Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-26 / 13. szám

(nő/i3) X Rejtvény. 1. rész Az argon jele Kis termetű. vörös szövő tehén Bolgár ±m___ Rejtvény. 3. rész A kés pereme« Ódon Rejtvény. 2. rész Királyság Afrikában Hjdrogtw Azonos betűk szrvár­­ványhár­­tyáfának gyűlt» ... -kart Élőlények Névelő Hiányos sett ...-nogg. ital Férfinév E.E.R. Gyász mis« Cseh fró » * ipsziton A radon jele k Afrikai áUat Némér. kötóz­r Forog Sas - szlovákul Angol sark-Azon a helyen Rádiusz Ittríum Kórus Szekun dum Hangnem Talaj­művelő eszköz Ugipoita Oxigén Szenegál Ugyan Vaspánt névelővel Kártya­játék Svédor­szág e­­gyík vá­rosából való Rag Névelő Betűt vet Illuszt­ráció A kálium Ü2___ Csermely Morzehang R.B.M. Létezik Mohámé dán jogtudós T.MS. Kötőszó k * .. .dale, kutyafajta A rénium )®*e Nitrogén Azonnal Sándor Névelő Antal Város az NSZK-bon Névelő Rejtvényünk megfejtése, a karikatúra poénja a fő sorokban olvas­ható. Készítette: L L. 9. számunk rejtvé­nyének helyes megfej­tése: — Elromlott a komputer, ki tud össze­adni. Sorsolással könyvet nyert: Pavlík Györgyné, Snina, Kukolik Denisza, Nagykapos (VeT. Kapu­­$any), Kalmár Ilona, Nagymegyer (Calovo), Szépe Renáta. Kotáro­­vo, Zala Zsuzsa. Ipoly­ság (Sahy). (nő is) [t á j o l ó') KAX&WVjMZJWM Március 27-e a színházi világnap. Március 28-a a pedagógusok napja. 1885. március 28-án született Rudolf Dóstól cseh botanikus. 1925. március 28-án született lnnoken­­tyij Szmoktunovszkij szovjet színész. 1885. március 29-én született Kosztolá­nyi Dezső magyar költő. író, műfordí­tó. 1900. március 29-én született Jifi Wolker cseh költő. 1820. március 30-án született Andrej Sládkovic szlovák költő. 1135. március 30-án született Mose ben Maimon zsidó filozófus. 1900. március 31-én született Szabó Lő­rinc magvar költő. Április 1-e a madarak világnapja. Április 2-a a gyermekkönyv világnapja. IRÓDIA 6, 7 Olvastam egy jó novellát. Bizony nem esik meg mifelénk mindennap az ilyesmi. Az írás címe: Az igazság útja. Szerzője: Hogya György. Hogyáról tudom, hogy pá­lyakezdő — bár életkorát tekintve (jövőre már ő is belép a harmincasok táborába) nem tartozik a legfiatalabbak közé —, eddig mindössze két-három írást ha publi­kált a központi lapokban, így örömöm ettől még nagyobb lesz. Hiszen egy időben úgy látszott, hogy a pályakezdők jelentkezésé­nek segítését, kibontakozásának lehetősé­geit illetően irodalmi életünkben — s külö­nösen érzékelhető volt ez novellista-után­pótlásunk jelentkezésével kapcsolatban — valami nincs rendjén. Ám egy-két esztendeje változni kezde­nek a dolgok ezen a téren is, és aki alaposabban odafigyel az irodalmunk ber­keiben észlelhető mozgásokra is, az öröm­mel jegyezhette meg magának Tálamon Alfonz, Czakó József, Tóth Anikó és Hogya György nevét. Abból az ötven-hatvan főnyi — vagy talán még ennél is nagyobb létszá­mú — seregletből, amely pályakezdőink törzsgárdáját alkotja, s amely az IRÓDIA gyűjtőnév alatt — a CSEMADOK érsekúj­vári (Nővé Zámky) helyi szervezete és az érsekújvári járási könyvtár bábáskodása mellett — próbálgatja szárnyait. Hogya György novelláját is azoknak a sokszorosí­tott füzetkéknek az egyikében — a 6-os számúban — olvastam, amelyeket az emlí­tett szervezet és könyvtár jelentet meg rendszeres időközönként az irodalommal még csak kacérkodó, vagy magukat az irodalomnak már erősen elkötelezett fiata­lok munkáiból. A közelmúltban már a 6. és a 7. számú füzet jutott el hozzám Érsekúj­várból. Hogya