Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-12-03 / 49. szám
A harmadik sárkány — szlovák film Holle anyó — szlovák film Elveszett egy elefánt — szovjet film Tulipánlányka — japán rajzfilm A mesék sokféle lehetőséget kínálnak a gyermeknek az azonosulásra, amelyben a gyermek követheti vágyait, elképzeléseit, kiteljesitheti akaratát. Igaz, csak képletesen, de mindnyájan tudjuk, mit jelent a mesehőssel való azonosulás révén kipróbálni egy magatartásmintát, egy lehetőséget, amivel a mindennapi életben eddig még nem tapasztalt, nem került vele kapcsolatba. Mi is voltunk gyerekek, akik tévét néztünk, moziba jártunk, ezért visszaemlékezhetünk, hogy a mesék és a filmek társadalmi szerepeket, normákat mutattak be. Nemcsak egy szerelmet, nemcsak azt, hogy a jó győz a rossz felett, hanem azt is, hogyan kell bizonyos helyzetekben viselkedni. A szakemberek erre azt mondják, hogy a filmek elősegítik a gyerekek szocializációját. Ehhez viszont az kell, hogy a filmnek legyen olyan hőse, akivel a gyermek azonosulni tud. Ha a legkisebbeknek szánt rajzfilmben nyúl, kutya, mackó helyett lárvát, békát vagy gyíkot lát a gyermek, nem biztos, hogy teljes lesz az azonosulás. Mert a mesékben szokványosán előforduló állatfigurák közelebb állnak a szívéhez, mint a filmben először látottak vagy hallottak. Ha a nyolc- tizenhárom éveseknek szánt filmekben több a mészárlás, mint az emberi gesztus, nem biztos, hogy jó hatással lesz a gyerekre, sőt, biztos, hogy nem. Agresszívabb lesz, verekedősebb, otthon is, az iskolában is hasonlítani akar majd arra a filmhősre, aki ugyan jó is, szép is, csak annyi vér tapad a kezéhez, hogy az egy gengszterfilmnek is a becsületére válna. Tehát nem mindegy, milyen filmeket lát a gyerek. Ezért is örülhetünk, hogy a Szlovák Filmkölcsönzö Vállalat november 29-től december 19-ig Szlovákia kiválasztott városaiban megtartja a gyermekfilmek fesztiválját, amelyben öt mesefilmet, négy gyermekekről szóló történetet és egy rövidfilm-kollekciót mutat be. Legnagyobb érdeklődésre a Grimm-testvérek meséinek motívumaiból készült Holle anyó című szlovák film tarthat számot, hiszen a gyermekvilág olyan neves ismerője írta a forgatókönyvet, mint amilyen Lubomír Feldek, a rendező pedig nem kisebb egyéniség, mint Juraj Jakubisko. Jakab és Erzsébet szerelméről szól a történet, amely fűszerezve van irigységgel, lustasággal, példamutató munkaszeretettel, kitartással. Jozef Zarnay, a gyermek sci-fi irodalom népszerű szerzője írta azt a három titkos sárkányról, három jóbarátról szóló történetet, amely a múltban, a jelenben és a jövőben egyaránt játszódik és sok-sok tanulsággal szolgál. A cseh filmművészet három filmmel mutatkozik be. Az öreg föld titka, egy szigeten játszódik, ahol Pepik és Miro a két lelkes rádióamatőr nemcsak hogy összebarátkoznak, hanem sok-sok kalandon keresztül jutva fölfedeznek egy titkot is. Ördögök, boszorkányok és egy molnárfiú, Péter a hőse A ne fesd az ördögöt a falra című mesének, amelyben végül is az ördögök oldalára áll. Komoly konfliktust okoz a Galambházat keresek című filmben, hogy a két testvér, Dán és Tom nem ugyanannak a hobbynak él. Dan a rockzenét kedveli, Tom az állatokat, az egyik azonban kizárja a másikat, kiváltképp akkor, amikor Dán abban a fészerben tanul dobolni, ahol Tom galambjai tanyáznak. Verekedés, harag s végül kibékülés következik, s egy szép példa arról, hogyan éljünk egymás mellett, egymásért. A szovjet filmkultúra a Harc a kilencedik fiúért, és az Elveszett egy elefánt című filmalkotásokkal mutatkozik be. Az egyik egy nagyhatalmú varázsló birodalmába viszi a nézőket, ahol a gonoszság uralkodik, de végül is győz az igazság és a szerelem, a másik pedig a tajgába, ahol egy cirkusztüz után odakerült elefánt összebarátkozik egy kisfiúval, és sok kalandot élnek át. A gyerekek láthatnak egy kínai mesefilmet két királysággal, ravasz tanácsadóval és természetesen nagy-nagy szerelemmel, egy japán rajzfilmet a tulipánban született jószívű kislányról, s egy bolgár rövidfilmekböl összeállított válogatást. Két film, A harmadik sárkány és a Ne fesd az ördögöt a falra kivételével, amely kimondottan kamaszoknak szól, kisiskolás gyermekekre gondoltak a rendezők. Vajha valamennyi alapiskolánk igazgatósága fölfigyelne a filmhétre, s módot kerítenének arra, hogy ezek a kivétel nélkül tanulságos, vizuális kultúrát árasztó alkotásokban ne csak passzív nézőként gyönyörködhessenek a gyermeknézők, hanem elsősorban gondolkodó nézőként. Vagyis egy-egy film megtekintését követően az irodalom- vagy az osztályfőnöki órán beszélgethetnének a filmről, annak hőseiről, tulajdonságaikról, s azokról a kérdésekről, amelyek a film alkotóit is izgatták. Mindenekelőtt: mit jelent jónak lenni, mit jelent erkölcsösnek lenni, miért kell léptennyomon leleplezni a hazugságot, az igazságtalanságot. Gyakran mondjuk, a családok hatásköréből kicsúszott a gyerek, hiszen reggel elmegy az iskolába, délután napköziben van, este jó, ha egy órát együtt van a szüleivel. Kivel beszélje meg problémáit, kitől tudja meg, mit is jelent az, hogy társadalmi szerep. Hogy társadalmi szerepnek olyan viselkedést nevezünk, amely egy adott pozíciót betöltő személytől elvárható, ekként a gyermektől is. De mit várnak el egy gyermektől a szorgalmas tanuláson kívül? Mit vár a tanító néni, az édesanya, a jóbarát, a szomszéd bácsi, a nagynéni? Ezekről, s egyéb magatartásformáló kérdésekről kellene párbeszédet folytatni szüntelenül a gyermekkel. Emberi, partneri hangon. Ez a gyermekfilm-fesztivál kiváló alkalom erre.-szó-Az öreg föld titka — cseh film GYERMEKFILMEK FESZTIVÁLJA Galambházat keresek — cseh film Ne fesd az ördögöt a falra — cseh film Pávahercegnő — kinai film 2 rr w f^Wl > r 1 # . 1 Mű UF
