcserét is! 6. A kölcsönkért feketekávét, cigarettát, szerszámot határidőre adjuk meg. A mi feledékenységünkre ugyanis feledékenység lehet a válasz, vagy a kölcsön megtagadá­sa. amikor kényszerhelyzetben vagyunk. 7. Társtulajdonosunk rovására ne terjesz­kedjünk. Ne foglaljuk el a pincéjét, ne rakjuk tele a közös folyosót, lépcsöházat saját, kidobni való lomjainkkal, ne tároljuk a szemeteskannánkat se a lépcsőházban. Ne büntessük őt azért, mert nem teszi meg velünk ugyanezt. 8. A ház tisztán tartásából ránk háruló feladatokat lássuk el. Nem törik le a dere­kunk. ha akkor is felvesszük az eldobott papirt, a törött üveget a lépcsöházban, ha nem mi vagyunk az ügyeletes takarítók. De ne is szemeteljünk fölöslegesen ugyanez­zel a felkiáltással! Ha mi vagyunk az ügye­letesek, mindig szórjuk fel a síkos utat, járdát, hátha épp a mi lábunk törne el... És néhanap söpörhetünk a más pertája előtt is, ha már úgyis benne vagyunk. (nŐ23)

Next

/
Oldalképek
Tartalom