Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-31 / 5. szám

Január vége, van. Esténként megtelnek a művelődési házak, összegyűlnek a színjátszók, a tán­cosok, az énekesek és mindazok, akik szabad idejüket az amatőr művészetnek szentelik — mond­hatnám, ha nem tudnám, hogy nincs mindenütt így. Mert vannak fűtetlen próbatermek, színpadok, közösségteremtésre képtelen tár­sulások, cselekvésig nem jutó szándékok, vannak acsarkodások és sajnálkozások, csak éppen munka nincsen. Ennek helyenként más-más oka van. Ősszel például több csoport képviselői felkeres­tek, menjek hozzájuk színdarabot rendezni, mert kell az erős kéz, és a hazaira nem nagyon hallgatnak a színészek. Amatőr rendezők ér­deklődtek telefonon, milyen dara­bot mutassanak be az idén, mert eddig, vagyis január közepéig még nem sikerült megtalálniuk a meg­felelőt. És sorolhatnám azokat a mozzanatokat, amelyek megké­­settségről, bizonytalanságról, az amatőr munka kampányjellegéről árulkodnak. Pedig a színház, a tánc, az éneklés sok mindent elvi­sel, csak a kampányjelleget nem. Tagadja „a hozzunk össze egy darabot" programszellemét, s ez­zel a tagadással megköveteli a stúdiumszerű munkát, a folyama­tos jelenlétet. Persze, a mai napig nincs teljesen tisztázva, az amatőr művészeti mozgalom küldetése. Az egyik tábor azon a véleményen van, hogy legyen puszta szórako­zási lehetőség, amelyben csupán az érdeklődés tárgya kovácsolja csoportba az embereket, s nem az erejükön felüli művészi munka, míg a másik tábor váltig állítja, hogy az amatőr művészeti mozga­lom nem lehet csupán egyfajta szelep, amely azt az illúziót adja, amit az operett Vagyis hamis illú­ziót, mert mind művészileg, mind emberileg kilátástalant. E tábor szerint az amatőr művészet, mint minden művészet legyen problé­mafölvető. gondolkozásra serken­tő. „Ez így van rendjén — állítják a giccsrendezők, akik olykor éveken keresztül kielégítik egy-egy kisvá­rosunk giccsigényét —, mi is ezen a véleményen vagyunk". Csak azt felejtik el, hogy az amatőr rende-Életük a Játék zőnek nem a közönséget, hanem önmagát kell először gondolkozás­ra serkentenie. Elsajátítania a szakma alapjait, s mert e szünte­len tanulással-kereséssel sem le­het eljutni az abszolút tökélyig, a színjátszó, s egyáltalán: az amatőr csoportok tagjainak szemléletet is adniuk kell. Sőt: elsősorban szem­léletet. Hogy a tagoknak legyen mit elfogadniuk és tagadniuk, le­gyen miért rajonganiuk, legyen mit elvetniük. Még ha tagadásuk tárgya olykor maga a rendező, a karnagy, a koreográfus, magya­rán, maga a szellemi irányító. Biz­tos vagyok benne, ha amatőr cso­portjaink vezetői emberséggel és tudással kellően vértezettek, e ta­gadások, állapotok a közös célt segítik. Az pedig nem lehet más, minthogy kalákába verődve job­ban megismerjük önmagunkat s környezetünket, társadalmunkat. Mert aki nem jár nyitott szemmel, az csak elferdített valóságot képes színpadra vinni. Aki pedig nyitott szemmel jár, s mégis az operett-il­lúziónak enged nagyobb teret munkájában, ami az élete, az egy­szerűen vétkes. Mert csak az őszinte párbeszédben van remény. Aki kampányszerűen akar társa­logni, az jobb, ha meg sem szólal. Példa erre a gyermek, aki csak akkor szólal meg, ha belülről fa­kad a közlendője. Kínjából, örömé­ből, vagyis a helyzetéből. S érde­kes, a gyermek azt is tudja, a családban, a környezetében föl­merült problémákra olykor-olykor egyedül magában találhat befeje­zést. Ezért van szüksége magány­ra, s nem azért, mert magányos. Esélyünk, persze, mindnyájunk­nak van, s talán nagyobb, mint. hinnénk, hiszen a Dunamenti Ta­vaszon eddig bemutatkozó cso­portjaink néhány százaléka azt tükrözte: komolyan veszik a játé­kot. Mert játék az életük. Életük a játék. S ezek a mi gyermekeink. SZIGETI LÁSZLÓ Nagy László felvétele A Szlovákiai Nószövetség hetilapja XXXIV évfolyam Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Megbízott főszerkesztő-helyettes: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA mérnök Szerkesztőségi titkár: GYURKOVITS RÓZA Grafikai szerkesztő: ZALKA KATALIN Tördelőszerkesztö: SCHREIBEROVÁ KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nöszövetség KBZIVENA kiadóvállalata , 812 64 Bratislava, Nálepkova 15 — Címlapunkon: A léli Tálra. Szerkesztőség 812 03 Bratislava, Martanovicova 20. Telefon — titkárság: 585.19; főszerkesztő: Könözsi István felvétele 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 36,40 Kős. — Külföldi megrendelések: A Posta Központi Sajtókíviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 817 59 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: évi 180 - Ft — Csekszámlaszám MNB 215-96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciame n. p., 042 67 Kosice, Svermova 47. Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. (noz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom