Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-08-27 / 35. szám
Történelem a tűzhelyen című pályázatunkra beérkezett munkákból ezúttal néhány kelt tészta receptjét közöljük. Fazekas Mónika néprajzi gyűjtő Kéménden (Kamenín) lejegyzett ételek egyikéről a lakodalmi kulcsoskalácsról fényképet is küldött. A kalácshoz liszt kell és kb. negyedannyi cukor, mint liszt, hogy jó édes tésztánk legyen, azután só, élesztő, amit tejben felfuttatunk, és tej meg vaj, amennyi szükséges a nem túl lágy tésztához. A hozzávalókat jól összedolgozzuk, majd kilenc darab hosszú (mintegy 40 centis) hurkát sodrunk belőle. Nyolc hurkát rácsosán öszszefonunk. a kilencedikkel az egész köralakot körbekerítjük. Kicsit pihentetjük és megsütjük. Régen Kéménden a lakodalmas kulcsoskalácsot kemencében sütötték. Sütöttek ilyenkor még „tüskés kalácsot" is, amely csak annyiban különbözött a kulcsostól, hogy ebbe mind a kilenc szálat belefonták és nem kerítették körbe a kilógó végeket. Csepregi Gizella ugyancsak Kéméndröl küldte be a következő recepteket : Zsidórétes: Rácsos tészta ez is. A kelt tésztát kinyújtjuk és tepsibe tesszük. Cukorral kevert darált diót szórunk rá, majd újra egy lap tésztát. Erre cukrozott mákot hintünk. Ismét tészta következik, amelyet lekvárral megkenünk, és ugyanebből az édestésztából készített hurkákkal berácsozzuk. Miután megsült, négyzet alakúra szeleteljük, úgy szedjük ki a tepsiből. Káposztás hajtoványka: Kenyértésztából készítették valamikor. Kenyérsütéskor a kenyér tésztájából leszakítottak egy keveset. Két részre osztották és kerekre nyújtották mindkét darab tésztát. Az egyiket meghintették olajon vagy vajon pirított reszelt káposztával. Sózták, borsozták. A másikkal ezt betakarták, és a szélét körbe lenyomkodták, hogy a töltelék ki ne potyogjon. Tejfölös lángos: A lángoshoz is kenyértészta kell, de kenyérsütés nélkül is dagasztható. Kemence helyett megteszi a villanysütő is. A tésztát tepsibe teszszük. Egy doboz tejfölbe egy egész tojást ütünk. Ha nem elég sűrű a tejföl, liszttel sűrithetjük. A tepsibe nyújtott tésztát rácsszerűen bevagdossuk — ne túl mélyen! —, olvasztott vajjal meglocsoljuk, majd ráöntjük a tojásos tejfölt. Miután megsült, kockákra felszeletelve szedjük ki a tepsiből. Frissen nagyon finom. Ugyan nem tészta, de tejföl és tojás kell ahhoz a gyorsan készíthető ételhez is, amelynek a receptjét Nagy Rozália küldte be Alsóbodokról (Dőlné Obdokovce). A tejfölös tojáshoz előbb egy tálba leütjük a tojásokat — mondjuk ötöt-hatot —, sima liszttel behabarjuk, és annyi tejfölt öntünk hozzá, hogy a palacsintatésztánál sűrűbb legyen. Lábasban zsírt vagy vajat olvasztunk, mikor már jó forró, ráöntjük a tojáshabarékot és addig kevergetjük, mig egészen meg nem sűrűsödik. Aztán kisebb tűzön szép pirosra sütjük, és porcelán tálba kifordítjuk. Valamikor Pogrányban (Pohranice) a mosóasszonyoknak készített tejfölös tojást tízóraira a gazdaszszony. Pogrányban még a negyvenes években is termesztették a kendert és szőtték az asszonyok a vásznakat. A kendervászon ruha- és ágynemű tisztántartása pedig nagy gond volt. Nem is vállalkozott rá a gazdasszony egyedül, hanem öszszehívott öt-hat ismerőst, rokont, s a segítségükkel mosott a patakon. A mosóasszonyoknak pedig jó étel kellett, reggelire tejeskávé, ebédre mosós bableves, ez is gazdagabban volt elkészítve, mint máskor. És volt még tízórai is, a tejfölös tojás, amelyet a patakra vittek az asszonyoknak három-négy fej vöröshagyma, puha kenyér és egy liter bor kíséretében. Készül a kemendi ku/csoskalacs A különféle szépítőszerek, főleg az apróbbak (rúzsok, ecsetkék, szemhéjceruzák, tubusok) polcon való elhelyezése nem a legszerencsésebb, mert könnyen legurulnak. Magas szélű kosárkában vagy akár evőeszköztartóban viszont biztonságban vannak. Ezt bizonyítják képeink is. Névnapjukon e héten köszöntjük Ágoston, Beatrix és Erna, Rózsa, Erika, Egyed és Egon, István, valamint Hilda