Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-02-19 / 8. szám

TAJOLO KALENDÁRIUM 1885. február 20-án születeti Zdenka Baldová nemzeti művész, cseh szí­nésznő. Száz éve ugyanezen a napon született Karel Jiéinsky cseh színész, rendező. Február 21-e a gyarmatosítás elleni harc világnapja. 1810. február 22-én született Fryderyk Chopin lengyel zeneszerző és zongo­raművész. Február 23-a a szovjet hadsereg és tengeri erők napja. 1685. február 23-án született G. F. Händel német zeneszerző. 1885. február 24-én született Julitisz Kaden-Bandrowski lengyel prózaíró és publicista. 1885. február 24-én született S. /. Wit­­kiewicz- Witkacy lengyel író, esztéta, az avantgarde színház úttörője. Február 25-e a csehszlovák dolgozó nép győzelmének napja. 1910. február 26-án született Alexan­der MatuSka nemzeti művész, szlo­vák irodalomkritikus. 1910. február 26-án született Viera Markovidóvá-Záturecká szlovák író­nő. Névnapjukon e héten köszöntjük Aladár, Eleonóra, Gerzson, Alfréd, Mátyás, Géza és Edina nevű kedves olvasóinkat! Az Aladár név egyesek szerint török eredetű, jelentése: testőrhadnagy. Ha erre a változatra szavazunk Orient boltjainkban lelünk keleti motívumokkal ékesített aján­dékot az Alik, Aldzsik, Alkok örömére. Ha ők maguk nem nevük germán eredetét tartják-e igazinak! A germán Aldarik név rövidült Így magyarrá, jelentése pedig: mindenben hatalmas. Neki legkevesebb nadrágot (esetleg nadrágtartót), de még inkább fejfedőt, divatos kalapot illik aján­dékozni, s hozzá borostyánt... S ezt az ajándékot kaphatják azok az Aladárok is. akik nevüket az iráni (perzsa) aldar. vagyis elöljáró szóból eredőnek tartják. Az Eleonórát illetően már megegyeztek a nyelvészek abban, hogy az arab Ellinor­­ból ered, jelentése pedig: Isten a: én világosságom Spanyol, francia majd angol honosodás után terjedt el az indoeurópai kultúra területén, s mivel egy időben a görög eleosz (irgalom, könyörület) szóval rokonították. innen a görögös Eleonora formája. Ha nevük arab eredetét akatjuk jelezni, ajándékozzunk az Eliknek, Elin­­kéknek. Elkóknak. Leonóráknak. Lenó­ráknak. Lóráknak Lórikáknak, N elüknek. Nóráknak, Nótáknak, Norciknak, Norcsik­­nak könnyű, gazdagon redőzött köntöst, mely némiképp a csadorra emlékeztet, s kiegészítőnek turbánt, selyemsálat vagy stólát, és jár nekik néhány szál gerbera is. A Gerzsonok, vagyis az „idegenek, a száműzöttek” (nevük héber eredetű) felte­hetőleg akkor lesznek boldogok névnapju­kon. ha elnézzük nekik hibáikat, másságu­kat, eretnekségüket s úgy is érezhetik: szeretjük őket, a barátaink. Futónövényt. Napoleon-életrajzot, de gályát (még dísz­tárgyként) se ajándékozzunk nekik, helyet­te inkább Thomas Mann-tól A kiválasz­(nőTj) tott-at. vagy Déry Tibor regényét. A kikö­­zösítő-t (tavaly új kiadása jelent meg). Hadd vigadjanak! S mellé még egy cserép csíkolt lándzsarózsát. Az Alfrédok germán eredetű neve ele­meire bontva annyit jelent magyarul: tün­dér + tanács. Hogy tündérek tanácsolnak-e az Aliiknak. Alfáknak. Alfrédkáknak, Fré­diknek. Friciknek minden döntésükben, nem tudhatjuk, hogy ők adnak-e tündéri tanácsokat nekünk, azt már talán tapasz­talhattuk ... A kicsi Alfrédoknak ajándé­kozzunk tündérmeséket, a közepeseknek Rejtő Jenő Piszkos Fredről szóló regénye­inek valamelyikét, a nagyoknak — és ko­molyaknak — Debussy-zenét, az Egy faun délutánjá-t lemezen vagy magnókazettán. S tündértanácsul: egy cserép kaktuszt. A Mátyás a héber Mattitjahu héber becézőjéből ered. Jelentése: Jahve ajándé­ka. Nálunk, magyaroknál e nevet igazán népszerűvé királyunk, az igazságos tette. A Matyiknak. Matykóknak, Matóknak, Ma­­tyusoknak. Mátyusoknak