Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-05 / 45. szám
Lapunk megjelenésének a napján már jó néhányszor ki- és becsengettek az iskolákban. Már jócskán benne járunk a tanévben, és újra aktuális az iskolába járók megannyi gondja-baja. így mai számunkban az emlékezőképességgel és ennek fejlesztésével foglalkozunk. Emlékezés vagy felejtés Az emlékezőképesség romlásának korában élünk. Már nemcsak a professzorok feledékenyek, hanem az orvosok, vasutasok, háziasszonyok is, de a legtöbbet azért talán mégis a diákok felejtenek. Mindig megcsodáltam a színészek különleges emlékezőtehetségét, s csak akkor lepődtem meg, amikor megtudtam, hogy emlékezőképességük átlagos. Többségük például nem tud megjegyezni egy matematikai képletet, vagy nem tudja megjegyezni a kezelőorvosa nevét. A magyarázat oka a szereppszichológia. A színésznek nem kerül túl nagy fáradságába, hogy megjegyezze hőse szavait és mozdulatait. Ez a szereppel való azonosulás folyamatában vagy a beleélés révén akaratától függetlenül. „magától megy". Minél jobban tud azonosulni a színész hősével, annál könnyebben válik a szerep lényévé, önmaga részévé. Hasonlóképpen jegyeznek meg a diákok is bizonyos nehéz feladatokat, fontos eseményeket, dátumokat, neveket — szinte véletlenül —, mert az anyag valamiképpen kapcsolódik hozzájuk, vagy valamilyen élményükhöz. Amit tehát meg akarunk jegyezni, azt kapcsoljuk össze magunkban valami számunkra jelentős dologgal. Lehetőleg olyasmivel, ami kellemes. Éljük bele magunkat egy új szerepbe. A nehéz memorizálás azt jelenti, hogy az anyag számunkra nem szimpatikus, ezért az agy következetesen elutasítja. A feladatnak összhangban kell lennie a megjegyzendő, tárgy lényegével és céljaival. Ha elhatározzuk, hogy nyelvet fogunk tanulni, akkor erre legjobban a beszélni tanuló kisgyerek szerepe felel meg. Megengedett, sőt elkerülhetetlen, hogy nagyon buta és nevetséges hibákat kövessünk el. Ne féljünk tőlük! Diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak A szuggerálásról Minden feladatot sikerül megoldanunk, ha elhitetjük magunkkal a következőket: 1. Minden este elalvás előtt szuggeráljuk magunkba: Mindent megjegyzek, amire szükségem van, mert az emlékezőtehetségem jó! Ura vagyok emlékezetemnek (ezt bármikor napközben is megismételhetjük). 2. Elalvás előtt — mint egy filmet — gondolatban vetítsük le a nap fontosabb eseményeit és a legkellemesebbre összpontosítsunk. Két-három hetes gyakorlás után figyelemreméltó eredmények mutatkoznak. Fokozatosan erősödik, majd tartóssá válik az emlékezőképességünkbe vetett bizalmunk. Az emlékezőtehetség javításához hozzájárul még a mértékletesség (az étkezésben, minimális alkoholfogyasztás és dohányzás), a sokoldalú mozgás, a friss levegő és és az olajos magvakban) kell fogyasztanunk. A legfontosabb: a nyugalom Szervezetünkben van egy riasztórendszer, amely — ha megijedünk, félünk, sietünk, fáj valamink, meglepetés ér bennünket — stresszhormonokat, nevezetesen adrenalint és noradrenalint választ ki és juttat a vérkeringésbe. Ezek a testben mozgósítják azt az energiát, amely a támadáshoz, vagy a meneküléshez szükséges, viszont csökkentik a gondolkozó- és emlékezőképességet. Ezért lehetőleg el kell kerülni mindent ami felzaklatja az embert. Ha a leckeírás előtt a családban veszekednek, a gyerek már nem igen képes tanulni. Persze, ez a „másik félre" is vonatkozik. A diáknak nem lenne szabad megvárnia, míg anyja-apja dühbe gurul attól, hogy gyermeke nem akar hozzálátni a lecke megtanulásához. A dicséret = ösztönzés A jó osztályzat mindig örömet szerez, de ezenkívül a diák még hallani akarja, hogy észrevettük és értékeljük a teljesítményét. Az elismerés erősíti a magabiztosságát és a törekvését, hogy valamit elérjen, ezért főleg a gyengén tanuló diákok számára