Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-19 / 12. szám

A nők szociális biztonságának

megerősítéséért

A múlt év végén a Szövetségi Gyűlés több olyan törvénymódosítást hagyott jóvá, amely lakosságunk szociális biztonságát erősíti meg. A módosítások főleg a gyermekes családok, a kis jövedelmű nyugdíjasok és a táppénzállományban levő dolgozók szociális bevételét érintik. Ezek a juttatások csupán Szlovákiában évente 1 milliárd koronával növekednek. Az új törvények 1985. január elsejével léptek érvénybe.

Szerkesztőségünkbe több olyan levél érkezett, amelyben olvasóink azt kérik, tájékoztassuk őket bővebben ezekről az intézkedésekről. Kérdéseinkkel tehát felkerestük Leopold Hrdtf mérnököt, ■ a Szlovák Szocialista Köztársaság Munkaügyi és Szociális Minisztériuma nyugdíjbiztosítási osztályának igazgatóját.

— A törvénymódosítás a kis nyugdíjakat is érintette. Konkrétan mely nyugdíjakról van szó?

— Mindazon öregségi, rokkantsági, részleges rokkantsági, özvegyi és árvasági járadékok emelésére sor került, amelyeket 1971. január elseje előtt állapítottak meg, tekintet nélkül a nyugdíj összegére. Az öregségi és rokkantsági nyugdíjakat 70 koronával, a részleges rokkantságit 35, az özvegyit 42, az árvaságit félárvák esetében 21, az árváknál pedig 35 koronával emelték. Az érintettek januárban már eszerint kapták a nyugdíjakat. Az említett összeggel emelték azokat az 1970. december 31-e után meghatározott öregségi, rokkantsági vagy részleges rokkantsági nyugdíjakat is, amelyekre 1971. január elseje előtt keletkezett igényük a nyugdíjasoknak, és amelyeket az 1976. január 1-e előtti érvényben lévő előírások értelmében határoztak meg, az 1970-es év előtti időszak átlagos havi jövedelme alapján. Mindezeket az adatokat a Bratislavai Nyugdíjintézet határozata (végzése) tartalmazza, amellyel a nyugdíjat elismerték.

— Mely esetekben emelték az özvegyi és árvasági járadékokat?

— Emelték azokat az özvegyi és árvasági járadékokat, amelyeket az említett nyugdíjra jogosultak után szabtak (illetve szabnak majd) meg. Például: a dolgozónak 1969- ben rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg, ezt haláláig, 1975-ig folyósították. Az özvegyen maradt feleség (esetleg az árva) özvegyi nyugdíját most felemelték. Egy másik példa: a dolgozó 1970-ben érte el a nyugdíjkorhatárt, de nem kérte nyugdíjazását, tovább dolgozott. Nyugdíjazását csak 1974-ben kérvényezte, de a nyugdíjalap kiszámításához annak az öt évnek — 1966—1970 — átlagkeresetét vették, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor számoltak volna el. Ezt a nyugdijat kapta 1983-ban bekövetkezett haláláig. Özvegyének joga van 1985 januárjától a felemelt nyugdíjra.

— Ezt az összeget automatikusan hozzáírják a nyugdíjhoz, avagy a nyugdíjasnak magának kell kérvényeznie?

— A nyugdíjemelést ezekben az esetekben a nyugdíjintézet csak kérvényezés alapján ismeri el. Ha az érintett olvasó a

kérvényt ezidáig még nem adta be, ezt a járási nemzeti bizottság szociális osztályára mielőbb juttassa el. A kérvényben a nyugdíjjogosult tüntesse fel a pontos címét, a nyugdíjintézet által kiadott határozat (végzés) számát, a születési számát, amely a személyi igazolvány első oldalán található.

— Szerkesztőségünkbe olyan levelek is érkeztek, amelyeknek írói úgy gondolják, hogy az ő nyugdíjukra is vonatkozik az új törvény. Lenne szíves pontosabban meghatározni, mely összegek tartoznak a kis nyugdíjak kategóriájába?

— Az új törvénymódosítás szerint azok az öregségi, rokkantsági, özvegyi, szociális vagy árvasági nyugdíjat, illetve járadékot élvezők jogosultak nyugdíjemelésre, akiknek ez az egyedüli bevételi forrásuk, s nem éri el a 950 koronát. Ebben az esetben a nyugdíj 950 koronára egyenlítődik ki. Ha erre a nyugdíjra más családtag is rászorul, akkor a nyugdíj összege úgy változik, hogy a nyugdíjas és az erre rászoruló családtag más bevételével együtt a nyugdíj 1600 korona lehet. (Abban az esetben, ha a nyugdíjas, vagy a rászoruló családtag az ellenállási mozgalom résztvevője volt, az összeg 1700 korona). 1985 januártól erre az összegre emelték azokat a nyugdíjakat is. amely 1984 végéig egyedülálló személy esetében 880 korona, a házastársaknál pedig 1500 korona volt.

— Ezt az emelést is kérvényezni kell ?