ajándékozzunk Mátyás királyról szóló mondákat, meséket vagy legendákat, esetleg a Szeüstyei asszo­nyokat. S hogy ..eredetiek” legyünk, (cin­­kotai) iccét is mellékelhetünk a könyvhöz, vagy mátyásmadártollal díszített kalapot és egy cserép vízipálmát. A Gézák ajándékai közt feltétlenül le­gyen valami, ami pogány kori, török ere­detű méltóságnévből származó nevükre emlékezteti őket (pl. masszív faragott szék). Az igazira, a gyésára, mert a mai Géza a Gesa írott alakjának németes olva­satával alakult ki. A Gézácskáknak, Gézu­káknak. Gézuskáknak. Gyegyóknak. aján­dékozzunk King (király) feliratú köntöst (házikabátot). Ha nem kapunk feüratosat. a hímzést magunk is elvégezhetjük. Pálma illik hozzá. Az Edinák neve körül is viták vannak. Egyesek szerint germán eredetű, jelentése Hédin városából való nő. Mások szerint a Hédin férfinév latinos nőiesítéséről van szó. A férfinév jelentése: állatbőr. bunda. Ez az állatbőrbe öltözött férfiak tavaszi kultikus táncára utal. De lehet a germán Eda továbbképzése is. vagy az Edna női név módosulata az -ina végű nevek hatásá­ra. S mert Hédin városáról alig tudunk valamit, vegyük alapul a tavaszünnepet az Edik. Edinkék. Educik. Edukák, Dinák, Dinácskák. Dinuskák köszöntésekor, s ajándékozzunk nekik valódi bőrdíszmű­­árut, esetleg valódi szőrmét és egy nagy csokor nárciszt, hóvirágot vagy ibolyát. Okok jelek dolgok Nem ismerem a Nobel-díj Bizottság munkájának kulisszatitkait, nem tudom, kik szerepeltek a Nobel-díjra jelöltek kö­zött az utóbbi években, illetve egy-más­­fél évtizedben. Abban azonban biztos vagyok, hogy a szóban forgó időszak jelölőlistáin többször volt rajta Jorge Luis Borges neve, mint ahányszor lemaradt azokról. Ha egyáltalán lemaradt róluk. Mert aligha lehet valami nyilvánvalóbb annál — s ebben írók, irodalomtudósok és olvasók egyaránt megegyeznek —, mint hogy a századunknál egy esztendő­vel idősebb argentin poéta, elbeszélő és esszéista napjaink egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb literátora. A magyar olvasó az elbeszéléseit ismerheti jobban; verseiből — egy-egy folyóiratban felbuk­kanó fordítástól eltekintve — csupán a közelmúltban jelent meg az első kötetnyi válogatás Somlyó György fordításában. Ami Borges költészetében az első pil­lantásra lenyűgözhet bennünket, az min­denekelőtt az iró hatalmas, korokat és világokat, kultúrákat magáévá tevő mű­veltsége, a lírájára egyidejűleg jellemző nemes egyszerűsége és arisztokratikus tartása. Nem titok, hogy az argentin író­óriás művészete, emberi és politikai megnyilatkozásai ellentmondásoktól ter­hesek, ám tévedései, félrelépései, ese­tenként okkal-joggal elítélhető közsze­replései eltörpülnek írói nagysága mel­lett, az írói nagyság pozitív értékei mel­lett.........ember vagy, egy és annyiféle" JORGE LUIS BORGES OKOK JELEK DOLGOK EURÓPA — olvasható Próteusz című versének utolsó sorában, s ez a megállapítás őrá is érvényes: az ember sokféleségében, el­lentmondásosságában önmaga, a másik­kal együtt, aki ugyanaz — ahogy ő maga mondaná. Az önazonosság kérdése egyébként számos versének és prózai írásának a központi problémája; egyik verse fölé például ezt a címet írta: Bor­ges meg én, egy másikban pedig szen­vedéllyel jelenti ki: „Tudni szeretném, ki hordozza múltam, (azok közül, kik én voltam." Egyszerre személyes és egyete­mes, egyszerre akadémikus és modern, egyszerre hagyományőrző és hagyo­mányteremtő — akárcsak a világiroda­lom legnagyobbjai. És ugyanolyan ismé­­telhetetlen, mint ök. Az olvasót bizonyára érdekelheti, hogy müveinek számos magyar vonatkozása, utalása van; ezeket Somlyó György utó­szava is felsorolja. E szövegei közül itt