Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-29 / 5. szám
Kutatási eredményeink Együtt könnyebb. Leegyszerűsítve valószínűleg így foglalható két szóba az az indíték, melynek köszönhetően 1949 januárjában hat szocialista ország létrehozott egy nemzetközi gazdasági szervezetet, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A szervezet — amelyhez azóta több ország is csatlakozott — feladata ismert: gazdasági összefogás, nemzetközi munkamegosztás útján elősegíteni a tagállamok népgazdaságának tervszerű fejlődését, gazdasági és technikai előrehaladásuk meggyorsulását, termelőerőik színvonalának, a termelékenységnek, valamint a nép jólétének emelkedését, a szocializmus közös gazdasági erejének növelését, s egyúttal a tagállamok fejlődésbeli különbségének kiegyenlítődését. A KGST munkájának eredményessége tehát meghatározó szerepet játszik valamennyi tagállam népe életszínvonalának alakulásában. Az egész emberiség jövője viszont egyre inkább a tudomány és a technika függvényévé is válik. A tudományos-technikai forradalom jelenlegi, minden bizonnyal történelmi jelentőségű szakaszában ezért természetesen a KGST is megkülönböztetett figyelmet fordít a tudományos munkára, amelyből hazánk tudósai is méltón kiveszik részüket. Szlovákiában a nemzetközi együttműködésből ezen a téren az SZSZK legfelsőbb tudományos testületé, a Szlovák Tudományos Akadémia vállalja magára az oroszlánrészt. Az SZTA tevékenységéről a kívülálló mégis oly keveset tud. Kutatási eredményeiről, azok gyakorlati felhasználásáról pedig talán még kevesebbet. Hogy minderről legalább némi tájékoztatást kapjunk, megkértük Norbert Szuttor akadémikust, a Szlovák Tudományos Akadémia elnökségének tagját, az Akadémia tudományos titkárhelyettesét, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Az SZTA tevékenysége kiterjed a társadalmi és természettudományi ágazatok széles skálájára, azonban valószínűleg van néhány olyan tudományág is, amelyekre az átlagosnál nagyobb figyelmet fordít az Akadémia. Melyek ezek ? — Elsősorban azok az alapvető tudományágak, melyek fejlődése ma társadalmi szempontból jelentősebb, a legfontosabb. Ezek melett azonban előtérbe kerülnek azok a fejlődő tudományágazatok is, amelyek majd a jövőben töltenek be minden bizonnyal fontos szerepet több népgazdasági ágazatban. Ide tartozik a biotechnológia, a génsebészet, a mikroelektronika, a számítástechnika, a környezetvédelem és sorolhatnám. — A tudományos kutatások eredményei azonban csak akkor válnak igazán a társadalom hasznára, ha gyakorlati felhasználást nyernek. Méghozzá mihamarabb. Mit tesz ennek érdekében az Akadémia? — Az SZTA — különösen az utóbbi időben — intenziven keresi ismeretei, tudományos kutatási eredményei gyakorlatban való mielőbbi alkalmazásának különböző módját, formáit. Ennek érdekében szoros kapcsolatot tartunk fenn több iparvállalattal, amelyek az ismert, hagyományos módon átveszik és alkalmazzák legújabb ismereteinket. De más, Ígéretes lehetőségekkel is próbálkozunk. Példa erre az SZTA és különböző iparágak vállalatainak több, közös vagy egyesített tudományos-kutató munkahelye. Ezenkívül egyre szaporodik az ún. tudományos-termelő intézetek száma, amelyekben lényegesen megrövidül az az időszak, amelyet a kutatás, fejlesztés, gyártás, illetve gyakorlati alkalmazás folyamata különben igénybe vesz. — Ma már az eredményes tudományos kutatás szinte elképzelhetetlen nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi együttműködés nélkül. Az SZTA kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, amelyek azonban különböző jellegűek. Mi határozza meg tulajdonképpen az Akadémia és egy külföldi tudományos intézmény együttműködésének milyenségét ? — A SZTA más tudományos intézményekkel való együttműködése a Csehszlovák Tudományos Akadémia egyezményei alapján folyik. Az évek során kialakultak a nemzetközi együttműködés legmegfelelőbb formái. Ezek nagyrészt kétvagy sokoldalú kapcsolatokon alapszanak. A sokoldalú együttműködés rendszerint egy bizonyos tudományos témakört foglal magába, amelyet több tudományos intézmény igyekszik közös erővel megoldani. A nemzetközi együttműködés harmadik módja pedig az ún. integrált tudományos programokban való részvétel, mint például az Interkozmosz, vagy a KGST-tagállamok alapkutatásait végző tudományos intézményekkel folytatott közös munka. Az SZTA, hasonlóan a CSSZTA-hoz túlnyomó többségben a szocialista