Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-12-03 / 49. szám

A harmadik sárkány — szlovák film Holle anyó — szlovák film Elveszett egy elefánt — szovjet film Tulipánlányka — japán rajzfilm A mesék sokféle lehetőséget kínálnak a gyermeknek az azono­sulásra, amelyben a gyermek kö­vetheti vágyait, elképzeléseit, ki­­teljesitheti akaratát. Igaz, csak képletesen, de mindnyájan tud­juk, mit jelent a mesehőssel való azonosulás révén kipróbálni egy magatartásmintát, egy lehetősé­get, amivel a mindennapi életben eddig még nem tapasztalt, nem került vele kapcsolatba. Mi is voltunk gyerekek, akik té­vét néztünk, moziba jártunk, ezért visszaemlékezhetünk, hogy a me­sék és a filmek társadalmi szere­peket, normákat mutattak be. Nemcsak egy szerelmet, nemcsak azt, hogy a jó győz a rossz felett, hanem azt is, hogyan kell bizo­nyos helyzetekben viselkedni. A szakemberek erre azt mondják, hogy a filmek elősegítik a gyere­kek szocializációját. Ehhez viszont az kell, hogy a filmnek legyen olyan hőse, akivel a gyermek azo­nosulni tud. Ha a legkisebbeknek szánt rajzfilmben nyúl, kutya, mackó helyett lárvát, békát vagy gyíkot lát a gyermek, nem biztos, hogy teljes lesz az azonosulás. Mert a mesékben szokványosán előforduló állatfigurák közelebb állnak a szívéhez, mint a filmben először látottak vagy hallottak. Ha a nyolc- tizenhárom éveseknek szánt filmekben több a mészárlás, mint az emberi gesztus, nem biz­tos, hogy jó hatással lesz a gye­rekre, sőt, biztos, hogy nem. Ag­resszívabb lesz, verekedősebb, otthon is, az iskolában is hasonlí­tani akar majd arra a filmhősre, aki ugyan jó is, szép is, csak annyi vér tapad a kezéhez, hogy az egy gengszterfilmnek is a becsületére válna. Tehát nem mindegy, milyen fil­meket lát a gyerek. Ezért is örül­hetünk, hogy a Szlovák Filmköl­­csönzö Vállalat november 29-től december 19-ig Szlovákia kivá­lasztott városaiban megtartja a gyermekfilmek fesztiválját, amely­ben öt mesefilmet, négy gyerme­kekről szóló történetet és egy rö­­vidfilm-kollekciót mutat be. Legnagyobb érdeklődésre a Grimm-testvérek meséinek motí­vumaiból készült Holle anyó című szlovák film tarthat számot, hi­szen a gyermekvilág olyan neves ismerője írta a forgatókönyvet, mint amilyen Lubomír Feldek, a rendező pedig nem kisebb egyé­niség, mint Juraj Jakubisko. Ja­kab és Erzsébet szerelméről szól a történet, amely fűszerezve van irigységgel, lustasággal, példamu­tató munkaszeretettel, kitartással. Jozef Zarnay, a gyermek sci-fi irodalom népszerű szerzője írta azt a három titkos sárkányról, há­rom jóbarátról szóló történetet, amely a múltban, a jelenben és a jövőben egyaránt játszódik és sok-sok tanulsággal szolgál. A cseh filmművészet három filmmel mutatkozik be. Az öreg föld titka, egy szigeten játszódik, ahol Pepik és Miro a két lelkes rádióamatőr nemcsak hogy összebarátkoznak, hanem sok-sok kalandon keresz­tül jutva fölfedeznek egy titkot is. Ördögök, boszorkányok és egy molnárfiú, Péter a hőse A ne fesd az ördögöt a falra című mesének, amelyben végül is az ördögök ol­dalára áll. Komoly konfliktust okoz a Galambházat keresek című film­ben, hogy a két testvér, Dán és Tom nem ugyanannak a hobby­­nak él. Dan a rockzenét kedveli, Tom az állatokat, az egyik azon­ban kizárja a másikat, kiváltképp akkor, amikor Dán abban a fé­szerben tanul dobolni, ahol Tom galambjai tanyáznak. Verekedés, harag s végül kibékülés követke­zik, s egy szép példa arról, hogyan éljünk egymás mellett, egymásért. A szovjet filmkultúra a Harc a kilencedik fiúért, és az Elveszett egy elefánt című filmalkotásokkal mutatkozik be. Az egyik egy nagy­hatalmú varázsló birodalmába vi­szi a nézőket, ahol a gonoszság uralkodik, de végül is győz az igazság és a szerelem, a másik pedig a tajgába, ahol egy cirkusz­­tüz után odakerült elefánt össze­barátkozik egy kisfiúval, és sok kalandot élnek át. A gyerekek lát­hatnak egy kínai mesefilmet két királysággal, ravasz tanácsadóval és természetesen nagy-nagy sze­relemmel, egy japán rajzfilmet a tulipánban született jószívű kis­lányról, s egy bolgár rövidfilmek­­böl összeállított válogatást. Két film, A harmadik sárkány és a Ne fesd az ördögöt a falra kivételével, amely kimondottan kamaszoknak szól, kisiskolás gyermekekre gondoltak a rende­zők. Vajha valamennyi alapisko­lánk igazgatósága fölfigyelne a filmhétre, s módot kerítenének arra, hogy ezek a kivétel nélkül tanulságos, vizuális kultúrát árasztó alkotásokban ne csak passzív nézőként gyönyörködhes­senek a gyermeknézők, hanem el­sősorban gondolkodó nézőként. Vagyis egy-egy film megtekinté­sét követően az irodalom- vagy az osztályfőnöki órán beszélgethet­nének a filmről, annak hőseiről, tulajdonságaikról, s azokról a kér­désekről, amelyek a film alkotóit is izgatták. Mindenekelőtt: mit je­lent jónak lenni, mit jelent erköl­csösnek lenni, miért kell lépten­­nyomon leleplezni a hazugságot, az igazságtalanságot. Gyakran mondjuk, a családok hatásköréből kicsúszott a gyerek, hiszen reggel elmegy az iskolába, délután nap­köziben van, este jó, ha egy órát együtt van a szüleivel. Kivel be­szélje meg problémáit, kitől tudja meg, mit is jelent az, hogy társa­dalmi szerep. Hogy társadalmi szerepnek olyan viselkedést neve­zünk, amely egy adott pozíciót betöltő személytől elvárható, ek­ként a gyermektől is. De mit vár­nak el egy gyermektől a szorgal­mas tanuláson kívül? Mit vár a tanító néni, az édesanya, a jóba­rát, a szomszéd bácsi, a nagyné­ni? Ezekről, s egyéb magatartás­formáló kérdésekről kellene pár­beszédet folytatni szüntelenül a gyermekkel. Emberi, partneri han­gon. Ez a gyermekfilm-fesztivál kiváló alkalom erre.-szó-Az öreg föld titka — cseh film GYERMEKFILMEK FESZTIVÁLJA Galambházat keresek — cseh film Ne fesd az ördögöt a falra — cseh film Pávahercegnő — kinai film 2 rr w f^Wl > r 1 # . 1 Mű UF

Next

/
Oldalképek
Tartalom