most csupán Az első magyar költőhöz című versét emelném ki, ám ezt sem magyar vonatkozása okán, hanem mint költészetének egyik jellegzetes, szép opuszát. Amelyhez hasonló versekre még rövid recenzióm további soraiban is fi­gyelmeztethetném az olvasót. Ehelyett, kedvcsinálásként álljon itt A pillanat című, bölcseletnek és lírának egyaránt remek versének két utolsó sora: „A tűnő perc örök s megfoghatatlan, / más Egek­ben ne bízz, se más Pokolban." Tóth László A Második Özönvíz A Második Özönvíz Bemard Malamud amerikai iró szerint semmiben sem ha­sonlít majd az elsőhöz. Nem lesz Noé, s nem lesz bárka sem, és a katasztrófa oka is nagyon emberi: termonukleáris hábo­rú. Elpusztul a föld és az emberiség. Csodával határos módon csak egyetlen ember marad életben, Calvin Cohn ter­mészettudós, aki a Pusztulás idején bé­­kaember-öltözékben a víz alatt tartózko­dik. Mire feljön, vége mindennek, csak a kutatóhajó hánykolódik a tengeren, veze­tő és személyzet nélkül. Mielőtt azonban elnyelné a tenger, egyetlen életben ma­radt emberrel a fedélzetén, Cohnnak si­kerül egy szigetre menekülnie. így indul Malamud Isteni kegyelem című regénye, mely a budapesti Európa Könyvkiadó népszerű Modem Könyvtár sorozatának jubileumi, ötszázadik köte­teként jelent meg. Talán nem véletlen, hogy a népszerű író e regényét sorolták be félezrediknek. Ugyanis a kötet mon­danivalója mindannyiunkat érint. Az író — habár regényesített formában — közli velünk: ne higgyük, hogy életben mara­dunk egy ilyen katasztrófa után. Calvin Cohn természettudós is nagyon gyarló emberré válik a szigeten, és bár robinsoni életében megpróbál — az élet­ösztöntől indíttatva — néhány életben maradt majom társaságában új életet kezdeni, nem sikerül neki. Pedig minden tőle telhetőt elkövet, hogy megszervezze a majom-társadalmat, mely elképzelése szerint őse lehetne egy új emberi társa­dalomnak. Bibliai és nagyvilági példáza­tokkal igyekszik az emberi tulajdonsá­gokra szert tevő emberszabású majmo­kat emberré nevelni: gondolkodásra, munkára serkenteni őket. Iskolafát létesít számukra, ahol hosszú előadásokban fej­tegeti előttük az emberiség történetét, nem hallgatván el természetesen az em­ber származásának tudományos fejtege­tését sem, sőt kiemeli a majomtól szár­mazás tényét, de figyelmezteti őket az emberi társadalom fellelhető hibáira, az emberi gyengeségekre, amelyeknek nem szabadna megismétlödniök. A majmok — alkatukhoz mérten — egyre többet sajátítanak el az emberi tulajdonságok­ból, és Cohn már dörzsöli kezét, hogy sikerült meggyorsítania az emberiség új­bóli kialakulását, amikor — mint ahogy az emberi társadalmakban már lenni szo­kott — a kis majom-közösségben is felüti fejét a viszálykodás, főképp a féltékeny­ség és a fajgyűlölet. A majmok üldözni, gyilkolni kezdik egymást, nem kegyel­meznek Cohnnak sem. Megölik tanító­mesterüket, elpusztítanak mindent, ami a régi, emberi világra emlékezteti őket. El­vesztik legfőbb emberi tulajdonságukat: a beszédet; visszavedlenek állatokká. — Lehetséges, hogy holnap kezdetét veszi a világ? — gondolja még Cohn, mielőtt máglyára lép, és a tűz martalékává válik. Lehetséges, hogy e néhány majomból kialakul az emberiség? Egy jobb és erő­sebb közösség? Válasz nincs. Bemard Malamud szati­rikus éllel megírt regénye — jövendölés. Ha az emberiség nem lesz elég erős elhárítani a fenyegető veszélyt, bekövet­kezhet a Második Özönvíz, amely — ilyen vagy más formában — az emberiség pusztulását jelentené. Mészáros Károly Balassi Bálint nyomában Balassi Bálintot, a magyar nyelvű világi líra megteremtőjét szoros szálak és csa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom