Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-12-03 / 49. szám

Csehszlovákia évi össz-energiafo­­gyasztásának egyötöde a háztartá­sokra esik. Csökkentéséhez nemcsak társadalmi, hanem egyéni érdekeink is (űződnek. Hiszen egyikünk számá­ra sem közömbös, hogy az évvégi elszámoláskor mennyit mutat a gáz­vagy villanyóra, hogy mennyit fize­tünk a fűtésért stb. A háztartásaink­ban felhasznált energiának 72—78 százalékát fűtésre, 12—15 százalé­kát meleg víz előállítására fordítjuk. Főzésre, ételkészítésre csupán 5—7, a fennmaradó 4—6 százalékot pedig világításra, rádiózásra, tévézésre és a többi kisfogyasztó üzemeltetésére használjuk fel, s bizonyára sok csa­ládban keresik az energiával való takarékosság legmegfelelőbb mód­ját, több-kevesebb sikerrel. Hogy könnyebbé tegyük az útkeresést, fel­kértük Jozef Szomolányi mérnököt, az Állami Tervezésfejlesztési és Tí­pustervező Intézet távfűtési és hő­energiái főszakértőjét, adjon néhány tanácsot ez ügyben lapunk olvasó­inak. — Ahogy az energiatakarékosságot or­szágos méretekben sem szabad azonosí­tani a termelés, illetve az életszínvonal csökkentésével, úgy a háztartásban sem helyes ennek érdekében lemondani a már megszokott komfortról. Ez utóbbi esetben is az energia ésszerű kihasználá­sára kell törekednünk, hogy az energia­­veszteséget a lehető legkisebbre csök­kentsük. — Mit jelent ez a gyakorlatban ? — Ismeretes, hogy a háztartások ener­giafogyasztásának mintegy háromnegyed részével fűtünk. Vegyük hát legelőször jobban szemügyre ezt a tételt, hisz a logika is azt diktálja, a takarékosságot a legtöbb kiadást okozó energiafogyasztók­nál kezdjük. A fűtésre felhasznált energiamennyiség nagyságát azonban számos tényező befolyásolja, amelyekről a szakemberek immár több tucat teije­(nŐ4) A kár a konyhában is kezdhetjük .. delmes tanulmányi írtak. Ha például a takarékos fűtésről beszélünk, különbsé­get kellene tennünk a házgyári lakóépü­letek és a családi házak, a már kész. félkész és a jövőben építésre kerülő, a régi és modern házak, lakások között, ezért inkább csak néhány megszívlelendő tanáccsal szolgálok az olvasóknak. A családi házak építtetői már azzal is tehetnek valamit a takarékos fűtésért, ha házuk nem domb tetejére, de nem is az aljába épül. Az előbbi helyen túlságosan hűt az erős szél, az utóbbin viszont erősebbek a fagyok. Sok múlik azon is, hogy helyesen tájoltak-e azok a helyisé­gek, amelyekben a család tagjai a legtöb­bet tartózkodnak a fütésidény tartama alatt. Azután a túlságosan tagolt alaprajzi elrendezéssel jóllehet külsőleg mutatóssá tesszük a házat, de megnöveljük a körítő­falak felületét, amelyek — a rosszul tö­­mítő ablakok után — minden épületen a legnagyobb hőveszteséget okozzák. A nyílászáró szerkezetek (ablakok, ajtók) négyzetméterenként háromszor-ötször nagyobb hőveszteséget okoznak, mint a körítőfalak. Az ablakok ráadásul a hideg levegő lakásba való beszivárgását is elő­segítik. ami újabb hőveszteséggel jár. Ezért az energiatakarékosság érdekében a legfőbb tennivalók egyike az ablakok tömítésének tökéletesítése, amivel négy­tíz százalékos energiamegtakarítást érhe­tünk el. (Szakértelmet sem kíván, könnyű és kis kiadással járó munka. Purfix vagy alumínium tömítőszalag kell hozzá.) Vi­gyázni kell az ablakok nagyságának meg­választásával is. Igaz, a nagy ablak több fényt bocsát a lakásba, de túlságosan borsos lehet az ára, mert ha például egy épület külső falai területének egynegyed részét ablakok képezik, az már harmincöt százalékos hőveszteséget okoz. Ha a falak és az ablakok területének aránya fele­fele. akkor a hőveszteség ötven százalék, s ha a falterület háromnegyed részét ablakkal helyettesítjük, akár nyolcvan százalékos is lehet a hőveszteség. A jól szigetelt körítőfalakkal viszont nyolc-tizenöt százalékkal csökkenthetjük a hőmennyiség-szükségletet. Tehát a régi házak felújításakor érdemes a külső fala­kat utólagosan is hőszigetelni. Kívülről vagy belülről. Mindkét módnak megvan­nak az előnyei és hátrányai. A döntést bízzuk a szakemberre! — Viszont a házak, lakások, épület­­szerkezetek megtervezése, illetve kivitele­zése a szakemberek feladata. A lakók legfeljebb a családi házak esetében tehet­nek valamit azért, hogy elejét vegyék a hötechnikai hiányosságoknak. A távfűté­ses házak lakói számára a fűtést illetően inkább csak a höszabályozó szelepek al­kalmazására korlátozódik az energiagaz­dálkodás. — Az egyes