nevű olvasóinkat. Ágoston nevünk a latin Augustinus név Augustin rövidüléséből keletkezett. Az Augustinus név származéka, ez utóbbi jelentése: fenséges, fennkölt. E név viselőinek ajándéka lehet színes őszirózsacsokor, de bármilyen virágkülönlegesség is, hozzá kapjanak bölcseleti (filozófiai) műveket, vagy a „Tények és tanúk" sorozat éppen kapható köteteiből válogatást. Ámbár kaphatnak fennkötten „illékony" illatú, méregdrága illatszert, vagy arany ékszert is. Leginkább mégis az ókori római történetírók művei vagy vallástörténeti értekezések illenek nevükhöz. Beatrix nevünk latin eredetű, jelentése: boldogságot hozó. Eredetileg valószínűleg Szűz Mária mellékneve volt. E név viselői kapjanak kék madarat (talán papagájt), álmoskönyvet, kabalababát vagy más talizmánt, esetleg egy tucat könyvsorsjegyet (vagy Sportka-szelvényt), hátha szerencsét hoz nekik, hozzá színes rózsacsokrot. Erna nevünk az Erneszta önállósult német becézőjéböl származik, ez utóbbi az Ernst férfinév latinos formájának nőiesítése. Eredeti jelentése (ófelnémet): komoly, határozott (főképp a harcban). Nos, a komoly és határozott Ernák kapjanak komoly, rendkívül mutatós krizantémcsokrot, s hogy a „harcokban" is sikerrel álljanak helyt, mutatós ajándékcsomagot divatos színű arc- és szemfestékekből, krémekből, illatszerekből, testápolókból. Persze kaphatnak egyéb divatcikkeket is, ha az ajándékozó pénztárcája engedi... Rózsa nevünk régi magyar női név a hasonló közszóból. Természetes hát, hogy rózsacsokorral köszöntsük e név viselőjét, s ajándékozzunk neki hozzá rózsás vagy más virágmintás selymet, lenge kelmét (a jövő nyáron biztosan divatos lesz benne!!!, bár még a vénasszonyok nyarán is viselheti), vagy virágdíszes kitűzőt (pl. moduritból, fából, bőrből), tűzzománc ékszert. Mindenesetre olyasmit, aminek tüze és melege van. Erika nevünk a germán Erich, Erik férfinév latinos Ericus formájának nőiesítése. Jelentése: nagyrabecsült. A több országban elterjedt hiedelem ezt a nevet a görög eredetű Erika (magyarul: csarab) növényfaj nevével azonosítja. Ez az alacsony félcserje lila fürtös virágzatával hozzájárult e név népszerűsítéséhez, bár eredetéhez valójában semmi köze sincs. Ajándékozhatunk az Erikáknak lila orchideát, ékszertartó dobozt, nemes szőrmét, nemesfém ékszert, vagy márkás, különleges illatszert. Egyed nevünk a görögből latinositott Agidius rövidült formája, régi magyar olvasattal. Jelentése: pajzshordozó. Köthetünk nekik csokrot tüskés bogáncsfélékből, melyek kiszárítva egész télen díszíthetik lakásunkat, vagy kaphatnak kaktuszt, hozzá bőrből készült iszákot. levéltárcát, cigarettatárcát, tolltartót, vagy (pajza helyett) mellényt. Egon nevünk a germán Eckchard, Egbert, Egmont, Egwin ószász és középnémet becézőjéböl önállósult német név átvétele. E germán nevek eredetileg mind jó harcos, híres vitéz, védő jelentésüek, így hát a harcokhoz, a fegyverekhez, a dicsőséghez az Egonoknak is van némi közük. Kaphatnak hát lándzsarózsát, hozzá sakkot vagy más társasjátékot, vadászkést, de fényképalbumot régi fegyverekről, vagy könyvet egyéb régi hadi eszközökről (szlovák nyelven pl. szép kiállítású könyv kapható a hadihajókról), az ifjabbaknak pedig a Képes történelem köteteiből válogathatunk. István nevünk a régi magyar Istefán változat változatból keletkezett, ez pedig a német Stephanból, vagy a szláv Stefánból, mely a görög Sztephanoszból latinositott Stephanus rövidülése. Jelentése: virágkoszorú. Kapjanak hát virágkoszorút, hozzá elegáns bőrkesztyűt, divatos övét, tudományos-ismeretterjesztő könyveket. Hilda nevünk két név egybeesése. Ered az ófelnémet híltja szóból, ennek jelentése: harc, harcosnö, de a Hild(e) — kezdetű és a -hild(e) végű női neveknek is önállósult becézöje. Ennek a névelemnek a jelentése szintén harc. Kapjanak a mai Hildák lovagcsillagot (amarilliszt), hozzá divatos csizmát, övét, nadrágot, fémszálas blézert (páncél helyett). (nŐ23)