országok, főleg a Szovjetunió tudományos akadémiáival, tudományos intézményeivel végez közös kutatásokat, de egyes tudományágakban nagy jelentőséggel bírnak a kapitalista országokkal való együttműködések is. — Mely tudományágakra jellemző leginkább a szocialista országokkal való együttműködés ? — A teljesség igényével nehéz lenne még csak felsorolni is valamennyit. Hiszen az országos kutatási tervfeladatok csaknem felét a Szovjet Tudományos Akadémiával, illetve a szovjet köztársaságot akadémiáival közösen próbáljuk megoldani. Ezek a feladatok főleg az orvostudományt, a mezőgazdaságot érintik, de ide sorolhatjuk az orvos-biológiát, több műszaki tudományt, így a gépesítést és az anyagkutatásokat is. Az NDK tudományos akadémiájával viszont figyelemreméltó eredményeket érünk el több fizikai és vegyészeti kutatásban. Pontosabban a szilárd anyagok fizikáját, a félvea KGST-ben zetök szerkezetét vizsgáló feladatokban vagy a cellulóz vegyi összetételét, illetve a faanyag optimális kihasználását vizsgáló eljárásokban. De említhetnék több, társadalomtudományt érintő munkát is, amelyben az NDK tudományos intézményei és az SZTA jelentős lépéseket tett közösen előre. A Magyar Tudományos Akadémiával folytatott együttműködés sokáig főleg a társadalomtudományokra, azok közül is a történelemre irányult. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb jelentőségük van a vízgazdálkodást és a környezetvédelmet érintő közös kutatásainknak is. A Bolgár Tudományos Akadémiával többek között kutatásokat folytatunk a robottechnika, az integrált termelőegységek terén, különös figyelemmel az ipari robotok automatikus vezérlési egységeinek tökéletesítésére. Ennyit talán rövid tájékoztatásként. — Az említett nemzetközi együttműködések tehát két-, illetve sokoldalú kapcsolatok alapján jöttek létre. De milyen feladatok hárulnak az SZTA-ra a KGST-tagállamok közös tudományos programjaiban? — Ezekből is csak néhányat említenék: ilyen pl. a szilárd ásványok fúrására szolgáló berendezés fejlesztése — ez nagyon fontos műszaki probléma, a csehszlovák gyártmányú szintetikus ipari gyémánt gyakorlati alkalmazását érinti, amellyel számos kutatóintézet, élén a bányaipari kutatóintézettel, foglalkozik. Ugyancsak igényes feladat éllé állítja tudósainkat a szupravezetés kutatása. Több új anyagot próbálunk ki, amelyek elektromos gépek készítéséhez használhatók előnyösen, pl. turbogenerátorok gyártására. Megemlíteném még a molekuláris biológia, a rákos daganatok kutatása terén ránk háruló feladatokat. Ez utóbbi tudományágazatban az SZTA Kísérleti Rákkutató Intézete tölti be a KGST-tagállamok hasonló intézetei között az irányító szerepét. E kutatóintézetünk készítette el pl. a KGST-tagországokban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedések pontos feltérképezését, amely segítségül szolgál a további rákkutatásban. E tudományos program egyik feladata volt pl. kivizsgálni néhány, az állatorvos-tudományban használatos bélféregirtó szer hatékonyságát. Ezt az SZTA Féregtani Kutatóintézete végezte el. Az Építésügyi Intézet pedig új módszert, szabványt dolgozott ki a betonszerkezeteket illetően, a betont veszélyeztető korrózió ellen stb. — Korábban említette az Interkozmosz nemzetközi tudományos programot Ennek keretében milyen feladatoknak tettek ezidáig eleget a csehszlovák tudósok ? A tudományos ismeretszerzésen kívül van valamilyen gyakorlati hasznuk is az ilyen és hasonló, bizonyára költséges nemzetközi tudományos programoknak? — Az Interkozmosz program keretében készítették el az SZTA Kísérteti Fizikai Kutatóintézetének dolgozói azt a monitort, amely a plazma mérésére szolgál a napszélben. De tudósaink részt vettek annak a berendezésnek a fejlesztésében is, amellyel kozmikus körülmények között lehet vért venni az űrhajósoktól, s a vért vizsgálni. Az Interkozmosz azonban nemcsak munkát ad tudósainknak, hanem hasznosítható adatokkal is szolgál, mint a legtöbb tudományos munka. Az e program keretében felbocsátott bolygók által készített űrfelvételek alapján oldják meg szakembereink pl. a kelet-szlovákiai síkság hidrológiai (víz) szabályozását. Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy az SZTA tudósai voltak azok, akik kidolgozták a űrfelvételek értelmezési módszertanát, bizonyítva, hogy a laikusok által sokszor megkérdőjelezett űrkutatásnak is van földünkön gyakorlati haszna. Köszönöm a beszélgetést. BARANYAI LAJOS