helyiségek hőszabályozá­sával tíz-tizenöt százalékos energiataka­rékosság is elérhető. Erre a célra szolgál­nak a sajnos rendszerint semmibe vett hőszabályozó szelepek a fűtőtesteken. Pedig a túlfűtött helyiségekben nem foly­tonos szellőztetéssel kell elviselhetővé tenni a hőmérsékletet! Szellőztetni rövid ideig, de intenzíven a legcélszerűbb. Az ablakok által okozott hőveszteséget ak­kor is nagymértékben csökkentjük, ha éjjelente minden helyiségben lehúzzuk a vászonrolót. A háziasszonyok előszeretettel szárít­ják a mosott ruhát a meleg radiátorokon. Rosszul teszik! Igaz, hogy a ruha gyor­sabban megszárad, de ezáltal jócskán csökken a fűtőtestek teljesítménye. Ha­sonló hatást váltanak' ki az egyébként esztétikus radiátor borítások is. sőt még a fűtőtesthez közel rakott bútor, s a hosszú, nehéz függöny is. Mert megakadályozzák a levegő zavartalan körforgását a helyiség­ben. A családi házakban pedig ügyelnünk kell a tűzhelyek és a fűtőrendszer megfe­lelő műszaki állapotára, s arra, hogy a kéménynek jó legyen a huzatja. A tűzhe­lyünkben a gyártó által előírt fajtájú és minőségű tüzelőanyaggal fűtsünk. Ugyan­is nem biztos, hogy például a jobb minő­ségű szén minden tűzhelyben nagyobb meleget is ad. S arról se feledkezzünk meg, hogy a néhány évtizeddel ezelőtt gyártott és lakásunkba szerelt fűtőrend­szert különböző hőszabályzókkal korsze­rűsíthetjük. Ilyen ügyben az érdeklődők forduljanak bizalommal a fűtésszerelő és karbantartó kerületi vállalatokhoz (Ko­­vosluzba PMP Kosice; Kovosluzba OPP Zilina; OPMP Nővé Mesto nad Váhom; BSP Bratislava). — A fűtés után a mosakodáshoz, für­déshez. mosogatáshoz, takarításhoz szük­séges víz melegítéséhez fogyasztunk leg­több energiát, legyen a melegítés helyi, vagy akár központi. Milyen módon spórol­hatnánk ebben az esetben ? — A legegyszerűbben úgy, hogy nem pocsékoljuk a meleg vizet. A kádfürdő helyett például zuhanyozzunk. Ha egy közepes fürdőkádat tele engedünk meleg vízzel (kb. 160 1), azzal háromszor több energiát használunk, el, mint egy hat perces zuhanyozás alatt, amely ráadásul higiénikusabb tisztálkodási mód is. Sok meleg víz. s ezáltal energia megy veszendőbe, ha folyó vízzel mosogatunk. De nem elhanyagolható veszteséget okoznak a hónapokig megjavítatlan, csö­pögő csapok is. A leghatásosabb takarékossági intéz­kedés az lenne, ha minden lakás meleg­vízfogyasztását külön vízmérő rögzítené, s a lakótelepi lakások lakói az általuk fogyasztott meleg vízért külön-külön fi­zetnének. Ilyen mérőkészülék már nem egy lakásban van. ami kb. 30—35 száza­lékos energiamegtakarítást eredménye­zett. A jövőben fokozatosan ellátnak ve­lük minden lakótelepi lakást. — Ha az ország valamennyi háztartásá­ban egyszerre kapcsolnának be egy kétki­­lowattos villanyrezsót, az a villamosháló­zat csúcsterhelésének egynegyedéi jelente­né. A népgazdaság szempontjából tehát az sem mindegy, hogy főzés közben ügye­lünk-e az energiatakarékosságra . . . — Nem mindegy az a háztartás kasz­­szája szempontjából sem, hiszen egy négytagú család évente körülbelül öt­­száz-hatszáz koronát költ arra az energi­ára, amelyet a villanytűzhely fogyaszt el. De ez az összeg rossz gazdálkodással meg is duplázódhat. Tehát a főzés közben is lehet takarékoskodni. Az olyan ételek elkészítéséhez, amelyeket sokáig kell főz­ni, használjunk kuktát. Ötven-hatvan százalék energiát és ötven-nyolcvan szá­zalék időt takarítunk meg vele. A krump­li főzésekor harminc-negyven százalék energiát és huszonöt-hatvan százalék időt. A sok vizet igénylő ételek esetében ezek az értékek húsz-harminc, illetve húsz-negyven százalékot tesznek ki. De ha fazékban, serpenyőben főzünk, ügyeljünk arra, hogy az edény alja egész felületével érintkezzen a főzőlappal. A görbe aljú edény negyven százalékos többlet villanyfogyasztást is eredményez­het. Arra is ügyeljünk, hogy az edény átmérője lehetőleg azonos legyen a főző­lapéval. Főzéskor ne felejtsünk megfelelő nagyságú fedőt tenni az edényre — ez két-hat százalékos energiamegtakarítást jelent. És ne főzzünk túl bő vízben, mert azzal viszont öt-kilenc százalékos a több­letfogyasztás. — Ma már nagyon sok háztartásban van automata mosógép is. A régebbi típu­­súakat még nem lehet energiatakarékos, tin. féltöltetre programozni. Hogyan hasz­nálja ki leggazdaságosabban az ilyen mo­sógépet tulajdonosa? — Egy négy tagú család esetében ha­vonta körülbelül huszonkét kilogramm

Next

/
Oldalképek
Tartalom