Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-12 / 46. szám
★ Levél Kanadából Kedves Sógornőm! Azt kérded, mi újság van itt Kanadában, mi foglalkoztatja leginkább az embereket. Nos. sok minden. Az áremelések, a munkanélküliség — ez azonban egyáltalán nem újdonság. De van valami, amiről egvre többet beszélnek az emberek. Ez a Kanada jelképét is jelentő jávorfa sorsa. Mi az oka annak, hogy a lakosság figyelmének középpontjába került ez a fa? Az egyre növekvő veszély, mely a jávorfát fenyegeti. A jávorfa Kanadában több mint háromszáz évig is elél. Illetve csak elélne, ha olyan környezetben nőhetne, fejlődhetne, amely nem ártalmas számára. Eddigi pusztulását az alsó ágak kiszáradása jelezte. Az utóbbi években azonban másképpen halnak el a jávorfák. A pusztítás felülről érkezik. Előbb a felső ágakat, leveleket veszi hatalmába, majd a második évben a fa törzsét, végül pedig a harmadik évben a gyökereket. Három év elég ahhoz, hogy az akár háromszáz évig is etélö fa kiszáradjon. A fák hulandóak. akárcsak az emberek. De ezek a fák, nem érhetik meg a természetes halálukat, fiatalon kell elpusztulniuk. Nagy a vesszél}’, különösen Quebec körzetben, ahol a jávorfa-termesztés nem csupán hagyomány, hanem a nemzetgazdaság jelentős bevételi forrása is. Valamikor régen, amikor nagyapáink Amerikából Kanadából — ahová munka után voltak kénytelenek vándorolni — visszatérlek, csodákat meséltek a jávorfáról, amelyet tavasszal megcsapolnak, hogy nedvéből édes szörpöt készítsenek. A mai napig gyártják — persze korszerű módon — Kanadában ezt a szörpöt, amely már olcsósága miatt Is, az egyik legközkedveltebb üdítőital. Minden élelmiszerüzletben, utcaiárusnál, vendéglőben kapni. Olyan specialitás ez, amelyet sehol másutt nem készítenek, csak itt. Sajnos, lassan már mindezt csak múlt időben mondhatjuk el, mert a Jak fokozatos kihalásával a szörp kevesebb, az ára pedig egyre drágább. A jávorszörp készítésének technológiája pedig nagyon régi. Már az indiánok is ismerték, s később a betelepedett európaiak egy teljes ipari ágazatot építettek ki belőle. Jelenleg Quebec körzet jávorfaszörp-termelése meghaladja az évi 30 millió kanadai dollár értéket. Ebben a körzetben a Kanadában készülő szörp mennyiségének a 90 százalékát állítják elő. Több mint 50 millió jávorja található, amelyekből évente 14 milliót csapolnak meg. Az első hivatalos statisztikai kimutatást 1980-ban készítették a fák rohamos pusztulásáról. Az elfogadhatónak tartott 2 százalék helyett évente 10 százalék megy tönkre, sőt néhány helyen eléri a 20 százalékot is. Ha ez így megy tovább, a jávorfaállomány 5—10 év alatt kipusztulhat. Mindeddig csak találgatták, mi lehet ennek az oka. Az időjárástól kezdve a kártevőkön át a gombabetegségekig sok minden szóba került. A savas eső néhány évtized óta Kanada legnagyobb ökológiai gondja. Pedig Kanada ebben csaknem ártatlan, a levegőszennyeződést a határ menti amerikai üzemek okozzák. Az ott levegőbe kerülő szennyeződést a szelek Kanada felé sodorják. A kanadai jávorfák tehát tovább pusztulnak, s egyre nagyobb mennyiségben. Kevesebb és egyre drágább a belőlük készülő szörp, s ezt már mi, egyszerű emberek is megérezzük. Egyelőre ennyit arról, mi foglalkoztatja mostanában legjobban a kanadaiakat. Legközelebb másról is beszámolok. Üdvözlettel sógorod, Milan Idegsejtek A lipcsei Paul Flechsig Intézet és a berlini Humboldt Egyetem Anatómiai Intézete tudósainak sikerült kimutatniok egy olyan