írásán kívül még Krausz Tivadar lényeget megragadó, okos okfej­téssel megírt elemzése keltette föl legin­kább az érdeklődésemet, amelyet Az igaz­ság útján-hoz fűzött. (Kerülnie kellene vi­szont a nyelvi slamposságot, a kócosán hagyott mondatokat.) Ugyancsak Krausz tehetségéről árulkodik a Feliinger Károly verseiről írott elemzése is, bár ezt az írását gondolatiságában, vonalvezetésében nem lehet éppen letisztultnak nevezni. Minden­esetre lenyűgöző, s mifelénk ugyancsak meglehetősen ritka vehemenciával vetette bele magát Krausz Tivadar az irodalomba. Nevét egyébként az Iródia következő, 7-es számmal jelzett füzetében is megtalálhat­juk; ezúttal versek fordítójaként. A szerény külsőségekkel készülő kiadványnak ezt a számát ugyanis teljes egészében a műfor­dításoknak szentelték a kiadók. Üdvös len­ne, ha e fiatalok a jövőben más irodalmak, kultúrák és nyelvek felé is ugyanolyan ér­deklődéssel fordulnának, mint most a cseh és a szlovák felé. Kár azonban, hogy mos­tani műforditásfüzetük a gyenge nyomás miatt csak üggyel-bajjal — minimum egy dioptria árán — olvasható. Tóth László FOLYÓIRAT Filmvilág Nemeskürty István programnyilatkozata indítja az új arcú, terjedelemben sová­nyabb filmkultúra idei első számát: A Ma­gyar Filmintézet „munkájának folyamatos dokumentuma, mércéje és figyelemmel kí­sérője az Intézet folyóirata, a Filmkultúra. E számtól kezdve havi folyóiratként jelenik meg." A kulturális irányítás és a szakemberek az egykori Filmtudományi Intézet átszerve­zésével igyekszenek megteremteni a felté­teleket a magyar film és kritika továbbfejlő­déséhez. Az előrejelzés szerint a „lapokat" úgy osztották ki, hogy mindenki nyerő le­gyen: közönség, film. kritikus egyaránt. A sorban az első rovat, a Mérleg, egy francia s egy angol kritikus láttatja korunk magyar filmművészetét. Az angolszász kul­túrán nevelődött látásmód megfogalmazó­ja, Neil Sinyard mindenképp más premisz­­szákból indul ki, mint a marxista filmkritika — a magyar filmet mégis, e tükrön keresz­tül is izgalmasnak tartja. Jean Rerre Jean­­colas a magyar film utolsó húsz évét fel­dolgozó könyvéről, a magyar film francia fogadtatásáról nyilatkozik. Két kritika is foglalkozik Tarr Béla Őszi almanach című új filmjével. Míg Kovács András Bálintot az érdekli, melyik határon át hagyja el Tarr Béla a dokumentarizmus birodalmát. Fenyves Katalin inkább a film tartalmi és végső mondanivalójával foglal­kozik. Abban mindketten megegyeznek, hogy minden eddigi filmjénél jóval stilizál­tabban mutatja meg a fiatal rendező, hogy „nem tudunk élni". A Kritikák c. rovat egyik írása Karel Kachyna cseh rendező 1982-ben forgatott filmjéről a Fele-barát-nömről szól rokon­­szenvezöen. A Film-múzeum c. új sorozat John Ford ötven évvel ezelőtt forgatott filmjét, A besúgót mutatja be. Ketten is vállalkoztak arra, hogy Margaret Mitchell bestsetlerjének, az Elfújta a szélnek a titkát, valamint a belőle készült film hatásmecha­nizmusát megfejtsék. A folyóirat egyik .meglepő információkkal szolgáló elemzése a magyar filmek szovjetunióbeli reklámo­zására készült újságszövegek alapján író­dott. A Montázs című rovat többi írása folyóiratokból, könyvekből idéz a megszo­kott módon és formában. Az új arcú Filmvilág azonban — e gaz­dagnak tűnő felsorolás ellenére —, úgy érzem, amit nyert a réven, elvesztette a vámon, amit nyert rendszerességben, el­vesztette színességben. Nagyvendégi Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom