Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-26 / 13. szám
(nő/i3) X Rejtvény. 1. rész Az argon jele Kis termetű. vörös szövő tehén Bolgár ±m___ Rejtvény. 3. rész A kés pereme« Ódon Rejtvény. 2. rész Királyság Afrikában Hjdrogtw Azonos betűk szrvárványhártyáfának gyűlt» ... -kart Élőlények Névelő Hiányos sett ...-nogg. ital Férfinév E.E.R. Gyász mis« Cseh fró » * ipsziton A radon jele k Afrikai áUat Némér. kötózr Forog Sas - szlovákul Angol sark-Azon a helyen Rádiusz Ittríum Kórus Szekun dum Hangnem Talajművelő eszköz Ugipoita Oxigén Szenegál Ugyan Vaspánt névelővel Kártyajáték Svédország egyík városából való Rag Névelő Betűt vet Illusztráció A kálium Ü2___ Csermely Morzehang R.B.M. Létezik Mohámé dán jogtudós T.MS. Kötőszó k * .. .dale, kutyafajta A rénium )®*e Nitrogén Azonnal Sándor Névelő Antal Város az NSZK-bon Névelő Rejtvényünk megfejtése, a karikatúra poénja a fő sorokban olvasható. Készítette: L L. 9. számunk rejtvényének helyes megfejtése: — Elromlott a komputer, ki tud összeadni. Sorsolással könyvet nyert: Pavlík Györgyné, Snina, Kukolik Denisza, Nagykapos (VeT. Kapu$any), Kalmár Ilona, Nagymegyer (Calovo), Szépe Renáta. Kotárovo, Zala Zsuzsa. Ipolyság (Sahy). (nő is) [t á j o l ó') KAX&WVjMZJWM Március 27-e a színházi világnap. Március 28-a a pedagógusok napja. 1885. március 28-án született Rudolf Dóstól cseh botanikus. 1925. március 28-án született lnnokentyij Szmoktunovszkij szovjet színész. 1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső magyar költő. író, műfordító. 1900. március 29-én született Jifi Wolker cseh költő. 1820. március 30-án született Andrej Sládkovic szlovák költő. 1135. március 30-án született Mose ben Maimon zsidó filozófus. 1900. március 31-én született Szabó Lőrinc magvar költő. Április 1-e a madarak világnapja. Április 2-a a gyermekkönyv világnapja. IRÓDIA 6, 7 Olvastam egy jó novellát. Bizony nem esik meg mifelénk mindennap az ilyesmi. Az írás címe: Az igazság útja. Szerzője: Hogya György. Hogyáról tudom, hogy pályakezdő — bár életkorát tekintve (jövőre már ő is belép a harmincasok táborába) nem tartozik a legfiatalabbak közé —, eddig mindössze két-három írást ha publikált a központi lapokban, így örömöm ettől még nagyobb lesz. Hiszen egy időben úgy látszott, hogy a pályakezdők jelentkezésének segítését, kibontakozásának lehetőségeit illetően irodalmi életünkben — s különösen érzékelhető volt ez novellista-utánpótlásunk jelentkezésével kapcsolatban — valami nincs rendjén. Ám egy-két esztendeje változni kezdenek a dolgok ezen a téren is, és aki alaposabban odafigyel az irodalmunk berkeiben észlelhető mozgásokra is, az örömmel jegyezhette meg magának Tálamon Alfonz, Czakó József, Tóth Anikó és Hogya György nevét. Abból az ötven-hatvan főnyi — vagy talán még ennél is nagyobb létszámú — seregletből, amely pályakezdőink törzsgárdáját alkotja, s amely az IRÓDIA gyűjtőnév alatt — a CSEMADOK érsekújvári (Nővé Zámky) helyi szervezete és az érsekújvári járási könyvtár bábáskodása mellett — próbálgatja szárnyait. Hogya György novelláját is azoknak a sokszorosított füzetkéknek az egyikében — a 6-os számúban — olvastam, amelyeket az említett szervezet és könyvtár jelentet meg rendszeres időközönként az irodalommal még csak kacérkodó, vagy magukat az irodalomnak már erősen elkötelezett fiatalok munkáiból. A közelmúltban már a 6. és a 7. számú füzet jutott el