Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-22 / 4. szám
ARANYTARTALÉKUNK: A TÖREKVÉSÜNK Saját kis gazdaságunkból, háztartásunkból kiindulva tudjuk, menynyire fontos, hogyan tervezzük az évi költségvetésünket. A jó gazda — gazdasszonv már többnyire úgy vátja az új évet. hogy elképzelésében, háztartási naplójában pontos számokkal jelöli meg. milyen bevétellel, kiadásokkal számol a család a kővetkező évben. így aztán nem érheti meglepetés, ha pl. a nagyfiúnak a szalagavatóra új ruha kell. a kisebbnek iskolatáskára, felszerelésre van szüksége, a lakást tatarozni kellene stb. De a jó gazdánál is van még jobb gazda. Az. aki az előző év költségvetését nem úgy zátja le, hogy fordít egyet a háztartási naplóban, hanem azt gondosan mérlegeli, elemzi: mik voltak a gazdálkodás gyengéi, hiányosságai. Mert ugye nincs az a tökéletes háztartás, ahol ne lehetne még valamin javítani. Például takarékossággal. Hol lehetne a koronát jobban megfogni, hogy a jövőben több jusson könyvre, nyaralásra ... Aki lelkiismeretes gazdája a család jövedelmének. az tudja, hogy így is lehet, sőt így kell gazdálkodni, tervezgetni. Nos. az állam háztartásában sincs ez másképpen. Már jóval az új év megkezdése előtt terveztünk minden munkahelyen, mígnem sok egyeztetés. tárgyalás, megfontolás után elkészülhetett az állami költségvetés, amelyet a Szövetségi Gyűlés még decemberi ülésén emelt törvényerőre. A napisajtóból már ismetjük a pénzügyminiszteri beszámolót, amelyből kitűnik, hogy milyen bevételekkel, illetve kiadásokkal számolunk ebben az évben. Az állami költségvetést felelős vezető dolgozóink is a jó gazda módszerével építették fel: vagyis magába foglalja gazdasági vezetésünknek azt a törekvését, hogy erőforrásainkat gazdaságosan használjuk fel, és mozgósítsuk a munkatermelékenység növelésének minden tartalékát. A C.SKP KB utóbbi, 12. ülése részletesen elemezte, milyen feltételek mellett érhetjük el népgazdaságunk intenzív fejlesztését. Ezek ismerete természetesen nemcsak üzemek, gazdaságok vezető dolgozóinak az ügye. hanem közügy, minden egyes dolgozónak ismernie kellene, munkája hol. hogyan, mivel kapcsolódik be az üzemébe, az üzemé pedig a társadalom egészébe. Ebben az évben minden nyersanyagnak, munkaerőnek és munkaeszköznek pontosan meghatározott helye van. számolnak vele. építenek rá. Semmi sem pazarlódhat el értékét veszítve. Ez nem azt jelenti, hogy az új költségvetés a múlt évinek átmásolása. Hiszen csupán a tudományos — műszaki fejlesztésre 7,7 százalékkal többet fordítunk, mint az elmúlt évben. Az megint más kérdés, hogy ebből a ráfordított pénzösszegből majd mennyi hasznot nyerünk, főleg külkereskedelmi cserearányait mennyivel sikerül javítanunk, és ezzel összefüggésben életszínvonalunkat is emelni. Az állami költségvetésnek akármelyik oldalát vizsgáljuk — a bevételek vagy kiadások tételeit —, mindenben a gazdaságosságra törekszünk. A vállalatok vezetőinek meg kell találni azokat az ösztönző eszközöket, amelyek még nagyobb erőforrások megteremtésére ösztön,zik a dolgozókat. Bár igaz az is. hogy ezt az ösztönző erőt minden becsületes dolgozó önmagában fejleszti ki, mert jogosan várunk a pult egyik oldalán friss tejre, kifogástalan minőségű tévékészülékre, hűtőszekrényre, divatos ruhára, cipőre, jóízű kenyérre, péksüteményre .. . De kinek-kinek kötelessége az is, hogy keze alól ugyanilyen minőségű áru, fogyasztási cikk kerüljön a pultra mások elé is, s hogy a további feldolgozást igénylő félkész termékek, alkatrészek, a másik gyárba idejében és megfelelő minőségben érkezzenek. Főleg a minőségről van szó. Mindenből olyat és annyit gyártsunk, amilyenre és amennyire szükség van. És persze annyi költség ráfordításával, amennyire éppen szükség van. Ezen a ponton tehát a háztartási napló akár egyenlő is lehet az állami költségvetéssel. Sok kicsiből áll össze az egész. És ebben az egészben minden egyes dolgozó becsületes, megfontolt, gazdaságos munkájára szükség van. Az állami költségvetés tételeit mindenkinek figyelembe kell vennie, feladataink pontos ismerete, munkánk jó szervezése, ellenőrzése, tartalékaink feltárása, termékeink gazdaságos felhasználása, a nyersanyagokkal való takarékoskodás közügy, egyénenként is felelősek vagyunk mindezért. A tervek reálisak: a megvalósításukhoz szükséges töke, aranytartalék az egész ország lakosságának törekvésében van. Mindannyiunk javára. MEGYERI ANDREA Kono/si I in felvétele Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja XXXIV. évfolyam Szerkesztőségi titkár: NESZMÉRI RÓZA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata., 812 64 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava, Martanoviőova 20. Telefon — titkárság: 585-19: főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyed évre 36,40 Kős. — Külföldi megrendelések: A Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 810 05 Bratislava. Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: évi 180,— Ft — Csekkszámlaszám MNB 215-96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaőiame n. p„ 042 67 Koáice. Svermova 47. Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: A tél örömei. Nagy László felvétele
