Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-26 / 13. szám
NégysZemközt „Kíváncsi férj" jeligére „Hallottam, hogy a világ egyes országaiban, ha a férj úgy kívánja, végignézheti felesége szülését Engem nagyon érdekelne, hogy nálunk Csehszlovákiában lehetséges-e ez és hol." Csehszlovákiában egyelőre nincs ún. nyitott szülőszoba a szülészeteken, ezt elrendelő vagy engedélyező rendelet nem létezik. Hogy miért? Néhány, bár szubjektív, mindenesetre szakmabeli véleményével szolgálhatunk. (Lapunk 1984/ 4-es számában egy, a dunaszerdahelyi járási kórház szülészetén készült riportban foglalkoztunk mi is a kérdéssel.) íme: „— Nincs rá szükség. Még csak az hiányoznaI — Pár éve az egyik kolléga készített Kihez forduljunk? S. Hona komáromi (Komámo) olvasónk írja, hogy magányos 75 éves özvegyasszony, gyermekei, testvérei nincsenek. Állami lakásban lakik egy rokon kislánnyal, aki állandóan gondoskodik róla, mert ö gyakran beteg. 1975 óta tagja egy lakásépítő szövetkezetnek, de eddig még nem került sorra, hogy lakást kapjon. Szeretné tudni, hogy halála esetén benn maradhat-e a rokon kislány az állami lakásában, és ő végrendeletileg rendelkezhetik-e a szövetkezeti tagságával. Az állami lakás — házastársak esetében — az egyik elhalálozásával a túlélőre száll át, aki egymaga lesz a lakás kizárólagos használója. Magányos személy esetén — nőtlen, hajadon, elvált vagy özvegy után — a lakás a gyermekeire, unokáira, szüleire, testvérére, vejére és menyére száll, ha ezek vele a halála napján közös háztartásban éltek, és nincs saját lakásuk. További jogosult személyek azok, akik az elhunyttal halála előtt legalább egy évig közös háztartásban éltek, a közös háztartásról gondoskodtak, vagy az eltartásukkal rá voltak utalva, és nincs saját lakásuk. Minthogy a kislánynak saját lakása nincs, és olvasónkkal közös háztartásban él, s róla gondoskodik, ha ez a helyzet olvasónk halála idejében már több mint egy évig fog fennállni, a lakás használati joga őt fogja megilletni. A szövetkezeti alapszabályok értelmében a szövetkezeti tag a tagsági jogait és kötelességeit más személyre ruházhatja át. A szövetkezet vezetőségének a beleegyezése szükséges ehhez, amit megad akkor, ha egyenesági rokonról, testvérről vagy házastársról van szó. Fontos okokból a szövetkezet vezetősége beleegyezését adhatja ahhoz is, hogy más — e rokonok körén kívül eső — személyre ruházzák át a tagságot. A beleegyezését megtagadja akkor, ha a tagság átruházásával megsértenék az állami lakáspolitika elveit. Olvasónk tehát még életében is átruházhatná a szövetkezeti tagságát a rokonára. A szövetkezeti tag halála esetén, ha van törvényes örököse, a szövetkezeti tagságot és az ezzel egybekötött lakáshasználati jogot az az örökös kapja meg, akire a közjegyzői határozat szerint a tagság átszáll. egy felmérést. ... Ott is az az eredmény jött ki, hogy a férfiak ezt egyáltalán nem igénylik. Sőt, a nők maguk sem kérik. Hogy eltorzult állapotuknak a férjük is szemtanúja legyen! Nem. Elég megnyugtató a számukra, hogy az orvosok és nővérek mellettük vannak, s amikor szükséges, beavatkoznak. — Azt hiszem, a házastársak későbbi szexuális életére nézve sem volna jó hatással, ha a férj végignézné felesége szülését." Vigasztalja — ha vigaszra van szüksége —, hogy ezeket a véleményeket komoly férfiak mondták, s