Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-12 / 46. szám
66.5 q-ás átlagos hektárhozamot értek el, elsők lettek a járásban. A szokásos növényeken kívül 100 hektáron babot is termelnek, hogy a háziasszonyok se panaszkodjanak — teszi hozzá tréfálkozva. S ha már az asszonyoknál tartunk, elmondja, hogy kedvükbe kell járni, mert a tagságnak csaknem fele nő. Nélkülük nem bírnának a 324 hektáros gyümölcsössel és a 128 hektáros szőlővel. Mert hiába a legjobb gép is, ezeken a helyeken a kézi munka ma még nélkülözhetetlen. — És a zöldségesben? — kérdezem, mert erről mintha megfeledkezett volna az agronómus. — Csak 5 hektár van, s az is csak azért, hogy tagjainknak ne kelljen másokra várniuk, hogy megtermeljék helyettük. Az öt hektár termését saját üzleteinkben árusítjuk, együtt a gyümölccsel. így mindig friss áruhoz juthatnak, anélkül, hogy utazniuk, vagy sorakozniuk kellene. És a környező városokban, nagyobb falvakban is vannak boltjaink. Gyümölcstermésünk 70—80 százalékát közvetlenül értékesítjük. A faállományban a cseresznyétől kezdve az őszibarackon át a téli almáig mindenféle található. A legjövedelmezőbb a meggy, ugye, ezt nem is gondolták volna?!. .. Kilónként megkapjuk érte a 9 koronát, ennyi pénzt a többinél nem tudunk elérni. A szőlővel idén nem sok „gondjuk” van. A termés nagyobb része lefagyott. Még szerencse, hogy maradt a tavalyi borból. Ez azért jó, mert szerződésük van interhotelokkal és éttermekkel, amelyek rossz termés esetén is váiják a szállítmányt. Saját éttermükben, borozójukban sem szolgálhatnak fel mást, csak sajátot. — Majd ha elfogy a szőlőbor, iszunk almabort — jegyzi meg a vincellér, s magyarázatként mindjárt hozzáfűzi: — Szeretnénk a hullott almából 8—10 százalékos alkoholtartalmú pezsgőbort készíteni. Vannak országok, ahol ez nagyon kedvelt. Hátha nálunk is beváük... Hát bizony, az itt megtermő almát sok mindenre fel lehet használni, állapítjuk meg. amíg felfelé haladunk a dombon, amelyet beborít az almáskert. A fák ágai roskadoznak a gyümölcstől, színük csábítóan vonzza a napsugarat. A géppel művelt talaj árulkodik: szedni kell az almát, amíg le nem hull magától. A domb tetejéről a napsütötte délutánban messze ellátunk. — Előttünk van a dukovanyi atomerőmű — mutat a füstölgő kémények felé az agronómus. — Ez is kihat a munkánkra. Olyan életszínvonalat kell biztosítanunk dolgozóinknak, hogy ne csábítsa el őket a jó kereseti forrásnak ígérkező atomerőmű. A szövetkezet elnöke, Alois Svréek. a Cseh Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottságának elnöke. Neki sem mindegy, milyen gazdaság élén áll, tudja-e úgy irányítani a közös munkáját, hogy az faluja és országa népe előtt állja a próbát. Azt tartja, a szervezéstől nagyon sok függ. Összefogni az embereket, megkívánni tőlük a maximumot, de meg is adni nekik, amit megérdemelnek. Egyszóval: törődni velük. Ennek érdekében építették fel az egészségügyi központot, ahol hetente négy szakorvos is rendel. Az ebédért a tagok négy koronát fizetnek, s ha igénylik, ennyiért haza is vihetnek, hogy még vacsorát se kelljen főzniük. A gyerekek szövetkezeti óvodába járnak, a hat faluból saját autóbuszukkal hordják őket a két óvodába. A szabadidőt szövetkezeti klubban, moziban, kávéházban tölthetik, ki-ki érdeklődésének megfelelően. Mindenütt otthon, a sajátjaik között érezhetik magukat, hiszen közvetve minden az ő tulajdonuk. Ezt tudják is, így féltőbben bánnak minden tárggyal, berendezéssel. S ilyen viszonyok között szinte magától értetődő, hogy a fiatalok nem fordítanak hátat a szövetkezetnek, egyre többen vannak. Az emberek megbecsülése, a róluk való gondoskodás, a velük való törődés kiérződik mindenből. Nem csoda hát, ha ebben a szövetkezetben mindenki otthon érzi magát, úgy végzi munkáját, hogy az csak jó eredményeket szülhet. S ez az eredmény egyben kötelez is: nem engedni az elért színvonalból, hanem tovább vinni, emelni mind a szövetkezet mind a társadalom érdekében. H. ZSEBIK SAROLTA A szövetkezeti egészségügyi központban az üzemi orvoson kívül még négy szakorvos is rendel A szerző és archív felvételek