fontos. Az elismerés tulajdonképpen olyan Óriási programnak tűnik ez a beosztás! Ha azonban összeadjuk a perceket, ez az idő sokkal rövidebb, mint amennyit a diákok általában lecketanulással töltenek. Ráadásul kevésbé hatékonyan ... Ki látja, ki hallja ... Vannak diákok, akik délután, vannak, akik délelőtt tanulnak inkább. Akadnak, akik azt jegyzik meg jobban, amit látnak (ez a vizuális) és vannak, akik azt, amit hallanak (ez az auditív típus). Ha a szülők észreveszik, hogy a gyereknek nehezen megy a tanulás, nem érti, mit olvas, ne erőltessék. Az ilyen gyereknek segítőtársra van szüksége, aki felolvassa és elmagyarázza neki az anyagot. (Vagy pedig szervezzenek az auditív típusú diákok tanulókört, ahol megvitathatják á feladatot. De tanulhat az ilyen tanuló az iskolatévéből, a rádióból, vagy magnóról is.) A vizuális típusú diákok nem értik meg a tanár magyarázatát, nekik otthon a könyvből kell megérteniük az anyagot. Hogy ki melyik csoporthoz tartozik, az a környezet és a külső körülmények hatására már kisgyermekkorban eldől. Mikor tanuljunk ? A felmérések azt tanúsítják, hogy diákok 61 százaléka 14, 35 százaléka 15 és 4 Recept a jeleshez a nyugodt életvitel. Ha emlékezetünket észrevehetően javítani akarjuk, akkor naponta húsz- grammnyi lecitint (nagy mennyiségben található a tojás sárgájában magától értetődőnek tűnő apróságok regisztrálása, amelyeket nagyon könnyű figyelmen kívül hagyni, elfelejteni. Azt is el kell ismerni, ha a gyereknek, másokkal összehasonlítva, nincsenek bizonyos hibái. Vagy azt, hogy magától lát munkához,, megtartja a szavát, pontos. Ha a szülők az ilyesmit szóra sem méltatják, akkor könynyen megtörténhet, hogy egy szép napon a gyerek abbahagyja ezeket a „természetes" dolgokat, esetleg az addig kitűnően tanuló gyerek bukásra állóvá csúszik le. Változtassuk meg a tanulás módszerét Az ember mindennél jobban kedveli a változatosságot. Ha egy fél óra hosszat orosz, utána pedig német szavakat kell rögzítenie, unalmában „elalszik". A hasonló tárgyak zavarják egymást. Ebből kell kiindulnunk, amikor beosztjuk, hogy milyen sorrendben fogjuk megtanulni a leckét. A hasonló tantárgyak tanulását szünet válassza el. Jól tervezett tanulás, például így fest: 10 perc — angol szavak 3 perc — szünet 30 perc — számtan 5 perc — szünet 20 perc — földrajz (jegyzeteléssel) 15 perc — a tiszta levegőn 3 perc — angol szavak ismétlése 15 perc — fizika 5 perc — szünet 5 perc — földrajz (ismétlés) este: 3 perc — angol szavak ismétlése százaléka 16 órakor tanul. Vagyis éppen a legalkalmatlanabb időpontban, ebéd után, amikor a gyomornak az ebéd megemésztéséhez több oxigénre van szüksége, ezért az agy számára nem marad elég. A pszichológusok szerint az agy teljesítménye 12 órától 14 óráig a legkisebb. 15 órától viszont gyorsan növekszik, 16 órakor éri el a délutáni tetőpontot. 18 óráig Így marad. Ez az idő tehát a legalkalmasabb a házi feladatok elkészítéséhez. Persze, ki-ki ellenőrizheti, mikor megy neki legjobban a tanulás. Az alvás Alvás nélkül nem élhet az ember. Aki nagyon kimerült, az képtelen a fizikai munkára. A szellemire még inkább. A kisiskolások alvásszükséglete 11,5—9,5 óra, tizenhat éves kortól már elegendő 8,5—7 óra (nem tekintjük alvásnak a lefekvéstől az elalvásig eltelt időt). Az alvást a tanulás aktív segítőjeként is felhasználhatjuk. Lámpaoltás előtt fussuk át a másnapi legfontosabb anyagot. Ezzel emlékezetünkben felfrissítjük a tanult anyagot, ugyanakkor növekszik biztonságérzetünk is, hogy jól felkészültünk a másnapra. így nem zavarja meg álmunkat a másnapi munkától való félelem, az agy pedig konkrét feladatot kap éjszakára, sejtjei nyugodtan rögzíthetik a tananyagot. Tehát nem boszorkányság, egyes diákok álmukban tanulnak. Feldolgozta: PLEVA ÉVA .Könözsi István felvétele