nem mi, gyenge, szülés előtt reszkető és szülés után elcsigázott nők. E szövetkezeti tagságról azonban végrendeletileg is lehet rendelkezni. Ehhez nem kell a szövetkezet vezetőségének a hozzájárulása. A végrendelet érvényességéhez az Írásbeli formát kell betartani. A végrendeletet saját kezűleg kell írni, aláírni s keltezéssel (az év, hónap és nap megjelölésével) ellátni. Végrendelkezni lehet azonban közjegyzői okirat formájában is. Ezt az állami közjegyző veszi fel hivatalos jegyzőkönyv formájában. Olvasónk tehát végrendeletével a rokon kislányt teheti meg a szövetkezeti tagsága örököséül. Természetesen ennek alapján lakást majd csak az általános feltételek teljesítése mellett (a szociális sorrendbe való felvétele után és a lakásigénylők szükséglete szerint, vagy a tagsági viszony tartama szerint) kaphat. A tagság kezdete azonban attól a naptól számítódik, amikor olvasónk lett a szövetkezet tagja. Dr. Bertha Géza Szeretnék rátalálni Huszonkét éves, barna, középmagas lány házasság céljából megismerkedne olyan fiúval, akivel megoszthatná örömét, bánatát, s aki szintén boldogságra vágyik, mint ő. Minden fényképes, kézzel írott levélre válaszol. Előnyben részesíti a katonáktól, valamint a komáromi (Komámo), kassai (Koáice) és lévai (Levice) járásból érkező leveleket. Jelige: „Szilveszter '85" Harmincnyolc éves, helyesnek mondott, teltkarcsú, jól szituált, nem dohányzó, házias, elvált, szőke fiatalasszony, aki szeret olvasni és kézimunkázni, szeretne házasság céljából megismerkedni lelkiekben gazdag, intelligens férfival 48 éves korig. Jelige: „Fő a megértés" Huszonkilenc éves, 172 cm magas, elvált asszony, egy gyermekkel, keresi olyan nyugat-szlovákiai fiatalember ismeretségét (35 éves korig), aki minden kötelezettségtől mentes. Fényképes levelek előnyben. Jelige: „Csak Te hiányzol" Őszintén gyermekeinkről A mozgásszervi fogyatékos gyermekek neveléséről Leülünk, felállunk. Futunk a villamos után. Kezünkbe fogjuk a poharat, és megisszuk a reggeli kávét. Levelet írunk, rajzolunk, hímezünk. Leguggolunk a kisgyermekhez, mert túl magasak vagyunk. Leülünk, felállunk, leülünk ... Napjában ezerszer tesszük meg ezeket a mozdulatokat anélkül, hogy tudatosan átgondolnánk minden egyes apró mozzanatukat. Hiszen olyan természetes és egyszerű mindez ... Most azonban szóljunk azokról, akiknek igenis nagy erőfeszítésükbe kerül, hogy felálljanak, leüljenek, megfogják a poharat, hímezzenek, levelet írjanak vagy csupán az is, hogy kinyújtsák kezüket a játékbaba után. Mozgásszervi fogyatékos az. akinél az aktív vagy passzív mozgásszervi, szervrendszeri kóros elváltozások következtében a helyzetváltoztatási és manipulációs készség tartósan korlátozott. A mozgásszervek megbetegedése még nem vezet mozgásszervi fogyatékossághoz. Ha a mozgató és tartó apparátus valamilyen veleszületett vagy szerzett betegség következtében csupán átmenetileg szenved funkciózavarban, akkor mozgásszervi megbetegedésről beszélünk. Ha viszont az említett funkciózavar maradandó lesz vagy még fokozódik is, akkor ez már fogyatékosság. A veleszületett mozgásszervi fogyatékosság lehet örökletes eredetű, létrejöhet — mint például a veleszületett csípőficam vagy a végtagok rendellenességei — méhen belüli ártalom következtében is. Szerzett mozgásszervi fogyatékosságról akkor beszélünk, ha az a