— Igen. Ha tehát az a nyugdíjas, aki eddig 950 koronánál kevesebb nyugdíjat kapott, és egyedüli bevételi forrása csupán ez volt — és még eddig nem kérte a nyugdíjemelést, mielőbb forduljon a kérvényével a helyi nemzeti bizottsághoz. Ott a hnb, ill. a jnb szociális ügyosztályán megkapja az ehhez szükséges nyomtatványt. A teljes információ végett szeretném még hozzátenni, hogy a nyugdíjemeléshez az egyedüli bevételi forrásba nem számítják be a nevelési és a tehetetlenségi járadékot, a szociális gondoskodásból járó összeget, a nyugdíjas munkájából vagy a rászoruló családtag tevékenységéből származó öszszeget, ha a tevékenység a naptári évben nem haladja meg a 60 munkanapot, sem adnak a nyugdíjasnak vagy családtagnak a

bevételét, aki elmúlt 70 éves, valamint a háztájiból származó bevételt sem.

— Hogyan változik az ellenállási mozgalomban részt vett személyek nyugdíja?

— Az ellenállási mozgalomban részt vettek és hozzátartozóik nyugdíját is felemelték. Ez azt jelenti, hogy az emelés után a legkevesebb öregségi nyugdíj a IV. csoportban 1 240 korona, a lll.-ban 1 330, a

II. -ban 1 530, az l.-ben pedig 1 830 korona. A legkevesebb részleges rokkantsági nyugdíj a IV. csoportban 655 korona, a

III. -ban 705, a ll.-ban 805, az l.-ben pedig 955 korona havonta. A minimális özvegyi nyugdíj a II—IV. csoportban 960 korona, az l.-ben 1 140 korona havonta. Természetesen az ellenállási mozgalomban való részvétet a nyugdíjemelés kérvényezésekor fel kell tüntetni a Szövetségi Honvédelmi Minisztérium 255/1946-os számú törvénye értelmében.

— A jóváhagyott új törvények között van a gyermekgondozási segélyről szóló, úgy is mondhatnánk, „női" törvény is. Milyen változásokra került itt sor?

— Ez az új törvény elsősorban azokat a nőket érinti, akik egy, két éven aluli gyermekükről gondoskodnak. Az 1984 végéig érvényben lévő törvények szerint az anyának, aki egy gyermekéről gondoskodott annak kétéves koráig, csak akkor volt joga gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek rokkantsága miatt állandó gondoskodást igényelt, vagy ha olyan gyermekről volt szó, akit a nö állandó gondozásba vett és ezzel helyettesítette az anyai gondoskodást, továbbá a leányanyák, özvegyek, elvált vagy más komoly ok miatt egyedülélő nők esetében, ha a nőnek nem volt élettársa. Az új törvény elismeri a gyermekgondozási segélyt egy, kétévesnél fiatalabb gyermek után, ha diák feleségéről van szó, s a férj a nappali tagozaton tanul, vagy ha katonai szolgálatát tölti a férje, esetleg a feleség

teljes rokkantsági nyugdijat kap, és nincs állásban.

— Előadódhat olyan helyzet is, hogy az anya nem gondoskodhat gyermekéről, és ezt a szerepet az apa vállalja. Neki is joga van a gyermekgondozási segélyre?

— Az új törvény az ilyen bonyolult helyzeteket is figyelembe veszi: ha az anya (például komoly betegsége miatt) nem gondoskodhat gyermekéről, és ezt az apa vállalja, ö is megkapja a segélyt. Abban az esetben, ha nőtlen, özvegy, elvált vagy komoly ok miatt él az apa egyedül (nem élettárssal) és rendesen gondoskodik egy, két évesnél fiatalabb gyermekéről, szintén megkapja a segélyt. A gyermekgondozási segély egy gyermek esetében 600 korona, két, kétévesnél fiatalabb gyermek esetében 900 korona, több kétévesnél fiatalabb gyermek esetében 1 300 korona havonta. Azok a nők, akik 1984 végéig nem kapták ezt a segélyt, de az új törvény szerint joguk van rá, jogukat érvényesíthetik a munkaadónál, a szövetkezeti tagok esetében a szövetkezet szociális bizottságánál, a háztartásbeliek pedig a járási nemzeti bizottság szociális ügyosztályán.

A betegbiztosításról szóló új törvény mennyiben érinti a nőket?

— Az 1985. január 1-én életbe lépett betegbiztosítási törvény egyaránt érvényes a nőkre és férfiakra. Míg eddig 120 korona lehetett a kiszámítási alapul szolgáló legmagasabb napi tiszta átlagbér, most ez 150 korona. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb havi betegsegély 2 300 korona helyett 2 950 korona lehet. Természetesen ez a törvénymódosítás vonatkozik a családtagokat ápoló személyekre is, valamint a gyermekgondozási segélyre, az anyasági és terhességi járadékra is.

Köszönöm a tájékoztatást.

H. ZSEBIK SAROLTA