Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-26 / 13. szám
Híres a medvesalji lakodalom, a hetedhét falura szóló vigalom, a sokféle ceremónia, amely az új pár szerencséjét, boldogságát hivatott megerősíteni, no meg a házasfelek ügyességét, alkalmasságát teszi próbára, és híres a kelengye, amellyel szekrények sorát rakják teli, s amelynek előállítása a szülők nem kis erőfeszítésébe kerül manapság is. így volt régen is. A kelengye mennyisége, minősége lényeges szerepet játszott a házasság megkötésében. Nehogy csalás történjen, a menyasszony még az esküvő előtti szombaton köteles volt kiállítani a magos ágyat és a sifont, a szekrényt, és fogadni a kelengye-nézőbe érkező vendégeket, rokonokat, ismerősöket. S ha valaki arra vetemedett, hogy a menyasszonyt egy hirtelen mozdulattal bedöntse a sifonba — csupáncsak a teljes bizonyosság kedvéért, hogy a szélre kiállított lepedők, abroszok, kendők, törlők sora mögött, még további sorok következnek-e, nem csak papírral van-é kitömve a többi —, szegény menyasszony, még ezt is köteles volt szó nélkül eltűrni. Kár, hogy a sok szép kelengyébe készült vászonból, alig talál már valamit a Medvesalját járó érdeklődő. Deáknééknál Vecseklőn (Ve- Celkov) — ahol a régi lakodalmi szokások színes elbeszélését hallottuk —, néhány, szálhúzásosvagdalásos technikával készült abrosz, asztalkendő, törlő-mintát választottunk. A minták egyszerűek, geometrikusa^ a szálhúzásos-vagdalásos technikát néhol laposhímzés egészíti ki. A hímzőfonal színes pamut. a mindig alapot jelentő fehér mellett kedvelt szín a kék, a türkiz, a narancssárga. Egy mintasorban két-három színnél több nincs. Az abroszok, kendők szélét díszíti egy-egy csíkminta, amelyet még monogram vagy a készítő teljes neve egészíthet ki. KOCSIS ARANKA Kelengyébe