szülés közben vagy a szülés után keletkezett. Ilyenkor döntő fontosságú a mozgást beidegző idegrendszer sérülési helye — más mozgásszervi zavar áll be például a nagyagy sérülésekor és más a gerincvelő léziójakor (sérülés). A fogyatékosság minden formája — így a mozgásszervi is — az egész személyiségfejlődést befolyásolja, ezért indokolt, hogy foglalkozzunk a mozgásszervi fogyatékos kisgyermekek családi nevelésének kérdésével. A tudatos nevelés nélkülözhetetlen feltétele, hogy a gyermek képességeihez és lehetőségeihez mérten aktívan bekapcsolódjék mindennapi tevékenységünkbe. A mozgásszervi fogyatékos gyermek teljes gyógyulásának lehetősége ki van zárva. Mi az. amivel mégis segíthetünk rajta ? Mindenekelőtt rendszeres szakorvosi ellátásban kell részesülnie, s a folyamatos ellenőrzéseket sem szabad kihagyni. Sok mozgássérült gyógyászati segédeszközre szorul: egyszerű talpbetétre, művégtagra, járógépre stb. E segédeszközök használata éppoly lényeges, mint az egyéb terápiái eljárások. Használatuk kezdetben sok gonddal jár, s a szülőnek ellenőriznie kell, hogy gyermeke viseli-e az előírt segédeszközöket. Mivel a gyermek mozgáslehetőségei korlátozottak, már kicsi korában elszigetelődik a vele azonos komáktól. Hisz nem vehet részt azok játékaiban, s bizony az egészséges gyermekek sem szívesen fogadják be maguk közé. Ennek következtében sok mozgássérült kisgyermek válik akaratossá, agresszióra hajlamossá. A képességeinek megfelelő követelmények felállításával azonban ez is megelőzhető. Ne engedjük odáig fajulni a helyzetet, hogy a gyakran jogtalan előnyöket élvező gyermek megszokja: minimális aktivitással is elérhet mindent. Még gyermekkorban kell a fenyítést és a helyes magatartást alkalmazni. Máskülönben a nehézségek a gyermekkel együtt nőnek és később megnehezítik a normális életbe való beilleszkedést. A gyermek társas kapcsolatainak tudatos irányításán kívül még egy nagyon fontos feladat vár a szülőkre: a környező világ megismertetése. Ez leginkább a mozgásfunkciók gyakoroltatásával érhető el. Például azzal, hogy gyermekünket megtanítjuk arra, hogyan kell megmarkolni egy gumilabdát és egy farudacskát. Bizonyos idő után nemcsak a fogást tanulja meg, hanem a két tárgy közötti minőségbeli különbséget is felfedezi. Adottságait szem előtt tartva naponta bízzuk meg gyermekünket hasonló feladatokkal! A mozgásszervi fogyatékos gyermekek beszédfejlődése is gyakran eltér az egészséges gyermek beszédfejlődésétől. A statisztikai adatok szerint náluk sokkal gyakoribbak a beszédhibák (pöszeség, dadogás, dyzartria). A beszédhiba könnyelmű kezelése a szülők részéről sajnos, nem ritka eset, mivel a feltűnő testi fogyatékosság mellett nem terjed ki figyelmük erre a látszólag „apró" részletre. Az izolálódásra amúgyis hajlamos gyermeknek azonban a beszédhiba csak újabb ok arra, hogy ne keresse az azonos korú gyermekek társaságát. Ezért a szülők minél hamarabb keressék fel a beszédhibák kezelésével foglalkozó szakembert — logopédust! (Néhány hasznos tanáccsal majd mi is szolgálunk sorozatunk egy későbbi részében.) A tudatos családi nevelés eredményeként a később mozgásszervi fogyatékosságának megfelelő intézménybe kerülő gyermek sokkal könnyebben küzdi majd le az akadályokat, mint önállóságra nem nevelt, agyonkényeztetett társai. Cséfatvay Zsolt gyógypedagógus