hozzám Érsekújvárból. Hogya írásán kívül még Krausz Tivadar lényeget megragadó, okos okfejtéssel megírt elemzése keltette föl leginkább az érdeklődésemet, amelyet Az igazság útján-hoz fűzött. (Kerülnie kellene viszont a nyelvi slamposságot, a kócosán hagyott mondatokat.) Ugyancsak Krausz tehetségéről árulkodik a Feliinger Károly verseiről írott elemzése is, bár ezt az írását gondolatiságában, vonalvezetésében nem lehet éppen letisztultnak nevezni. Mindenesetre lenyűgöző, s mifelénk ugyancsak meglehetősen ritka vehemenciával vetette bele magát Krausz Tivadar az irodalomba. Nevét egyébként az Iródia következő, 7-es számmal jelzett füzetében is megtalálhatjuk; ezúttal versek fordítójaként. A szerény külsőségekkel készülő kiadványnak ezt a számát ugyanis teljes egészében a műfordításoknak szentelték a kiadók. Üdvös lenne, ha e fiatalok a jövőben más irodalmak, kultúrák és nyelvek felé is ugyanolyan érdeklődéssel fordulnának, mint most a cseh és a szlovák felé. Kár azonban, hogy mostani műforditásfüzetük a gyenge nyomás miatt csak üggyel-bajjal — minimum egy dioptria árán — olvasható. Tóth László FOLYÓIRAT Filmvilág Nemeskürty István programnyilatkozata indítja az új arcú, terjedelemben soványabb filmkultúra idei első számát: A Magyar Filmintézet „munkájának folyamatos dokumentuma, mércéje és figyelemmel kísérője az Intézet folyóirata, a Filmkultúra. E számtól kezdve havi folyóiratként jelenik meg." A kulturális irányítás és a szakemberek az egykori Filmtudományi Intézet átszervezésével igyekszenek megteremteni a feltételeket a magyar film és kritika továbbfejlődéséhez. Az előrejelzés szerint a „lapokat" úgy osztották ki, hogy mindenki nyerő legyen: közönség, film. kritikus egyaránt. A sorban az első rovat, a Mérleg, egy francia s egy angol kritikus láttatja korunk magyar filmművészetét. Az angolszász kultúrán nevelődött látásmód megfogalmazója, Neil Sinyard mindenképp más premiszszákból indul ki, mint a marxista filmkritika — a magyar filmet mégis, e tükrön keresztül is izgalmasnak tartja. Jean Rerre Jeancolas a magyar film utolsó húsz évét feldolgozó könyvéről, a magyar film francia fogadtatásáról nyilatkozik. Két kritika is foglalkozik Tarr Béla Őszi almanach című új filmjével. Míg Kovács András Bálintot az érdekli, melyik határon át hagyja el Tarr Béla a dokumentarizmus birodalmát. Fenyves Katalin inkább a film tartalmi és végső mondanivalójával foglalkozik. Abban mindketten megegyeznek, hogy minden eddigi filmjénél jóval stilizáltabban mutatja meg a fiatal rendező, hogy „nem tudunk élni". A Kritikák c. rovat egyik írása Karel Kachyna cseh rendező 1982-ben forgatott filmjéről a Fele-barát-nömről szól rokonszenvezöen. A Film-múzeum c. új sorozat John Ford ötven évvel ezelőtt forgatott filmjét, A besúgót mutatja be. Ketten is vállalkoztak arra, hogy Margaret Mitchell bestsetlerjének, az Elfújta a szélnek a titkát, valamint a belőle készült film hatásmechanizmusát megfejtsék. A folyóirat egyik .meglepő információkkal szolgáló elemzése a magyar filmek szovjetunióbeli reklámozására készült újságszövegek alapján íródott. A Montázs című rovat többi írása folyóiratokból, könyvekből idéz a megszokott módon és formában. Az új arcú Filmvilág azonban — e gazdagnak tűnő felsorolás ellenére —, úgy érzem, amit nyert a réven, elvesztette a vámon, amit nyert rendszerességben, elvesztette színességben. Nagyvendégi Éva