idegsejttipust, amelynek elhasználódása a szervezetben nyilvánvalóan összefügg a szellemi teljesítőképességnek az évek múlásával bekövetkező csökkenésével. Bár a sejttípus azonosítása nyomán csak egy már bekövetkezett leépülési folyamatról alkothatnak ítéletet, a kutatók mégis remélik, hogy új támpontokhoz jutottak, amelyek alapján diagnosztikai eljárásokat dolgozhatnak ki a szellemi teljesítőképesség csökkenésének időben történő felismerésére és okainak feltárására. Ez egyebek között lehetővé tenné az úgynevezett Alzheimer-syndroma, az 50. életév táján kezdődő koravén elbutulás hatékony megelőzését. Érdekes, hogy az NDK-beli eredményekkel egyidejűleg jutottak amerikai tudósok is hasonló következtetésekre. A kutatási eredményeket azóta továbbfejlesztették, többszörösen megerősítették és nemzetközileg elismerték. Beszélő komputermacik Az amerikai játékipar idei nyári sikere egy éneklő és történeteket mesélő plüssmackó, amely mozgatja az orrát és a száját, és még kacsintani is tud. Az elektronikus mancsos jószág szíve nem más, mint egy mikrochip, amely a 60 dollárba kerülő játékszer belsejében elhelyezett motorokat vezérli. A jellegzetes brummogó hangokat hallató maci által előadott dalokat és történeteket hangszalagok rögzítik. A komputermacit olyasvalaki alkotta meg, aki tudja, mi kedves a gyermekek szívének: Donald Kingsborough, a videojátékokat gyártó Atari cég volt igazgatója. Kingsborough eddig több mint 68 millió dollárt keresett a csacsogó macikkal. Műszíves állatkísérletek Állandó használatra alkalmas műszív három változatát kísérletezték ki a moszkvai Szervátültetési és Mesterséges Szervek Intézetének tudósai egy sor műszaki kutatóintézet és iparvállalat szakemberei közreműködésével. Ezek egyike: a Gerc—02 elnevezésű műsziv. A szív fémből készült, de a belsejét műanyaggal bélelték. Egy testre erősíthető tarisznyában található a szívet működtető hőmotor, amihez az energiát tisztított plutónium-izotóp szolgáltatja. A második műszívnél csak a Tornádók A két Viking szonda 1976 óta több mint 51 000 felvételt továbbított a Földre a Mars felszínéről. Két amerikai csillagász, Peter Thomas és Peter Gierasch az ithacai Cornell Egyetemről a képek tanulmányozása közben különös dologra lett figyelmes: az egyik felvételen több tornádót fedeztek fel. A tudósok véleménye szerint a vörös planéta hőmérsékletének heves ingadozásai okozzák ezt a meteorológiai jelenséget. Tornádók főként dálidőben keletkeznek, az Egyenlítőhöz közeli körzetekben. Ebben az időben különösen erős a felszín szerkezetet tápláló elektromos elem marad a testen kívül. A miniatűr villanymotort a vért keringető szivattyúval együtt a mellkasban helyezik el. A Miron nevű modellt — ez a harmadik változat — teljes egészében a mellkasba építik. Motorja ugyanolyan, mint a Gerc— 02-é. Mindhárom műszívet már kipróbálták állati testekben is. Ezek a kísérletek eddig két-három napon át tartottak, jelenleg a hosszabb időtartamú kísérletek vannak napirenden. a Marson felmelegedése. Szinte függőleges napállás esetén azonban egy űrszondából nem észlelhető a portölcsér. A tudósoknak szerencséjük volt: a Nap 45 fokos szögben állt a horizont fölött, a tornádók saját árnyékukkal árulták el magukat. A Marson kísérteties látvány tárulna a képzeletbeli megfigyelő elé: „lehetetlen időjárás" esetén vörösesbarna, a Mars narancssárga égboltjába akár 6 000 méter magasra is felnyúló örvények söpörnek végig a planéta kies felszínén.
