Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-09 / 15. szám
(nő/i5) A karikatúra poénja a rejtvény fő soraiban olvasható. Készítette: l_ L. 11. számunk rejtvényének helyes megfejtése: — Már megint ugyanazt a kazettát tetted be. Sorsolással könyvet nyert: Ádám Ida, Újbást (Nová BaSta), Pintér Mihályné, Berencs (Branfi), Tánczos Anna, Ounaszerdahely (Dunajská Streda), Bitter Piroska, Csallóközaranyos (Zlatná n/O.), Horváth Mária, Szőgyén (Svodin). [t á j o l ó'] KAX&VlVJfojUYn 1855. április 11-e a politikai foglyok és antifasiszta harcosok nemzetközi szolidaritásának napja. 1905. április 11-én született József Attila magyar költő 1695. április 13-án halt meg Jean de La Fontaine francia költő. 1805. április 13-án született Hacsatur Abovjan, az örmény irodalmi nyelv és irodalom megteremtője. 1930. április 14-én halt meg Vlagyimir Vlagyímirovics Majakovszkij szovjet költő. 1765. április 15-én halt meg Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós, költő, publicista, az első orosz egyetem megalapítója. 1830. április 16-án született Katona József magyar drámaíró. Az úriszék előtt A könyvkiadó precíz gondoskodásának, valamint Gál Farkas szerző szorgalmának, hozzáértésének köszönhetően ismét egy minden tekintetben jó könyvet vehetünk kezünkbe. Hogy mindent jól megérthessünk, szükségesnek tartjuk elmondani a következőket: A régi Magyarországon már a 14. század elején szokássá vált, hogy a jobbágyok az igazságszolgáltatást elsősorban a földesuraktól kérhették. Később a király némelyik földesúrnak a bűnügyekben való bíráskodás jogát, vagyis a pallosjogot is megadja. Az 1351. évi XVIII. törvénycikk a bűnös jobbágyokat már egyenesen a földesúri bíráskodás alá rendeli. Akkor vetik meg az alapját az úriszék bírói hatalmának. mely azután kiterjedve a jobbágyok magán- és büntetőjogi ügyeire, általános szokássá válik, s 500 éven keresztül (1848-ig) jelent halálfélelmet és tragédiát a földesurak fennhatósága alá tartozók számára. Az úriszék nem válogatott a legborzalmasabb kinvallatási és büntetési eszközökben, ha a maga igazát és jogát akarta érvényesíteni a számára teljesen kiszolgáltatott jobbágyokkal szemben. A legsúlyosabb bűnök közé a robotmegtagadás, a boszorkánykodás, a paráználkodás, a káromkodás, a lopás, a zendülés és házasságtörés tartozott. „A korabeli iratok tele vannak a hatalmaskodás és a kegyetlenkedés megdöbbentő eseteivel" — írja Gál Farkas. Bizonyára ez a felismerés vezette őt arra, hogy az úriszéket és az előtte tárgyalt eseteket az olvasóknak bemutassa. A korabeli periratok megsárgult lapjairól összegyűjtött eseteket öt csoportra osztotta a szerző (Parancs ellenére; Boszorkányok, hítszegők; Ördögi incselkedés; Rablók, tolvajok; A hóhér pallosán). Gál Farkas könyve mindenkinek ajánlható, aki a múltat, a nép egykori sorsát akarja megismerni. Elolvasása után jobban megértjük, miért voltak Dózsa Györgyök, miért panaszkodott Tiborcz és a hozzá hasonlók sokasága. Az is bizonyára világosabb lesz, miért volt olyan jelentős az 1848/49. évi polgári demokratikus forradalom, mely a jobbágy-rendszert s vele együtt az úriszék szomorú emlékű intézményét is eltörölte. (Madách—Móra. 1984) KOZMUVELODES r Kazinczy Nyelvművelő Napok A CSEMADOK KB évről évre ismétlődő rendezvényeinek egyik legfontosabbikára, a Kazinczy Nyelvművelő Napokra idén március közepén került sor. A több társrendező közreműködésével lebonyolított kassai (Koéice) találkozón idén is szép számban vettek részt pedagógusok, újságírók, szerkesztők s nyelvünket féltő és ápoló laikusok. A három nap alatt érdekes, értékes előadásokat hallottunk. Rácz Endre az ifjúság nyelvével foglalkozott előadásában, az ugyancsak Budapestről érkezett, a tévéből és a rádióból is jól ismert Grétsy László a szaknyelvek kérdését boncolgatta. Fodor Zoltán az iskolarendszer átszervezésével kapcsolatos kérdésekről, Fibi Sándor pedig a CSEMADOK KB nyelvi szakbizottságának munkájáról szólt. Két előadó helyett is sikeresen ugrott be Mokány Sándor, a Komensky Egyetem vendégtanára, aki érdekesen beszélt a kommunikáció nyelven kívüli eszközeiről, a gesztusokról, a mimikáról. Kovács László a hazai magyar nyelvjárásgyűjtés eredményeit, de különösen gondjait, nehézségeit ecsetelte. Egyetértünk abban, hogy a gyűjtésbe kapcsolódjon be minél több pedagógus. Például úgy, ahogy azt a vitában felszólaló tanárnő elmondta. Ő ugyanis házi feladatul adta a gyerekeknek, hogy gyűjtsék össze a falujukban valamikor használatos, félig mór a feledés homályába merült dűlőneveket. A hogyan tovább-ra pedig az érdeklődők minden bizonnyal választ kapnak a CSEMADOK KB nyelvjárásgyűjtö csoportjának tagjaitól. A jelenlevők szempontjából a leghasznosabb előadás minden bizonnyal Mayer Judité volt, aki bőséges példaanyag felhasználásával mintegy tükröt tartott elénk, ilyenek vagyunk, így beszélünk. S ez a tükörbe nézés, ez a szembesítés nem megnyugtató. Beszédünk hemzseg a tükörfordításoktól, magyartalanságoktól. Van mit tennünk a szép beszéd érdekében! Idén először terminológiai vetélkedőre is sor került Kassán, tizenegy huszonöt éven aluli fiatal részvéteiével. Érdemes e versenyt továbbgondolni, s kiterjeszteni valamiképpen a kisebb gyerekekre is, akár játékos nyelvi vetélkedő formájában, ahogyan azt Grétsy László javasolta. A szép magyar beszéd országos döntőjének résztvevői átlagos teljesítményt nyújtottak, ami azt bizonyítja, hogy sok iskolában a válogatás, a felkészítés talán nem történik elég körültekintően. Pedig fontos, hogy a pedagógusok hatására, irányításával minél több gyerek tudatosítsa a helyes kiejtés és a szép beszéd fontosságát. A két kategória győztese Hamerlík Barnabás, illetve Vajda Barnabás, lett, a legjobb fogalmazásért járó különdíjat megérdemelten Csala Eszter kapta. A közönségdíjat Lánczos Zoltán nyerte. Jó lenne, ha jövőben is egyre többen jönnének el a Kazinczy-napokra. s nemcsak a magyar szakosok éreznék kötelességüknek anyanyelvűnk ápolását, hanem mindenki, aki e nyelvet sajátjának vallhatja. Tőlünk függ, rajtunk — mindnyájunkon múlik, hogyan beszélnek majd gyermeke-BERTHA ÉVA
